Ahova a király is gyalog jár

Alapvetőnek tartjuk, még sincs módjában mindenkinek használni. Az illemhely ma már az otthonok elmaradhatatlan darabja, a gyártók pedig felismerik a luxusra, a környezettudatosságra és a spórolásra irányuló igényeket.

„A víz- és gázvezetékszerelő ipar a közegészségügy és a városi élet fejlődésével a legutolsó másfél évtizedben a szükségletek fokozódása folytán nálunk is figyelemre méltó lendületet vett.” A modern és környezettudatos épületgépészet egyik nagy dilemmáját fogalmazta meg Feyér Gyula 1911-ben a vízszerelés csínját-bínját is firtató művének előszavában.

A budapesti okleveles gépészmérnök szavait a Közlekedési Múzeum épületgépészeti tárlatán idézik, utalva arra, hogy a huszadik század elején is fontos szempont volt a szükségletek elvégzésének elvezetése. Mindegy, hogy a kiállított 1890 körül készült virágokkal díszített angol porcelán WC-be, Zsolnay dombormintás toalettbe, vagy éppen egy fa székbe applikált szoba-illemhelybe pottyan anyagcserénk végterméke, attól gyorsan és láthatatlanul kell megszabadulni.

Nemcsak az 1910-es években gondolkodtak ezen a szakemberek, hanem már a római korban is azon serénykedtek, miként lehet javítani és egészségesebbé tenni egy város vízkezelését. Köz- és kényszermunkával alkották meg Róma 900 méter hosszú, 4,2 méter magas és 3,2 méter széles szennyvízelvezető csatornarendszerét. A Cloaca Maxima az első fedett csatornarendszer volt, amely nem csak a szennyvizet és a talajvizet fogadta magába, hanem elvezette az esővizet is. Az emberi fekáliáktól azonban nem tudott teljesen megszabadulni Róma, mivel csak a módosabb városlakók csatlakozhattak a vezetékre.

Hiába a rómaiak rendkívüli vízmérnöki teljesítménye, sokáig az udvarokon álló deszkaházikó volt a szükségletek elvégzésének helyszíne. A pottyantós technika akkor szorult háttérbe, amikor a 18. században egy angol lakatos S alakú vízzáró szelepet szabadalmaztatott, amely megakadályozta, hogy a kellemetlen szagok beszivárogjanak a csatornából. A WC ezzel beköltözhetett a lakásokba.

Mi folyik itt?

A fürdőszoba ékkövének számító illemhelybe nem kevés energiát és pénzt feccölnek a mai gyártók, hogy a válság ellenére megfogják a higiéniára és a környezetvédelemre pénzt nem sajnáló célcsoportot. Nagyon úgy tűnik, valamit jól csinálnak, mert a luxus toalettek piaca virágzik. Jól mutatja ezt a német szanitergyártó és -szállító cég, a 2013 első felében 730 millió eurós bevétellel büszkélkedő Grohe eladása. A 9 gyárában 9 ezer alkalmazottat foglalkoztató vállalatot egy másik, szintén a fürdőszobára szakosodott japán Lixil vásárolta fel nem kevesebb, mint 4,1 milliárd dollárért. Az üzlet ez ideáig a legnagyobb japán felvásárlást jelenti egy német vállalatban.

Nem véletlen, hogy egy japán cég vetette meg a lábát az európai toalettbizniszben. A távol-keleti ország fürdőszobáiba már javában betört a luxussal párosított high-tech, amelynek mesteri művelője a Toto cég. A szupervécék Apple-jeként emlegetett vállalat kínálatában olyan bidék is szerepelnek, amelyek pulzáló vízsugarat lövellnek és olyan speciális anyaggal bevont ülőkével rendelkeznek, amelyek felveszik a harcot a baktériumokkal. Házasság-mentőknek is bizonyulhatnak, mivel automata vezérléssel nyílnak és csukódnak.

Olyan illemhelyeken is végezhetik a japánok a dolgukat, amely analizálja a vizeletet, és egy beépített modemnek köszönhetően az eredményt megkapja a háziorvos is. A legújabb modellek már okostelefonon is működtethetők, sőt olyan is van, ami Bluetoothon keresztül zenét sugároz, hangulatosabbá téve a vécén töltött perceket. Noha felesleges luxusnak tűnhet a legújabb technológiák bevezetése az illemhelyre, van keletje az akár 9 ezer dollárt kóstáló toaletteknek. A Toto cég számai is ezt bizonyítják: évi 5,1 milliárd dolláros eladás, 20 ezer alkalmazott és 69 iroda világszerte.

Azonban sokaknak nemhogy a luxus, de az alapvető higiénia sem jut osztályrészül. Az ENSZ adatai szerint világszerte még mindig 2,5 milliárd ember él megfelelő higiénia nélkül, 1,1 milliárd pedig a természetben végzi el a dolgát. A világszervezet számítása alapján a rossz higiénia a bruttó hazai össztermék 0,5-7 százalékát emészti fel, a fejlesztése révén viszont 260 milliárd dollárral nőhetne a globális gazdaság évente.

Spórolás felsőfokon

A luxus mellett a környezettudatosság a hívószó. Az ökoszemléletet a fürdőszobába is bevezetők számára jelenthet jó hírt az, hogy a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem kutatói olyan vécét fejlesztettek ki, amely az anyagcsere-végterméket biogázzá alakítja. Mindezt úgy, hogy az öblítéshez a hagyományos vécékhez használt víz 10 százalékát pocsékolja csak el. A különlegesen kialakított WC-kagyló két kamrájába elszeparálva kerül a folyékony, illetve a szilárd végtermék, és a repülőgépekről is ismert vákuumszívó technológiának köszönhetően előbbit 2 deci, utóbbit pedig 1 liter vízzel képes eltűntetni a csatornahálózatba (a hagyományos vécék 4-6 liter vizet használnak ezekhez a műveletekhez).

Jól fog jönni a szingapúri találmány, ha az Európai Unió sztenderdizálja a vécéöblítéshez használható víz mennyiségét a tagországok között. A szabályozás előkészítése már két éve tart, és a szakértők egy hatvanoldalas jelentésben foglalták össze eddigi megállapításaikat. A brüsszeli testület várhatóan fél literben maximalizálja a piszoárokat öblítő vízmennyiséget, míg a rendes vécékben 5 litert is zúdíthatunk a végtermékre. A háttértanulmányból kiderül, hogy nemcsak gazdaságilag van óriási különbség az uniós országok között, hanem abban is, hogy mennyire pazarlóak.

Luxemburgban a háztartások a felhasznált vízmennyiség 33 százalékát fordítják WC-öblítésre, míg Finnország mindössze 14 százalékát. Bár ez egy újbóli felesleges és túlszabályozó direktívának tűnhet, az eurokraták szerint mindenki jól jár azzal, ha maximalizálják a vécéöblítést, mert egyes számítások szerint csak ezzel több mint 6 ezer liter vizet lehet megspórolni éves szinten.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.