hirdetés
hirdetés

Világörökség-védelmi törvényre lenne szükség

Veszélyeztetett római kori örökség

Összeomlott a kétezer éves Gladiátorok háza Pompeiiben. Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő műemléket eddig évente mintegy kétmillió látogató tekintette meg. A pusztulás okai feltárásra várnak. Mindeközben hazánk egy nemzetközi projekt tagjaként az egykori római határút magyarországi szakaszának világörökségi pályázatát készíti elő.

hirdetés

A pompeii épület összeomlásában a pénz és a szakértelem hiánya egyaránt szerepet játszhatott. Az olasz illetékes miniszter a forráselosztás anomáliáit okolja, hiszen a környék a turizmusból évi 70 millió dolláros bevételre tesz szert. Mások a fenntartó, az olasz katasztrófavédelem felelősségét hangoztatják. A helyzet iróniája, hogy tavaly az UNESCO új akciócsoportját éppen Olaszország irányításával alakította ki "a háborús konfliktustól vagy természeti katasztrófától sújtott országok kulturális vagy természeti örökségének védelmére, restaurálására" – olvasható a szervezet magyarországi honlapján. A csoportot olasz régészek, történészek, geológusok és természetvédők, valamint különlegesen kiképzett katonai rendészek alkotják, akiknek van tapasztalatuk az iraki és az afganisztáni háborúk során adódó örökségvédelmi feladatokban és rendszeresen dolgoztak együtt az UNESCO szakértőivel.

Dr. Nagy Gergely, az ICOMOS magyarországi szervezetének az elnöke szerint a római kori emlékek és kastélyok helyzete a legsérülékenyebb Magyarországon. Bár a pályázati rendszer sokat segít a helyreállításban, ugyanakkor előfordul, hogy előzetesen nem minden szempont kerül vizsgálatra. Mivel a pályázati kiírást jogi aktusnak tekintik, megtörténhet, hogy egy beruházás műemlékvédelmi szempontból kárt okoz. “Ez történt a szerencsi szalmaégető esetében is, amikor a munkahelyteremtés, mint vezérprogram háttérbe szorította volna a világörökség védelmét. Szerencsére ez a fejlesztés nem valósul meg, időben sikerült megállítani” – tájékoztatott Nagy Gergely. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a világörökségvédelmi törvény meghozatala tudná ezeket a vitákat megnyugtatóan rendezni. A világörökségi listára felkerülésnek egyébként alapfeltétele az állami biztosíték az adott emlék fenntartására, erre viszont a jelenlegi műemlékvédelmi törvény nem minden esetben alkalmas. Így fordulhat elő, hogy vannak fejlesztések, amelyek a jog betűi szerint járnak el, de műemlékvédelmi szempontból aggályosak.

Ókori romkertek Zalában

Szinte lehetetlen felmérni, hogy hány ókori emlék található Magyarországon, s hány vár még feltárásra. Zala megye több településén is tervezik az ókori emlékek feltárását, bemutatását. Hévízen, ha minden a tervek szerint alakul, a következő idegenforgalmi szezonban egy újabb attrakció várja a vendégeket. Az egregyi városrészben található település az 1. századtól az 5. század elejéig volt lakott. Először egy fagerendákból összeállított boronaház állt itt, majd egy nagyméretű kőépületet emeltek a helyére, amely meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével is rendelkezett, majd a III. században egy Mithras szentélyt is kialakítottak benne. A kőépületet 2001-ben és 2003-ban tárták fel. A 10 millió forintba kerülő projektet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium és a városi önkormányzat finanszírozta. A mostani „Római kori romok zöldfelületi rehabilitációja és turisztikai vonzerejének növelése Hévízen” című nyertes pályázat összköltsége 68.907.484 forint, melyből 58.087.318 forint összegű támogatást kap a város a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Programból. A mediterrán jellegű park és a hozzátartozó infrastruktúra kiépítésével a hely alkalmassá válik fesztiválok megrendezésére is, ezzel a szezonalitás mérséklődik és a város turisztikai kínálata is tovább bővül.

Fenékpusztán egy késő római kori erőd maradványai láthatók, ami európai viszonylatban is ritka és egyedülálló történelmi emlék. A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak. A római korban a provinciát átszelő, az adriai Aquileiaból Aquincumba (Óbuda) és a Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó utak találkoztak itt. Dr. Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója elmondta, hogy pályázati pénzek segítségével pár év múlva remélhetőleg 1500 év emlékei kerülnek bemutatásra a területen, köztük őrtornyok, egy római villa és egy ókeresztény bazilika.

Egy másik ókori emlék Zalalövőn található, ahol a romkertben a negyedik században épült, elszállásolásra szolgáló épület, a Villa Publica maradványai láthatók. “A vendégház negyede van feltárva, egy része a szomszédos épületek alatt húzódik, amelyet ki kéne sajátítani” – nyilatkozta Pintér Antal, a romkert melletti múzeum igazgatója, ahol a feltárt tárgyi emlékeket is bemutatják. Az épület mellett elhaladó Borostyánkő útnak szintén látható egy négy méter széles és nyolc méter hosszú maradványa. A romkert rossz állapotban van, ezért a fenntartó, a megyei önkormányzat pályázni szeretne a feltárás befejezésére.

Legyen a világörökség része a római limes!

A legátfogóbb program a térség római kori emlékeinek megmentésére a „Duna Limes UNESCO Világörökség” projekt, amely Magyarország, Németország, Ausztria, Szlovákia, Lengyelország örökségvédelmi szervezetei és további partnerek együttműködésével valósulhat meg. A program a Római Birodalom határát képező dunai limes-szakasz világörökségi jelölésének előkészítését tűzte ki céljául. Magyarországnak a Duna mentén húzódó egykori római határút nyomvonalának, a magyarországi limes-szakasznak világörökségi nevezését kell előkészítenie 2012-ig. A projektben résztvevők remélik, hogy a világörökségi cím elnyerése által megnő az érdeklődés Közép-Európa ókori emlékei iránt is.

Kastély projektek

Fehérvárcsurgó, Edelény, Hajós A műemlékvédelem egyik sarkalatos pontja a Magyarországon található kastélyok felújítása, a megfelelő funkció kitalálása, ezáltal a fenntarthatóság biztosítása. Az elmúlt húsz évben számos elhanyagolt kastély nyerte vissza eredeti formáját és szállodaként vagy kulturális létesítményként üzemel. Jelen pillanatban is folyik néhány jelentős felújítás, amely az uniós pályázatoknak köszönhetően a közeljövőben befejeződhet. Fehérvárcsurgón 2011-ben készül el a Károlyi kastély felújítása, amelynek helyreállítására a kastélyt kezelő Károlyi József Alapítvány nyert 462 millió forintot a Közép-Dunántúli Operatív Programtól. Az alapítvány létrejöttének egyik célja volt, hogy helyreállítsa és kulturális találkozóközponttá alakítsa az épületegyüttest.

A helyreállított kastélytól elsősorban a konferencia turizmus fellendülését várják. A felújítás előreláthatólag 2011. május 31-ig tart, az épület a felújítás ideje alatt is látogatható.

Az edelényi L'Huillier-Coburg kastély az ország hetedik legnagyobb kastélya, jelenleg állami tulajdonban, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vagyonkezelésében van. Az Észak-magyarországi regionális operatív program keretében az edelényi Kastélysziget Kulturális - Turisztikai Központ csaknem 2,2 milliárd forintot szán a beruházásra, amelyből 1,8 milliárd forint uniós támogatás. A terv a kastély környezet szigetjellegének a visszaállítása, a Bódva-folyó túloldalán egy látogatóbarát fogadóépület kialakítása, valamint egy parkoló biztosítása. A projekt átadási határideje 2012. februárja. Amint arról előző számunkban beszámoltunk, átadták a felújított egykori érseki kastélyt Hajóson, amely Bács-Kiskun megye legrégebbi, a dél-alföldi régió második legrégebbi kastélya. A megyei önkormányzat a kastély felújítására az EU Regionális Operatív Programjából a turisztikai vonzerővé való fejlesztés céljából nyert támogatást, amely a beruházás összköltségének (563 millió forint) a 84% százaléka.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai