Erről beszélt többek között Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, a szervező-bizottság vezetője a hétfő délelőtti sajtótájékoztatón, azt követően, hogy a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) bejelentette, június 18. és július 3. között Magyarország ad otthont a vb-nek, miután az idei, fukuokai világbajnokságot a jövő évre halasztották.

"Miután egy hete eldőlt, hogy Fukuoka idén sem tudja megrendezni a világbajnokságot, a vizes világ sportolói kétségbe estek, hiszen azt gondolhatták, hogy az a rengeteg munka, amit elvégeztek, kárba vész. Az úszó és a vízilabda szövetség érzékelte a nyomást, és azt gondoltuk, Magyarország egy zseniális helyszín, a magyarok pedig már sokszor bizonyították, hogy kiváló házigazdák, remek szervezők" - nyilatkozta Wladár Sándor, hozzátéve, hogy a FINA-val folytatott tárgyalás során jelentős anyagi kedvezményezeket tudtak kiharcolni, hiszen közös érdekek találkoztak. Hozzátette, ez a rendezés nem érinti a 2027-es olimpiai kvalifikációs világbajnokságot, amelynek ugyancsak Magyarország ad otthont.  

Wladár Sándor kijelentette, nem szeretnének versenyezni a 2017-es budapesti világbajnoksággal - ahol a szinkronúszást például gyönyörű környezetben, a Városligetben bonyolították le -, hiszen most az a legfontosabb, hogy versenyzési lehetőséget biztosítanak a sportolóknak. A lebonyolítással kapcsolatban elhangzott, hogy a szokásostól eltérően ezúttal a világbajnokság első hetében rendezik majd meg a medencés úszók küzdelmeit, mivel augusztusban, Rómában már Európa-bajnokságra kerül sor.

Amint elhangzott, a világbajnokság ezúttal csakis a meglévő létesítményekben zajlik majd: az úszás és a műugrás a Duna Arénában, a szinkronúszás a margitszigeti Széchy-uszodában, a vízilabda a Hajós ötvenese mellett ellátogat Debrecenbe, valamint a Modern Városok Program keretében épített vadonatúj soproni és szegedi komplexumba, a nyíltvízi úszók pedig a tervek szerint a tavalyi Eb-n kiválóan debütált Lupa-tavi helyszínen küzdenek majd. A FINA-val kötött megállapodás értelmében az óriás-toronyugrást nem rendezik meg. A költséghatékonyság része többek között az is, hogy a Duna Aréna nézőterét nem kell majd az öt évvel ezelőtti méretűre duzzasztani, a FINA jóval kevesebb vendéggel képviselteti magát, illetve nagyjából a felére csökkentette a jogdíjaknak és a pénzdíjaknak a szervezőkre eső részét.  

Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke elmondta, ez a nemzet világbajnoksága lesz, ugyanis a sportág mérkőzéseit nemcsak Budapesten, hanem Sopronban, Debrecenben és Szegeden bonyolítják le. Molnár Tamás, a FINA vízilabda-bizottságának tagja, az MVLSZ alelnöke hangsúlyozta, ennek a vb-nek a lehetősége egy óriási győzelem, amely a kormány és a magyar sport elmúlt tizenkét évének munkáját dicséri.  

Mihók Attila, a világbajnokságot a MÚSZ-szal és az MVLSZ-szel közösen szervező Nemzeti Sportügynökség vezérigazgatója elmondta, a nyitó- és záróünnepséget is szerény körülmények között tartják majd, ugyanakkor teljes sportolói létszámmal rendezik az eseményt, amely 100 ezer vendégéjszakát jelent a magyar turizmus számára. Hozzátette, a költségek terén nagyon visszafogott büdzsével terveznek, a bevételi oldalon azonban szeretnék maximalizálni a számokat.
  
Idén Fukuokában került volna sor az eredetileg 2021-ről elhalasztott vb-re, ám a FINA a múlt kedden erősítette meg hivatalosan, hogy a koronavírus-járvány miatt egy évvel eltolt, 2022. május 13-29-re tervezett eseményt 2023. július 14. és 30. között bonyolítják le, a 2023 novemberére kiírt dohai vb-t pedig 2024 januárjára halasztják.

A nemzetközi szövetség a 2022-es budapesti vb-ről hozott mostani döntését azzal indokolta, hogy ezzel a sportolók lehetőséget kapnak arra, miszerint idén nyáron is egy világméretű eseményen szerepeljenek. Már a szervező bizottság néhány tagja is ismert. A testületben Kovács Ágnes, Kemény Dénes és Váradi József mellett ott lesz az úszóként olimpiai és világbajnok Gyurta Dániel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja is.