A szállodák sem számítanak már idén szervezett utasokra

„Minden állam helyesen arra buzdít, hogy országon belül nyaraljanak a lakosai, ami vidéki hoteleinknek természetesen jót tesz, Budapestnek azonban kevésbé, ahol elenyésző mértékű, mindössze néhány százaléknyi a belföldi vendég, a külföldiek pedig szinte teljes mértékben elmaradnak 3 hónapja. Az újranyitások óta elmondható, hogy a pünkösdi hétvége nem volt rossz, azóta is jól alakulnak a hétvégi foglalások, a hét többi napján viszont nincsenek olyan jó töltések, és az időjárás sem volt eddig túl kegyes hozzánk.

Júliusra, augusztusra kimondottan jók a foglaltsági mutatók vidéken, Budapesten pedig júliusban, augusztusban a foglalásokat látva indulgat az egyéni szabadidős turizmus, ősztől pedig ha minden rendben a corporate is, de sem a szervezett szabadidős sem pedig az szervezett üzleti szegmensben nem számítunk idén számottevő forgalomra. Ezek alapján lokációtól, mérettől és vendégkörtől függően óriási lesz a szórás a magyarországi hotelek teljesítményét illetően. Vidéken nem lesz csúcsév az idei, de talán túlélhető. Budapesten viszont számos hotel ki sem nyit az idén. A sokszobás, láncokhoz tartozó budapesti egységek zöme csak jövő tavasszal nyit ki tudomásunk szerint, többek között a Danubius is zárva tart házakat.

Minden prognózis leginkább zaccból jóslás, de az várható, hogy a belföldi kereslet magasabb lesz a tavalyinál, a külföldiek elmaradásával azonban összességében éves szinten 15-20 százalékkal esik vissza az összvendégforgalom tavalyhoz képest. Igazi javulás csak jövőre remélhető, amikor már a külföldiek is nagy számban visszatérnek. De még akkor is csak a 2019-es év 70 százalékos teljesítményével számolunk. Számítunk némi piaci átrendeződésre is, ez azonban csak jövőre derül ki, amikor lejárnak a hitelmoratóriumok. 2023-ban állhat csak helyre a szállodások szerint a COVID előtti szint.

A rövid távú lakásiadás szabályozása a járvánnyal kikerült a döntéshozók fókuszából, azonban az újranyitáskor még fontosabb lehet, hogy kedvezőbb versenyfeltételeket teremtsen a piacon az eddigiekhez képest, ledolgozva a hotelek hátrányát. Szállodás kollégákkal beszélgetve és saját tapasztalatok alapján azt mondhatom, hogy nem nagyon lehet támaszkodni arra, hogy a hazai vendégek is megteszik a tőlük telhetőt a COVID 19 terjedésének megelőzésére. A vendégeken többnyire nincs maszk és követelik a recepciósoktól, hogy vegyék le a sajátjukat. Nem tartják be a másfél méteres távolságot az éttermekben, a kézfertőtlenítő használata az egyetlen óvintézkedés, amelyre kaphatók. Vannak hotelek, ahol némi módosítással megtartották a svédasztalt, például egy plexi mögött egy kolléga szedi a tányérjukra, amit szeretnének, és van, ahol darabos termékekre igyekeztek lecserélni a szedőkanalas kínálatot. Kisebb budapesti szállodában pedig egy rendezvény alkalmával azt tapasztaltam, hogy a kávészünet pontosan úgy zajlik mint a COVID 19 előtt és ez senkit sem zavar.”

Flesch Tamás hallgatói kérdésre azt is elmondta, hogy a jelenlegi információi alapján nem tartja valószínűnek, hogy a kormány meghosszabbítja a veszélyeztetett iparágakban dolgozók, így a szálláshelyszolgáltatók számára a márciustól június végéig nyújtott adó- és járulékfizetési kedvezményeket. Az MSZÉSZ-elnök szerint rövid távon a válság miatt javul ugyan a munkaerőhelyzet, hosszú távon azonban a hazai kollégák ugyanúgy külföldet választják, ahogyan eddig tették és a hazai szolgáltatókra ugyanolyan küzdelem vár mint korábban, hiszen, ahogy a szakember fogalmaz, az örök gond az, hogy vagy alkalmazott nincs, vagy vendég. Flesch Tamás szerint nagy türelmet és likviditást igénylő hosszútávú feltámadás vár a hazai szállodaiparra.