Keserédes Pest megyei kastélytúra

Vegyes érzésekkel jártam végig azt a Magyar Turizmus Zrt. által szervezett tanulmányutat, amely négy Pest megyei kastélyt mutatott be az újságíróknak. Mert amit eleink egykor felépítettek, az valóban lenyűgöző, ám a kastélyok jelenlegi állapota sok esetben kiábrándító. A Pest megyei kastélyok hasznosításának egyik fő problémája, hogy mivel ez a térség az ország legfejlettebb, központi régiójához tartozik, uniós pályázati forrásokat nehéz találni az ingatlanok felújítására, új funkciók kialakítására.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A FILMESEK MÁR FELFEDEZTÉK

A turai Schossberger-kastély Pest megye egyik méltatlanul elfeledett építészeti kincse. Az 1883-ban átadott kastélyt a korszak egyik leggazdagabb és legtehetségesebb zsidó kereskedője, a magyar nemesi címet is el­nyert báró Schossberger Zsigmond építtette egy tízhektáros park közepén, miután 1873- ban megvásárolta a birtokot az Esterházy családtól. Úgy tartják, hogy a kastélyt a kor „sztárépítésze”, Ybl Miklós tervezte. (Mivel a turai épület nem szerepel Ybl portfóliójában, a kérdésre máig nincs megnyugtató válasz. Egyes újabb keletű tanulmányok Bukovics Gyulának, Ybl egyik munkatársának tulaj­donítják a terveket, ám a jelenlegi tulajdonos ezt kevésbé tartja valószínűnek.)

A megrendelő kívánságára festői hatásra törekedve az építész franciás neoreneszánsz stílusban tervezte meg az eredendően 98 szobás kastélyt. Az egyemeletes, összetett alaprajzú épülethez négyszögkupolás pál­maház csatlakozik. A magas tetőzetet eredeti francia palával burkolták, padlásablakokkal és hosszú kéményekkel díszítették. Az en­teriőr egyesek szerint az Ybl által tervezett budapesti operaház belső terének kísérletéül szolgált.

A kor technikai vívmányait alkalmazva vízvezetékrendszerrel, angol vécével, központi fűtéssel, villanyárammal és étellifttel szerelték fel a kastélyt. A falak között harminc centi­méteres légrés szolgál szigetelésül, a kan­dallókürtők pedig a fűtés helyett a szellőzést biztosították. A napfény a tetőablakokon át, tükörrel bélelt aknákon jutott az épületbe. Az előcsarnok felett egykor színes üvegtető állta a fény útját, amely varázslatos, színes fényfoltokkal borította be a teret. A gondo­san megtervezett, botanikai ritkaságokat is felvonultató parkban fürdőmedence és teniszpálya szolgálta a nyarakat rendszere­sen itt töltő család és vendégeik kényelmét.

 FESTETT ÁLMOK

Jobb helyzetben van a hazai örökség­védelem csúcsszervezetének nevezett Forster-központ kezelésében lévő péceli Ráday-kastély, amelynek napjainkban lát­ható épületelődjét – egy kisebb méretű kúriát – a református középnemesi csa­ládból származó Ráday Pál építtette, aki II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancel­lárja, majd a szabadságharc bukása után a hazai protestánsok vezéralakja volt. Fia, Gedeon 1755 és 1774 között barokk kas­téllyá bővíttette és kulturális központtá tette a péceli családi rezidenciát. Az átalakítással a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmes­terét, Mayerhoffer Andrást, valamint fiát, Mayerhoffer Jánost bízta meg, így a kas­tély építészeti megoldásaiban felfedezhetők a gödöllői stílusjegyek.

1872-ben a Ráday család anyagi gond­jai miatt elárvereztette a kastélyt, az épület ekkor került a Kelecsényiek birtokába, akik a 20. század elejéig nem használták, majd az 1920-as években nagyobb átalakítá­si munkákat végeztettek rajta. A második világháború végére ismét rossz állapotba került az épület, amelyet az 1950-es években államosítottak. Az 1950-es évektől 1998-ig (!) a MÁV Kórház egyik kihelyezett részlege működött a kastélyban – nem csekély ká­rokat okozva a barokk műemlék épületben.

Napjainkban, habár apránként zajlik a kastély feltárása és helyreállítása, a fres­kókkal díszített termek – tárlatvezetéssel – látogathatók. A könyvtártól a konyháig – képek a Ráday család mindennapjaiból címmel állandó kiállítás és egy korszerű szá­mítógépes prezentáció mutatja be a kastély történetét és lakóinak életét.

A legnagyobb attrakciót azonban ma­guk a falfestményekkel borított termek je­lentik, például az eredetileg Ráday Gedeon 14 ezer kötetből álló, enciklopédikus igényű könyvgyűjteményének helyet adó földszinti nagykönyvtár, amelynek mitologikus men­nyezetfestése igazi kuriózum. Szintén külön­legesség az emeleti díszterem, amelynek fa­lain és mennyezetén tizenöt erkölcsi intelmet ábrázolt a festő Ovidius Átváltozások című műve alapján. A monokróm (fekete-fehér) falképek mintájául szolgáló rézmetszete­ket Ráday Gedeon saját gyűjteményének egyik könyvéből választotta ki. A kastély ol­dalszárnyai közül a jelenleg is feltárás alatt álló Herkules-szoba a legérdekesebb, ennek falképei Herkules tizenkét tettének történetét mutatják be. A szobának nevezetes vendégei is voltak: péceli tartózkodásai idején rendsze­resen itt lakott Kazinczy Ferenc, és itt töltötte mézesheteit Jókai Mór és Laborfalvi Róza is.

A kastély zenei és kulturális rendezvé­nyek színhelyéül is szolgál: képzőművészeti kiállítások, hangversenyek, fesztiválok és tudományos konferenciák zajlanak a falak között. S bár a csurranó-cseppenő pénzekből lassacskán halad a feltárás és a helyreállítás, nyilvánvaló, hogy az épület, a melléképületek és az egykori barokk díszkert teljes rekonst­rukciójához még rengeteg munkára és több milliárd forintra lesz szükség. A péceli Ráday-kastély szerepel a Nemzeti Kastélyprogram­ban, így a felújítások – bár egyelőre nem tudni, milyen ütemben – várhatóan folytatódnak. Az biztos, hogy ha egyszer végre elkészül, igazi különlegesség lesz ez a festett csodapalota.

GRÓF ALBÉRLETBEN

A Károlyi család klasszicista stílusú fóti kas­télya és a hozzá tartozó park jelenleg szintén a magyar állam tulajdona, a terület kezelője pedig a Károlyi István Gyermekközpont (ko­rábban Fóti Gyermekváros).

A mai kastély helyén álló egykori földszin­tes kúriát a 18. század végén ismeretlen épí­tész tervei alapján emelték. Miután a birtok 1808-ban a Károlyi család tulajdonába került, a kastélyt több lépésben jelentősen átalakí­tották és kibővítették. Az 1840-es évek át­alakításait Ybl Miklós vezette, a kastély ekkor nyerte el mai, klasszicista stílusát. Ebben az időben bővítették és korszerűsítették a bel­ső tereket is, többek között mindkét szinten létrehoztak egy-egy könyvtárat, és repre­zentatív díszítésű szobákat alakítottak ki. A szalonjellegű termek falait többek között Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Ligeti Antal festményei díszítették.

Ezzel párhuzamosan a kastélyt körülvevő parkban halastavat alakítottak ki, és különle­ges fákat, növényeket telepítettek.

A kastély fejlesztését Károlyi István gróf kezdeményezte, aki korának egyik legjelentősebb művészetpártolója, számos jóté­konysági ügylet támogatója volt. A Károlyi-rezidencián többször megfordult Kazinczy Ferenc, gyakori vendég volt Széchenyi István, és a grófot Ferenc József is meglátogatta. Még Erzsébet királyné is többször átlovagolt Gödöllőről falkavadászatokra, amelyeket ős­szel rendszeresen Fóton rendeztek.

A második világháború vége felé a család elhagyta az épületet, amelybe később front­kórház költözött. Az elhagyatottság hónapjai alatt a berendezést széthordták; szakértők még ma is kutatják, mi került a család kincsei közül a hazai közgyűjteményekbe. A negy­venes évek végén a határőrség foglalta el az épületet – a parkot ideális helyszínnek találták egy kiképzőbázis számára, ám az építkezésre végül nem került sor. Aztán 1957 novemberében a Fóti Gyermekváros költö­zött a kastélyba.

Kezdetben a tantermek, a húsz-harminc ágyas hálótermek, az étkező és a konyha is a klasszicista műemlék épületben kaptak helyet. A hatvanas–hetvenes években azon­ban különböző modern épületeket húztak fel a kastélyparkban, s a fő funkciókat oda telepítették: épült iskola, több lakóház, szol­gálati lakások, orvosi rendelő, bolt és posta is. Ettől kezdve maga a kastély főleg étkezési célokat szolgált, a baloldali szárnyhoz hozzá is toldottak egy csúnya épületet óriási kony­hával. A nyolcvanas évektől a gyermekek létszáma fokozatosan csökkent, az 1997-es gyermekvédelmi törvény előírásainak megfe­lelően pedig a gyermekközpont hozzákezdett a lakásotthonok vásárlásához és a gyerekek kiköltöztetéséhez.

1995-ben hosszú emigrációjából haza­tért gróf Károlyi László, aki 13 évesen hagyta el Fótot. Feleségével a gyermekközponttól bérbe vették a kastély egyik szárnyépületé­nek emeletét. Itt rendezték be új otthonukat, és mellette létrehozták a család és a kastély történetét idéző kis házi múzeumot.

A gróf tíz évvel ezelőtt még nagyszabású terveket dédelgetett, azt remélte, hogy az ál­tala létrehozott Fóti Károlyiak Alapítvány 99 évre megkaphatja az épület és a hozzá tartozó parkrész kezelési jogát. Ebből kiindulva befek­tetőt is lehetett volna találni a helyreállításhoz és a hasznosításhoz. Az akkori elképzelések szerint egy 35–40 szobás kastélyszálló és egy kis múzeum jelentette volna a tudományos-kulturális rendezvények bázisát. Károlyi László szerint a kastély rekonstrukciója hat-hét millió dollárba, a teljes program megvalósítása en­nek a duplájába került volna. 

A most 83 éves gróf ma is készségesen mutatja meg az otthonában összegyűlt csa­ládi és nemzeti relikviákat, s közben elmond­ja, végre sikerült elérnie, hogy a kastély egyik emeleti termében múzeumot rendezzenek be a család által egykor birtokolt kincsekből. S hogy értsük, milyen tárgyakról is van szó, többek között egy feszületet mutat: „Ez ott állt az asztalon, amikor aláírták a szatmári békét, én pedig gyerekként a talapzat fa­fiókjába tettem be a karácsonyi kéréseim listáját.”

Néhány évvel ezelőtt a kastély egyik szár­nyában ambiciózus tulajdonossal, igényes konyhával és enteriőrrel megnyitott a Fóti Kastély étterem. Ezt leszámítva azonban a klasszicista épület nagy része manapság szomorúan üres, gazdátlan, szedett-vedett. Az emeleten kialakítottak néhány vendég­szobát, a márványteremben esküvőket és konferenciákat tartanak, a földszinti teremsor helyiségeit időnként rendezvényekre adják ki.

Egy évtizede a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – ennek utódja a Forster-központ – még olyan jelentős épületnek minősí­tette a fóti Károlyi-kastélyt, amelynek az üzleti hasznosítás mellett a „minőségi országbemutatásban” is szerepe lehet. Eh­hez képest az épület nem szerepel a jelenlegi Nemzeti Kastélyprogramban.

A DISZNÓTOR A NYERŐ

Az 1805-ben épült, klasszicista stílusú fenyő­haraszti kastélyt téli és vadászrezidenciaként használta a Podmaniczky család. Az épület 1868-ban nyerte el mai formáját, amikor báró Podmaniczky Levente romantikus stílusele­mek felhasználásával átépíttette és kibővíttet­te. A századfordulón ezerkötetes könyvtár, régi fegyver-, porcelán- és értékes acélmetszet-gyűjtemény gazdagította a kastélyt, amely 1913-ig volt a Podmaniczkyak birtokában. Ezután a művészpártoló és műgyűjtő Hatva­ny-Deutsch család szerezte meg az épületet.

A kastély sorsa a második világháborútól sablonosnak mondható: előbb német, később orosz csapatok költöztek az épületbe, majd az 1947-ben államosított kastély fokozatos pusztulásnak indult. Szolgált katonai raktárul, téeszirodaként, volt benne kollégium és ki­öregedett cirkuszi állatok menhelye. A romos épületet 1986-ban vásárolta meg a Chemo­limpex Vállalat, és műemlékjellegének megőr­zésével szálláshelyként felújíttatta. A kastély a kilencvenes évek elején került a jelenlegi tulajdonos, a Budapesti Ingatlan Nyrt. birto­kába. 2000-ig bérlők működtették a kastély­szállót, ám néhány év alatt csúnyán lelakták. A tulajdonos ezért úgy döntött, hogy az épület kezelésére megalapítja a Kastélyszálló Kft.-t, amely azóta is ebben a formában működik.

A Fenyőharaszt Kastélyszálló napjaink­ban 22 szobával és négy külső apartmannal várja a vendégeket a hozzá tartozó 13 hek­táros őspark közepén. Ahogy a kastélyszálló házigazdái mondják, 2004-ben kicsit el voltak kedvetlenedve, amiért nincs a környékükön olyan látványosság, amely a vendégeket a ház­ba csábítaná. De hamar ráébredtek, hogy az önsajnálat nem segít, ezért szélesíteni kezd­ték a szolgáltatások palettáját, így ma már a szaunától a skeetlövészeten és a lovagláson át a saját strandfürdőig a legkülönfélébb él­ményeket kínálják. Jól kalkuláltak, a kastély­szálló ugyanis dübörög. Sok a program, nyári hétköznapokon gyermekes családokat látnak vendégül, hétvégenként esküvőket, tavasztól őszig céges rendezvényeket fogadnak. A téli szezonban pedig népszerű a csomagban kínált disznótoros hétvége, amelyet a nagy sikerre való tekintettel immár disznótoros hétközna­pokkal is kiegészítenek. Ilyenkor a vendégek egymással versengve töltik a kolbászt, ke­mencében sül a kenyér, folyik a forralt bor, és húzzák a cigányok. Aki pedig az kérdezné, hogy kerül a falusi disznóvágás a klasszicista falak közé, annak csak azt felelhetjük, mi sem értjük pontosan, de egy biztos: a vendégek zabálják.

 

HARMINCÖT KASTÉLY ÚJULHAT MEG A NEMZETI KASTÉLYPROGRAMBAN 

A kormány támogatja és kiemelt célnak tekinti a Nemzeti Kastélyprogram meg­valósítását, a programban szereplő kiemelt jelentőségű, a nemzeti kulturális örökség részét képező 35 kastély fejlesztését és egységes kezelését – derül ki egy decemberben megjelent kormányhatározatból.

A határozat szerint a kormány elrendeli, hogy legkésőbb 2015. március 1-jéig a jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vagyonkezelésé­ben lévő 19 műemlékegyüttes és a hozzájuk tartozó ingatlanok – az ingatlanok őrzéséhez, karbantartásához, kezeléséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi, vagyoni és pénzügyi feltételek átadásával és a jogi helyzet rendezésének költségeivel együtt – kerüljenek a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vagyonkezelésébe.

A 19 műemlékegyüttes között van az acsai Prónay-kastély és parkja, az aszódi Podmaniczky-kastély, a bicskei Batthyány-kastély és parkja, a dénesfai Cziráky-kastély, a geszti Tisza-kastély, a gyömrői Teleki-kastély, a jánosházi Erdődy-Choron-várkastély, a kisbéri Batthyány-Wenckheim-kastély, a mihályi Dőry-kastély, a soponyai Zichy-kastélyegyüttes és parkja, a sopronhorpácsi Széchenyi-kastély és a váchartyáni Rudnay-kastély.

A kormány úgy döntött, hogy a 19 ingatlannal együtt az MNV Zrt. költség­vetésében az ingatlanok fenntartására és felújítására szolgáló teljes forrás, évente 1,135 milliárd forint tartós állami támogatás kerüljön átadásra a Forster-központ költségvetésébe – szintén legkésőbb 2015. március 1-jéig. Emellett a határozat szerint a Nemzeti Kastélyprogram részét képező kulturális-turisztikai fejlesztések előkészítéséhez 2015-ben 679 millió forint többletforrást juttatnak a Forster-központnak. A kormány emellett uniós pénzek felhasználását is tervezi.

Mint a közlönyből kiderül, a kormány egyetért azzal, hogy a váli Ürményi-kastély is bekerüljön a kastélyprogramba, illetve állami tulajdonba, a Forster-központ vagyonkezelésébe. A kormány továbbá egyetért azzal is, hogy a ráckevei Savoyai-kastély és a vépi Erdődy-kastély a fennálló használati jogviszony megszüntetését követően szintén bekerüljön a programba, kerüljön állami tu­lajdonba és a Forster-központ vagyonkezelésébe. A Nemzeti Kastélyprogram végleges koncepcióját – beleértve a program ütemezését, a finanszírozás hazai és nemzetközi forrásait, valamint a megvalósításhoz szükséges intézkedéseket – 2015. március 1-jéig kell a kormánynak beterjeszteni.

A Magyar Közlönyben megjelent a Nemzeti Kastélyprogramban szereplő műemlékek, épületegyüttesek listája, amelyen 35 ingatlan szerepel (ezek kö­zött van az a 19 is, amelyik átkerült az MNV-től a Forster-központhoz). Békés megyéből egy, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből három, Fejér megyéből nyolc, Győr-Moson-Sopron megyéből négy, Komárom-Esztergom megyéből szintén négy, Nógrádból egy, Pest megyéből hét, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Veszprém megyéből egy-egy, valamint Vas megyéből három kastély található a kormány listáján. A már említett épületeken kívül szerepel rajta többek között a füzérradványi Károlyi-kastély, a lovasberényi Cziráky-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a csákvári Esterházy-kastély, a majkpusztai egykori Esterházy-kastély – Kamalduli remeteség, a tatai Eszterházy-kastély, a péceli Ráday-kastély, az ozorai Pipo Várkastély és Kula major, valamint a sü­megi püspöki palota is.

(MTI)

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.