Az október 1-vel távozó, építész végezettségű rektor, Bachmann Bálint (akinek utóda a közgazdaságtudományból kandidált Kocziszky György lett – a szerk.) azt kéri a jelen lévő turisztikai képzésen résztvevő hallgatóktól, hogy a jövőben is ugyanilyen felkészültek legyenek, mint eddig, vegyenek részt minél többen projektalapú képzéseken, majd köszönti a program előadóit, hallgatóságát, megnyitva ezzel a szakmai napot.

Fenntartható növekedés – ma már egy fenntarthatatlan teória

Kezdésként a Glasgow-ban kutató Jeremy Sampson videóüzenetét hallgatjuk meg, aki a fenntarthatóság, klímaaktivitás világszinten elismert szakértője. A 20 éve alapított Travel Foundation célkitűzéseiről beszél, felhívva a hallgatóság figyelmét arra, mennyire sürgős a helyzet, mert égető a klímaválság, bizonyítják ezt az idei nyári tapasztalatok is, hiszen egyre jobban tapasztalható az egyenlőtlenség a turisztikai értékláncokban. Ezért a szektorban teljes személet és léptékváltás szükséges, amelynek egyik szintje az, hogy nem részmegoldásokban, hanem a szektor egészét érintő, együttes lépésekben gondolkodunk és cselekszünk. A másik szint az, hogy bevonjuk a helyben élőket, és nem túlfogyasztjuk a javakat. Ehhez persze azonnal neki kell látni, mert sürget az idő, teszi hozzá a szakértő, és a feladat megoldását az akadémiai, illetve tudományos szféra és felsőoktatás, valamint a szakma szoros együttműködésében látja. A siker záloga pedig, mondja Sampson, hogy hagyományos módon immár nem lehet a turizmusban sikereket elérni. Együtt kell működni, közös fellépésre van szükség, erősítette meg ismét legfőbb üzenetét. Eljött az újturizmus ideje, hallhattuk, ami csakis közös munkával, együttes alkotással, fontos beszélgetésekkel és nem utolsósorban tudásmegosztással valósulhat meg.

Több nyaralás a klímaváltozás ellen?

Sampsont követően kollégája, Jeremy Smith szólal fel – a Zoom-on keresztül. Ő elismert fenntartható turizmus tanácsadóként a klímaválság okán a megoldási lehetőséget vázolja fel. Először, ehhez kapcsolódóan a klímaváltozás történetét ismerteti röviden, klímakatasztrófákat idéz a 2017-ben történt dominikai esettől kezdve a közeli időkben történt indiai tragédiáig. Mint megjegyzi, pont ezek miatt, 2022 januárjában 114 szervezet részvételével, minden jelentős iparág szereplésével, egy olyan jelentős konferenciát szerveztek, amelyen öt rendeletet alkottak, igaz, ez nem kötelezettség senki számára, hanem egy udvarias felhívás, egy ajánlás az államok felé. Ebben többek közt az szerepel, hogy ezentúl együtt kell dolgozniuk, minden fontos kérdésbe be kell vonni a többieket is, majd közösen elfogadták a Glasgow-i Nyilatkozatot, amely ma egyes szakértők szerint (bár, tegyük hozzá, vannak számosan, akik kételkednek benne – a szerk.) a legnagyobb elkötelezettségnek számít a klímaválság területén. Majd beszél az öt célkitűzésről, az együttműködés fontosságáról, és arról, hogy közösen kell meghatározni a helyes utat a regenerációhoz, amellyel az erőforrásokat kell aktivizálni ahhoz, hogy károsult világunkat valamiképp fenntartsuk, és ne romoljon tovább a helyzet. Mind ehhez a kollaboráció elengedhetetlen – ez Jeremy Smith legfőbb üzenete. Ezt követően friss, 2023. évi klímaváltozási adatokkal bizonyítja, hogyha ezt így folytatjuk tovább, már nem lesz megállás, visszafordíthatatlanul sérül (sérült) a körülöttünk lévő természet. Kiemeli még a légiközlekedés meghatározó szerepét, a légitársaságok hozzáállását a fenntarthatóság témájához, és a nyaralási szokások újragondolásának elengedhetetlen szükségességéről is beszél. Hiszen, mondja, az európaiak 75 százaléka urbánus körülmények közt él, nincs is közvetlen kapcsolata a természettel, nem beszélve például az amerikai gyerekekről, akik, a felmérések szerint, mindössze heteik 7 százalékát töltik a szabadban, a többit négy fal között, autóban, és persze szüleik is folyton irodai körülmények közt töltik életük nagyrészét. Ha nem élünk a természetben, könnyebben megsértjük, vagy nem érdekel minket, ha az sérül, összegzi mondandóját a szakértő. A megoldás pedig, javaslata szerint, ha minél több időt töltünk a falakon kívül, több szabadban töltött szabadidő, pihenés kell az emberek jólétének megőrzéséhez – és a természet védelméhez egyaránt. Az egyre súlyosbodó klímaváltozásra a megoldás, hogy minél több időt töltsünk a szabadban, és ismerjük meg közvetlen természeti és társadalmi környezetünket minél jobban!, vonja le a következtetést a turisztikai szakértő.

„Megérkeztünk egy világ nélküli világrendszerbe” (Henry Kissinger)

Ezzel a nem éppen derűs és pozitív, ámde lényegre törő kijelentéssel kezdi előadását a következő prezentáló turisztikai szakértő, Kovács Balázs, a bécsi székhelyű GD Consulting alapítója, aki az újturizmus fogamát járja körül, elmondva, hogy ez minden, ami ellentmond a rombolásnak, rosszkedvnek, ami szabadsághoz, békéhez, boldogsághoz vezet. Stratégiákat is megfogalmaz hozzá: nem kellenek rekordok, csúcsdöntögetések, azonban fontos, hogy mindig a helyben élők szemével nézzük és kezeljük a turizmust, mert csakis ez hozhat jóllétet, jobb életminőséget, elégedettséget mindenkinek - mindkét oldalon. A turizmus korábbi megfogalmazásának vége, mondja a szakértő, nevezzük inkább látogatógazdaságnak mostantól, ahol inkább utazókról, látogatókról beszélhetünk – halljuk fő üzenetét. Nincsenek ezentúl desztinációk, csakis közösségi élményterek, ahol a találkozások lehetnek a legfőbb mozgatóerők. A hálózatok világa is meghatározó, méghozzá a regionalitás jegyében. Ne mindig újabb és újabb nemzeti minősítő rendszerekkel, hanem a regionálisan már elindított programokkal működjön együtt a szakma.

Fenntarthatóság – az oktatási alappillére

A következő előadó, Melanie Smith a pesti METU angol nyelvű képzéseinek vezetőoktatója, aki épp Észtországban oktatja az ottani hallgatókat. Így videóüzenetben fogalmazza meg mondandóját. Mint hangsúlyozza, a fenntarthatóság esetükben nem egy hozzáadott elem az oktatás során, hanem alapja oktatási tematikájuknak, rendszerüknek. Ők is, itt a METU-n - összhangban az előtte megszólalókkal - a jóléti társadalom lehetőségét, az életminőséget kutatják, intelligens megoldásokat keresve. Cégekkel, szervezetekkel, állami intézményekkel való együttműködéseket sorol fel és vázolja röviden, valamint ízelítőt ad azokból a kutatásokból, amelyekkel foglalkoztak, vagy amelyek most napirenden vannak. Végül elmondja azt is, hogy a hallgatókat bevonják nem csak a felmérésekbe, kutatásokba, hanem a publikációkba is, sőt, a képzésben tanulók és tanáraik rendszeresen részt vesznek nemzetközi konferenciákon is.

Klímatudatos attitűd, szervezett programok helyett tanulmányutak

„Épp ezzel a konferenciával egy időben a Szaúd-arábiai Rijadban is tartanak fenntarthatóság témában szakmai konferenciát”, halljuk Juhász Szabolcstól, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmus szakmai igazgatójától. És miért pont ott? - teszi fel a kérdést a szakértő. Mert az országnak jelentős a környezeti lábnyoma, és a vezetői belátták, valamit sürgősen tenni kell, mielőtt nem késő. A fenntartható turizmus nem egyenlő azzal, hogy nem fogadunk turistákat, fejti ki Juhász, aki számadatokkal bizonyítja, mennyire számít a mai világban, hogy fenntartható helyekre keresnek rá az utazók, a klímatudatos attitűd nagyon is meghatározóvá válik. „A fenntarthatóság ma már stratégiai célként szerepel, halljuk, és emiatt tartja fontosnak többek közt az Ügynökség, hogy bevezessék a zöld turizmus védjegyrendszert, valamint külön odafigyelnek arra is, hogy minél több környezettudatos látogatóközpontot, egyéb turistalátványosságokat alakítsanak ki – hazánk területén.

A tömegturizmus káros hatásáról, a környezet túlterheléséről hallunk Békefi Annától (Anima Travel), aki elmondja, irodájuk gyakran együtt dolgozik zéró waste módon utazó influenszerekkel. Az új szemléletű utazásszervezési ajánlataik közé tartoznak a kerékpáros túrák, a gyalogszerrel megközelíthető úti célok, sorolja a turisztikai szakértő. Majd kiemeli: ők nem szervezett utakra invitálják a hozzájuk jelentkezőket, hanem tanulmányutakra viszik az embereket, és az utazás során végig törekednek arra, hogy minél kisebb ökolábnyomot hagyjanak maguk után a természetben.

Hévíz megmenekül, a regeneratív turizmus meghatározó ereje

Utolsó meghívott előadóként, Németh Balázs, az OTP Travel képviseletében elmondja, hogy irodájuk évek óta a Travelife partnereként a zöldülő turizmust tűzte zászlajára. Európában több mint 600 azon irodák száma, amely csatlakozott ehhez a fontos programhoz, és a közösségépítés jegyében folyamatosan megosztják egymással tapasztalataikat. Irodájukat rendszeresen monitorozzák e téren, ők pedig folyamatosan keresik az olyan szolgáltatókat, amelyek megfelelnek a Travelife által elvárt kritériumoknak. Pozitív példaként az utazási szakértő Hévíz esetét említi, ahol a koráábban már bezárt bauxitbánya, valamint az orosz reptér működése majdnem tönkre tette a tó és környezete sajátos mikroklímáját, azonban ezek kizárása megszüntette a problémát, ezért jó szívvel ajánlják úti célnak a beutazók, valamint a belföldről érkezők számára. „A fenntarthatóság alapvető szempont működésünk során, napi szinten alkalmazzuk ezt az aktivitást”, mondja Németh Balázs.

A rendezvény zárszavaként Dr. Kulcsár Noémi, a METU Turizmus Intézetének vezetője szól a hallgatósághoz, aki elmondja bár először szerveztek ilyen nagy volumenű konferenciát, lesz majd folytatás. Kiemeli a közös értékteremtés jelentőségét, valamint azt, hogy hosszú távon a fenntarthatóságot csak olyanokkal lehet megvalósítani, akik elhivatott szakemberek, jól képzettek, szakmájukat szeretők, és ehhez kiváló HR-bázis szükséges. Egyetemük stratégiai célja egyértelmű: a turizmus értékteremtő hatásainak fenntartását, piacképes szakismerettel és magas empátiás készséggel rendelkező szakemberek képzésével kívánják elérni.

xxx

A szakmai program közös ebéddel zárul az Egyetem alagsorában, a szakmai nap házigazdája és egyben moderátora a METU Turizmus Intézetének oktatója, Bódis Gábor volt.