A kormány már az Új Széchenyi Terv indulásakor jelezte, hogy a Budai Vár egyik legnagyobb értékének felújítását az egyik legfontosabb nemzeti programnak tekinti. A páratlan szépségű műemlék sajnos 1996 óta a világ 100 legveszélyeztetettebb műemlékének egyike. A kormány tavaly októberben hozott határozatot a beruházás megkezdéséről, novemberben közzé tette a hosszú távú fejlesztésről szóló határozatát, végül decemberben nemzetgazdaságilag is kiemeltté nyilvánította beruházást. Érdekes egyébként, hogy a különböző politikai oldalon álló kormányok az utóbbi évtizedekben álláspontot cseréltek bazárügyben. Hornék 1996-ban éppen állami szerepvállalással akarták felújítani a Várkert Bazárt, majd az első Orbán-kormány 1999-ben elhatározta a magántőke bevonását. Ma épp fordítva gondolják a finanszírozást a jobb és a baloldalon. Egy biztos, hogy a megépült komplexumnak önfenntartónak kell lennie: az elegáns üzletek, vendéglátóhelyek bérleti díja, valamint a rendezvényközpont bérbeadása fedezi a karbantartás és az időszaki kiállítótér költségeit.
| Termékfejlesztés és márkaalkotás: élményelemek világszínvonalon |
| Az elmúlt hónapokban indult sorozatunkban olyan projekteket mutattunk be, amelyek a turizmus szemszögéből is meghatározó jellegűek és várhatóan a 2014-es évben meg is nyitják kapuikat. A CET, majd a Parlament új Látogatóközpontja után, most a Várkert a téma. A főváros közepén álló és Budapest teljes panorámáját meghatározó műemlék helyreállítása idegenforgalmi és nemzetgazdasági szempontból is rendkívüli jelentőségű. |
A Várkert Bazár rövid története
Építésekor a királyi palota dunai kapujának, fogadóépületének szánták. Feszl Frigyes és Reitter Ferenc rajzolta az első vázlatokat, végül azonban a megvalósítást irányító Podmaniczky Frigyes a tervezést Ybl Miklósra bízta, aki a legfőbb elemeket Reittertől vette át (például az árkádsort, a hangsúlyos középépületet, a pergolákat). Több változatot is készített, s csak a legutolsóba kerültek bele a rámpák a gloriett két oldalán, költségtakarékossági okból. A pazar díszítmények kivitelezésében kiváló iparosok, művészek vettek részt: Huszár Adolf faragta a gloriett szobrait, Than Mór festette a pavilonok freskóit, Zsolnay Vilmos gyártotta a kerámiadíszeket, Jungfer Gyula pedig a kovácsmunkákat.
A Várkert Bazárnak sokféle története van. Külön fejezet a históriában a szobrászoké: az árkádsor műtermei százhúsz éves múltra tekinthetnek vissza. Van aztán a Várkert Bazárnak egy másik története: az Ifiparké. Társadalmi munkában, KISZ-es szervezéssel kerítették körbe a területét, aszfaltozott placcot és színpadot alakítottak ki a rámpák mögött. De menjünk szépen sorjában. Ybl Miklós tervei szerint épült meg tehát, 1875 és 1883 között, neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárásaképpen. Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele. 1883-tól 1888-ig az északi szárnyában működött a Budai nőipari tanműhely, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok volt itt látható. Az 1890/91-es tanévtől 1918-ig női festőiskola kapott helyet az épületben. 1884-ben Stróbl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak. Őt még körülbelül nyolcvan művésztársa követte az elkövetkezett száz év során. A második világháború alatt súlyosan megrongálódott.
Az épületben működött 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Park (Ifipark), mely számos zenei rendezvénynek, koncertnek adott otthont. Végigsöpörtek a parkon két évtized könnyűzenei divathullámai, jampecek, huligánok, hippik, rockerek követték egymást, de az öreg falak nem bírták az intenzív használatot. 1980-ban egy Edda koncert során a park bejáratához vezető lépcső kőfala leomlott. Állapota az 1980-as évektől fogva folyamatosan romlott, amely végül az épület teljes lezárásához vezetett 1984-ben. A kulturális tárca megbízásából és finanszírozásában 2000 nyarán kezdődött meg a lakók bérleti jogviszonyának megváltása a későbbi – magántőke bevonásával történő – hasznosítás előkészítése jegyében. 1888 óta a Világörökség része.
Egyszer-kétszer már nekifutottak…
A Mányi István által 1996-ban készített helyreállítási tervekben is szerepelt már a térszín alatti beépítés gondolata a bazár udvara alatt, ami akkor háromszintes lett volna. A legalsón parkoló, a két felsőn pedig idegenforgalmi és vendéglátó szolgáltatások, műtárgy- és ékszerkereskedelmi helyiségek, minősített népművészeti és divatüzletek kaptak volna helyet. A homlokzaton elhelyezkedő bazársorban, amelyben akkor még szobrászműtermek működtek, műkereskedések, vendéglátóhelyek és turisztikai irodák nyílhattak volna. És már ekkor tervezték mozgójárda megépítését is a Vízhordó lépcső belsejében.
Vannak emlékeink a korábbi, a rendszerváltozás előtti, a nyolcvanas években felmerült hasznosítási javaslatokról is. 1982-ben itt nyílt volna meg a Skála-bazár, az Öntőház utca felőli udvarba épített üvegpavilonban. A műtermekben pedig kiskereskedelmi üzletek, régiségboltok. 1985-ben született meg a Széchenyi Művészeti Központ ötlete: a műkincskereskedés bázisa, központja. Sőt, felmerült egy teraszos kialakítású szálloda megépítése is.
Most végre valóban megújul …
| Tények és adatok: |
|
A beruházás összértéke: 7,1 milliárd forint
|
A projekt első szakaszában az épület helyreállítása történik, melynek során a műemlékvédelmi szabályoknak megfelelően rekonstruálják az eredeti állapotot. A vezető tervező Potzner Ferenc, aki két évtizede foglalkozik műemlékekkel és a Sándor-palota rekonstrukciója (2002) is az ő nevéhez fűződik. Tervei szerint a földalatti beépítéseket úgy alakítják ki, hogy a műemlékek szétverése nélkül segítik a Várbazár hasznosítását. A Fülkepavilon háta mögött rejtőzik majd az új földalatti, nagy belmagasságú, 1600 négyzetméteres multifunkcionális rendezvénytér és kiszolgálóegység. Lesz 300 férőhelyes mélygarázs is. A Duna-parti szintet a Budai Várral mozgólépcső köti majd össze, amely újra helyreállítja a megszakadt gyalogosközlekedést a Vár és a folyó között. A turisták előtt a déli kortinafalon futó, csodálatos kilátást nyújtó gyalogoslépcsőt is megnyitják.
A kapuszerűen szimmetrikus épületegyüttes déli oldala ad helyet az ország kultúrtörténeti, tudományos, földrajzi kincseinek reprezentálására. A komplexum északi oldala a másik ház történeti áttekintésű, kanonizált értékei mellett azt hangsúlyozza, hogy Magyarországnak nem csak a múltjából, hanem a jelenéből is számos nemzetközi rangú eredmény mutatható fel,- mind a kortárs művészeti irányzatok, mind a tudomány területén.
A Fülkepavilontól nyílik majd a modern épületrész főbejárata, és a rendezvénytér előcsarnokának meghatározó eleme lesz a pavilon eddigi földdel borított, íves hátfala. A déli bérházban kap helyet az országot bemutató kiállítás, az irodák, illetve az emeleten egy étterem. Az északi testőrpalotába magyar design-galériát és kiállítóteret, kortárs látványműhelyeket és előadótermet álmodtak. A déli bazársorban több egykori üzlethelyiség egybenyitásával kávéházat helyeznek el, az északi bazársorban üzletek lesznek. A terasz déli oldalán, a pergola alatt lesz az étterem terasza, az Öntőház udvarban pedig szabadtéri vendéglátóhelyek fából ácsolt pavilonokkal. A középső lépcsőrámpák alatt két új kiállítási tér is lesz. Nem is kiállításról, jelentős terjedelmű anyagról van szó, hanem a modern kiállítás-design eszközeivel megjelenített impulzusokról, amelyek igazi szellemi kalandot jelentenek a látogatók számára.
A negyed közlekedési viszonyainak rendezése kapcsán a kormánybiztos úr kifejtette: kishajó-közlekedéssel szeretnék megoldani a pesti és a budai oldal összekapcsolását. A hajók a Vigadó térről indulva szállítanák a turistákat a budai oldalra. A fejlesztési program kiterjed a Várkert Bazár és a budai Vár közötti kertre is tehát, amely kedvező adottságai ellenére ma még nem tartozik a Duna-parti sétaútvonalak közé. A királyi kertek korhű revitalizációjával, szabadtéri koncertek, programok rendezésére alkalmas terek létrehozásával és a régi Ifjúsági Parkra utaló installációk kihelyezésével ez a terület is a kiemelt helyek közé lépjen a város és az ország turisztikai célpontjai között.
