Airbnb a nagyvilágban: tiltják, tűrik, támogatják?

A világ nagyvárosaiban, így Budapesten egyre népszerűbb dolog a rövidtávú lakáskiadás. A befektetői kedv meglódulása miatt a legtöbb helyen jelentősen megemelkedtek az ingatlan- és az albérletárak, mivel a turistáktól néhány nap alatt nagyobb bevételt lehet elérni, mint a fix havidíjas lakáskiadásból. A szálláspiacon tömegével megjelent lakások miatt több amerikai és európai nagyvárosban a szabályozás szigorítására került sor. Több helyen a szállodások szövetsége, máshol a helyi lakosok tiltakoznak az airbnb-s és más közösségi szállásfoglalón elérhető lakások terjedése ellen. A BBC cikke valóságos csatát vizionál a városok és a globális közösségi szállásfoglaló oldalak között.

Az írásból kiderül, hogy Amszterdamban már akadnak olyan környékek, ahol kevesebb az állandó lakos, mint a turista. A szerző, aki korábban maga is kiadta a lakását, megjegyzi, hogy kevés olyan tevékenység akad, amivel ilyen rövid idő alatt, ilyen könnyen ennyi pénz szerezhető. Az Airbnb mellett több más szolgáltató is foglalkozik rövidtávú lakáskiadás bonyolításával, így például a HomeAway, a Tripping, a OneFineStay és a FlipKey.

Amszterdam kezdetben teljesen airbnb-barát volt, azonban a legelsők között, 2014-ben vezetett be korlátozást a szobakiadók számára: évi 60 napban maximálták a kiadható napok számát és négy főben maximálták a lakók létszámát. - Az otthonmegosztás kezdetben egy kedves kezdeményezésnek tűnt, de ma már pénzkereseti mód. Egyes kerületekben ma már több a turista, mint a helybeli lakos. Az az érdekünk, hogy a várost megvédjük az illegális szállodák tulajdonosaitól – nyilatkozta a lapnak Amszterdam szóvivője, Sebastiaan Meijer. Amszterdamban nem sokat szórakoztak, elhatározták, hogy utolérik azokat, akik nem tartják be a játékszabályokat. 2 millió euróból speciális egységet hoztak létre a szabályszegők előkerítésére, és hetente két illegális hotel bezárására kerül sor. Manapság egyre több város korlátozza a rövidtávú lakáskiadást különböző módszerekkel: Reykjavík és Berlin két olyan város Európában, ahol a lakáspiacon a legtöbb gondot okozzák a turistáknak kiadott szobák és lakások. Berlinben május óta tilos teljes lakást kiadni rövid időre közösségi szálláshely-megosztó oldalakon. Aki megszegi a szabályt, akár 100 ezer eurós bírságot is kaphat. Az izlandi parlament minap fogadott el egy olyan új törvényt, amely évi 90 napban korlátozza a rövid távú szobakiadás időtartamát és regisztrációhoz köti a tevékenység végzését. Aki ennél hosszabb időre adná ki a házát, annak vállalkozásként kell regisztrálnia. Az Airbnb szóvivője így reagált a BBC újságírójának megkeresésére: “Megértjük, hogy az olyan platformoknak, mint az Airbnb, segítséget kell nyújtaniuk a városoknak abban, hogy ne tűnjenek el a megfizethető ingatlanok a területükről, és ebben partnerséget ajánlunk nekik.”

A BBC számításai szerint még a szigorított szabályozás mellett is megéri rövidebb időre kiadni a lakásunkat. A lapban megszólal egy berlini munkanélküli férfi, aki a családjától kapott 6000 euróból vágott bele a szobakiadásba, és az idén már 110 ezer eurós bevételre számít négy kiadott apartmanjából. Mivel a lakásokat hivatalosan regisztrálta, az új berlini szabályozás nem érinti. A lap bemutat egy 26 éves izlandi vállalkozót is, aki a családjával résztulajdonosa 10 ingatlannak Reykjavík belvárosában. Mivel a család céget alapított az ingatlanok kiadására, nem vonatkozik rájuk az új, kilencven napos szabály. A turizmus közben óriásit pörög Izlandon: 2015-ben 29%-kal nőtt a külföldi vendégek száma az előző évihez képest, és a jelentős segítséget nyújt a gazdaságnak kilábalni a 2008-as bankcsőd okozta válságból. A kereslet akkora, hogy nincs elég szálloda a városban, ezért a lakáskiadás segít enyhíteni a gondon.

Míg Berlin, Reykjavík és Párizs, ha szigorít is, de alapvetően együttműködik a lakáskiadással foglalkozó oldalakkal, addig az Egyesült Államok nagyvárosaiban, nevezetesen New York and San Francisco esetében, sokkal feszültebb a viszony a városvezetés és a portál között. Júniusban a New York-i Szenátus megtiltotta a rövidtávú lakáskiadóknak, hogy az airbnb-n hirdessenek. Ugyanebben a hónapban az airbnb a bíróság előtt támadta meg San Francisco önkormányzatát, miután az olyan rendeletet fogadott el, miszerint az airbnb köteles levenni az oldaláról minden olyan San Francisco-i szálláshelyet, amely nem rendelkezik hivatalos hatósági regisztrációval, és ha ezt nem teszi, komoly bírságra számíthat. Az Airbnb globális menetelése az említett problémák ellenére is töretlen: becslések szerint 2020-ban félmilliárd éjszakát foglalhatnak le a portálon keresztül világszerte. Egy, a megosztáson alapuló gazdaságról szóló friss könyv szerzője, Arun Sundararajan azt mondja, hogy az Airbnb varázserejének fontos eleme az az intimitás, ami nem létezik a szállodákban. Sok utazó ugyanis az otthon kényelmét és mások közelségét is keresi utazása során, ráadásul még spórolhat is vele. https://mitpress.mit.edu/sharing-economy

A közelmúltban a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége adott ki állásfoglalást az ügyben, szigorítást kérve a hatóságoktól.

Az érdekvédő szervezet nyolc pontban foglalta össze a javasolt tennivalókat:

Az MSZÉSZ javaslatai a rövidtávú lakáskiadásra vonatkozóan

1. A jelenlegi szabályozás felülvizsgálata szükséges. Azt fogyasztóvédelmi, a vendégek biztonsága szempontjából fontos kritériumokkal – tűz, vagyonbiztonság, akadálymentességi, stb. – szükséges kiegészíteni.

2. Ugyanazt a bejelentési kötelezettséget kell előírni magánlakások bérbeadóinak – schengeni egyezmény – mint amit a szállodáknak kell teljesíteni.

3. Ugyancsak javasoljuk, hogy a bérlakásokat rövid távon ne lehessen bérbe adni, hogy társasházakban levő magántulajdonú lakások esetében a társtulajdonosok hozzájárulása legyen szükséges a rövid távú bérbeadásához. Megfontolandónak tartjuk, hogy a lakások bérbeadásának szabályozásánál tegyenek különbséget a rövid – 30 napnál rövidebb – és annál hosszabb távú bérbeadás között.

4. Megfontolásra javasoljuk, hogy nemzetközi példák szerint a rövid távú bérbeadásnál korlátozzák az évi bérbeadás napjainak számát (pl. 60-90-120 napra), limitálják az alkalmanként bérbeadásra kerülő napok számát.

5. Álláspontunk szerint vizsgálni szükséges az ún. „lakás hoteleket” – mikor egy üzemeltető bérel több lakást a tulajdonosoktól, s azokat szállodaszerűen működteti – hogy azok milyen működési engedéllyel rendelkeznek, mennyiben felelnek meg a szállodákra előírt tűzrendészeti, akadálymentességi, fogyasztóvédelmi, stb. követelményeknek. Ezt indokolja, hogy egyes „lakáshotelek” akár 50 – 100 lakást működtet szállodaszerűen.

6. Tekintettel arra, hogy a fővárosban lakásonként – annak elhelyezkedésétől, felszereltségétől, minőségétől, méretétől, az idénytől függően – éjszakánként 25-40.000 Ft-os, vagy annál is magasabb árat el lehet érni, javasoljuk a jelenlegi szobánkénti 32.000 Ft éves átalányadó mértékének felülvizsgálatát Budapesten.

7. Mivel a nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint is jelentős az engedéllyel nem rendelkező lakások szerepeltetése a foglalási portálokon, magas az adóelkerülés, hazai szabályozásra lenne szükség külföldi példák szerint – a lakáskiadást közvetítő portálokra. Elő kellene írni, hogy ezek kizárólag engedéllyel rendelkező lakásokat forgalmazzanak, honlapjukon tüntessék fel a lakások engedélyének számát, rendszeresen szolgáltassanak adatokat az önkormányzatoknak, az adóhivatal felé a lakásokban megfordult vendégek, vendégéjszakák számáról, a lakástulajdonosok részére átutalt díjakról.

8. A magánlakások bérbeadására vonatkozó jelenlegi KSH adatszolgáltatást – ami évente júniusban ismerteti az előző évben településenként, bérbeadásra vonatkozó engedéllyel rendelkező lakások, szobák, valamit az ezekben regisztrált bel-és külföldi vendégéjszakák számát – át kell alakítani. Ezt úgy kell módosítani, hogy legalább negyedévente közöljenek adatokat a rövid távon kiadásra kínált lakások, szobák számáról, az azokban megfordult összes, bel- és külföldi vendég, az általuk eltöltött vendégéjszakák számáról, a külföldi vendégek nemzetiségenkénti megoszlásáról, a magánlakások településenkénti árbevételéről.

Sorra nyomják fel az Airbnb-lakásokat a barcelonaiak
Egy hónapja élesedett az a weboldal, amin a barcelonai önkormányzat várja a bejelentéseket a rövid távra kiadott lakásokról.

Elsősorban az Airbnb és más hasonló szolgáltatásokon keresztül kiadott ingatlanokat akarják ellenőrinzi ezzel. Az első hónapban 500 bejelentés érkezett - olvasható a 444-en.

Barcelonában elvben csak külön önkormányzati engedéllyel lehet turistáknak néhány napra kiadni lakásokat, de ezt a legtöbb főbérlő nem váltja ki. A városi politikusok féltik a helyieket, hogy kiszorulnak a jobb környékekről, és illetékeket akarnak szedni az Airbnb után, ezért indították el az oldalt.

Forrás: BBC / turizmusonline.hu


KSH: a vendégéjszakák száma 19, a vendégeké 23 százalékkal nőtt 2023 februárjához képest

KSH: a vendégéjszakák száma 19, a vendégeké 23 százalékkal nőtt 2023 februárjához képest 

A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 14, a külföldi vendégéjszakáké 24 százalékkal emelkedett.
Sajátos akciót hirdetett a leégett hotel - saját vendégei építhetik újjá

Sajátos akciót hirdetett a leégett hotel - saját vendégei építhetik újjá 

Adománygyűjtő akciót hirdetett a visegrádi hotel vezetősége.
A hotel, amely csak vonattal érkező vendégeket fogad

A hotel, amely csak vonattal érkező vendégeket fogad 

Norvégia legnagyobb fjordja közelében, gyönyörű környezetben fekszik a Vatnahalsen Hotel.
Luxusszálloda egy XVII. századi kastélyból

Luxusszálloda egy XVII. századi kastélyból 

A Château Neercanne egykor bárók otthona volt, ma Michelin-csillagos étterme miatt Hollandia kedvelt luxusszállodájává vált.
Szallas.hu: húsvéti locsolkodás helyett wellnesshotelben lazulás

Szallas.hu: húsvéti locsolkodás helyett wellnesshotelben lazulás 

A négynapos húsvéti hosszú hétvége és a tavaszi szünet sok magyarnak üdüléssel telik a szállásfoglaló portál adatai szerint.
Méhlegelő és gólyafészek: az ötcsillagos tokaji ház zöld szintet lépett

Méhlegelő és gólyafészek: az ötcsillagos tokaji ház zöld szintet lépett 

A Minaro Hotel Tokaj MGallery Magyarországon másodikként megszerezte a Green Key minősítést.
MTÜ: arattak Budapest és a fürdővárosok szálláshelyei az idei első hosszú hétvégén

MTÜ: arattak Budapest és a fürdővárosok szálláshelyei az idei első hosszú hétvégén 

Erős forgalom jellemezte a turisztikai szezonnyitónak is tekinthető március 15-i hosszú hétvégét, írták friss közleményükben.
Miért fontos, hogy őszinte legyen a recepciós mosolya?

Miért fontos, hogy őszinte legyen a recepciós mosolya? 

Utazni, új helyeket megtapasztalni élmény, de vajon élmény lehet-e egy ilyen helyen dolgozni? 
Az Év Alvásbarát Szállodája ez a belvárosi hotel lett

Az Év Alvásbarát Szállodája ez a belvárosi hotel lett 

Átadták az Alvásbarát Szálloda idei minősítési díjait az Alvás Világnapja alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián.
Újabb hétvége, újabb tűz  egy hotelben

Újabb hétvége, újabb tűz egy hotelben 

Ezúttal egy etyeki szálláshelyen égett a berendezés.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.