17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyedben

Közel 400 éves női papucsot és selyemruhát tártak fel a régészek a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában. A lelet különösen értékes, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16-17. század női és férfi viseleteiből. A restaurált lábbelit a nagyközönség először a Múzeumok Éjszakáján, a Biró-Giczey Házban láthatja, ahol több olyan régészeti leletet is kiállítanak, amely a Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli, 18 épületet érintő beruházása során került elő.

Zöldes árnyalatú, bőrből készített, fémfonalas hímzéssel díszített, magas sarkú női papucs – így néz ki az a 17. századi lábbeli, amelyet a Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában találtak a szakemberek. Az altemplom régészeti feltárása és helyreállítása a veszprémi várnegyed megújításának részeként kezdődött el – a Veszprémi Főegyházmegye mintegy 35 ezer négyzetméter épített és 10 ezer négyzetméternyi zöldterületet újít meg 2025 végére.

Vagyonos család tagjának lábbelijét találhatták meg

Az altemplomban a 15. századtól már biztosan temetkeztek, és később, a 17. században is temetkezőhelyként használták. A szakemberek összesen 13 sírhelyet találtak, ezek közül többet már az 1970-es években feltártak.

Két koporsó fedlapja viszonylag épen maradt, amelyeken csillagfejű rézszegecsekből kirakott díszítés és felirat volt olvasható. Ezek alapján derült ki, hogy Babócsay Ferenc egykori veszprémi várkapitány családtagjainak nyughelyére bukkantak. Azt feltételezzük, hogy a 2022-2023-ban feltárt, hasonló korszakból származó sírokban is ennek a családnak a tagjai nyugodtak

– mondta Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének ásatásvezető régésze.

Egyikük az a fiatal lány, akinek selyemből készült, csipkedíszes ruhája és papucsa is jó állapotban maradt meg – a díszes, nemes anyagból készített ruházat és a lábbeli is arra utal, hogy rangos család tagja lehetett. A 17. századból származó papucsot az elmúlt hónapokban restaurálták, a nagyközönség elsőként június 22-én, a Múzeumok Éjszakáján tekintheti majd meg az az Érseki Turisztikai Központban, a Biró-Giczey Házban. A látogatók különleges régészeti kiállításon vehetnek részt, megcsodálhatják többek között Szent István király első ezüstdénárját, a Lancea Regist is.

Milyen cipőben jártak a 17. században a nők?

A körülbelül 400 éves papucs különösen értékes lelet, Magyarországon ugyanis kevés ruhadarab és lábbeli maradt fenn a 16-17. századból. A papucs a kutatások szerint török hatásra terjedt el Európában, a férfiak és a nők körében is népszerű volt – erről portrék és írott források tanúskodnak. A kora újkori Európában magas sarkú változatban is előfordult – meglepő módon magas sarkú lábbeliket eleinte szinte kizárólag férfiak hordtak, azok csak később terjedtek el a nők körében.

A Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának két másik, az 1970-es években feltárt sírjából is előkerült egy-egy pár papucs, ám ezek a most restaurált darabbal ellentétben kerek orrúak és lapos talpúak voltak.

Érdekesség, hogy a szakemberek a Szent István (ferences) Templom alatti kriptában feltárt csontkamrában is találtak lábbeliket, öveket és erszényeket.

A 18. század első felében épült Szent István (ferences) Templom alatt végig kripta húzódik, ennek falában találhatók a sírhelyek. A kripta döngölt földpadlója három nagyméretű osszáriumot, vagyis csontkamrát rejtett, amelyek a templom jelenleg zajló helyreállításához kapcsolódó földmunkák során bukkantak elő. Az osszáriumokat részben a padlószint alatti földrétegbe, részben az alatta húzódó sziklafelszínbe vájták bele, majd vastag mészréteggel fedték le. Ezek lényegében olyan gödrök voltak, amelyekbe a kriptában korábban eltemetett elhunytakat áthelyezték, amikor ott már nem volt több hely

– magyarázta Hegyi Dóra.

17 századi papucs
17 századi papucs
Fotó: Hegyi Dóra

A Magyar Nemzeti Múzeum ásatásvezető régésze hozzátette: a gödörben nemcsak az elhunytak csontjait találták meg, hanem ruházatuk maradványait is, például bőrből készült lábbeliket, öveket, bőrerszényeket és személyes tárgyakat, többek között textil szentképeket, kegyérméket, mellkereszteket. Ezek egy része kiváló állapotban megmaradt, restaurálásuk a feltárást követően azonnal megkezdődött.

2025-re megújul a Szent Mihály Főszékesegyház altemploma

A Szent Mihály Főszékesegyházat 2023 májusában nyitották meg a nagyközönség előtt, az altemplom megújítása azonban egészen 2025-ig tart majd. Ahogy a veszprémi várnegyed legtöbb épülete, úgy az altemplom falai is erősen vizesednek. Ennek kiküszöbölésére megoldást kellett találni, amihez elengedhetetlen a padló régészeti kutatása. Ennek során került felszínre többek között a 17. századi női papucs is. A feltárást követően építhetik be a szakemberek a szükséges szigetelő rétegeket és gépészeti rendszereket a falak megóvása érdekében.

„Nagyon izgalmas volt a feltárás, mert a járószintet többször – például a román korban, a gótikában, a barokkban, sőt az 1910-es években is – magasították, módosították” – mondja Vavra Áron műemléki projektvezető. „Az altemplom padlószintje alatt például román kori vakolatmaradványokat találtunk. Az a célunk, hogy az altemplom és a kápolnák falazatát – a vizesedés miatt – a további károsodástól megóvjuk” – tette hozzá a projektvezető.


Ezen az éjszakán érdemes kémlelni az eget!

Ezen az éjszakán érdemes kémlelni az eget! 

Ugyanis szabad szemmel is látható lesz öt égitest együttállása a nyári égbolton.
Kürtöskalács Piknik Tihanyban

Kürtöskalács Piknik Tihanyban 

A tavalyi Kürtőskalács Piknik sikerén felbuzdulva idén is megrendezik augusztus 2-4-e között a Kürtős Summer Party-t a Tihanyi-félszigeten.
Új trend: erdőfürdés, avagy erdőterápia

Új trend: erdőfürdés, avagy erdőterápia 

Ez alapvetően más, mint a hagyományos túrázás - nem az a célja, hogy valaki egyik pontról eljusson egy másikba, hanem az elmerülés a természet szépségében.
Közeledik a KŐFESZT - a nyugalom fesztiválja

Közeledik a KŐFESZT - a nyugalom fesztiválja 

150 program, 6 településen, 12 helyszínen - július 31. és augusztus 4. között tartják a VI. KŐFESZT - A nyugalom fesztiválját Kővágóörsön, Kékkúton, Balatonhenyén, Köveskálon, Pálkövén és Révfülöpön.
Van úgy, hogy az utolsókból lesznek az elsők

Van úgy, hogy az utolsókból lesznek az elsők 

Az idei Kékszalag verseny legutolsó befutójaként, szombat éjjel 2 óra 40 perc 07 másodperckor, több mint negyvenegy és fél órás vitorlázás után, a 456. helyen teljesítette a távot az 56. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj utolsó hajója, a Prosecco.
A hitelkártyát úgy kezelik a magyarok, mintha rendes bankkártya lenne

A hitelkártyát úgy kezelik a magyarok, mintha rendes bankkártya lenne 

Nem újdonság, hogy nyaralásukat sokan idehaza hitelből finanszírozzák. Egyre nő azok száma, akik átmeneti pénzzavarban inkább a hitelkártyájukra hagyatkoznak.
Hogy került a titokzatos Esernyős Ember a volt Postapalota tetejére?

Hogy került a titokzatos Esernyős Ember a volt Postapalota tetejére? 

Hétfő reggel járókelők azt vették észre, hogy egy esernyős alak áll az MNB Felügyeleti Központjának és a Pénzmúzeumnak helyet adó Széll Kálmán téri épület homlokzatán, a korábbi Postapalota épületének tetején.
Best of Balaton 2024: Ön mit szeret a Balatonon?

Best of Balaton 2024: Ön mit szeret a Balatonon? 

A Best of Balaton negyedik éve mutatja be, miért érdemes bármely évszakban felkeresni a „magyar tengert”.
Hamarosan Auer Fesztivál Veszprémben

Hamarosan Auer Fesztivál Veszprémben 

A veszprémi születésű Auer Lipót hegedűművész és hegedűpedagógus emlékére július 29-én kezdődik a komolyzenei rendezvényfolyam.
A Weight kapta az 56. Kékszalag KPMG Fair Play Díját

A Weight kapta az 56. Kékszalag KPMG Fair Play Díját 

Véget ért az 56. Kékszalag vitorlás verseny, és a programsorozat zárásaként átadták a KPMG Fair Play Díjat is.

Interjú

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni 

A két Michelin-csillagos étterem konyháját vezető séffel többek közt a versenyről és megosztó ételekről beszélgetünk, és mesél arról is, miért nem követi a trendeket.
Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető

Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető 

Az idei újdonságokról és megújulásról a borászat tulajdonosával, Dunai Ágnessel beszélgettünk.
Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél”

Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél” 

Csernus Imrével szőlőről, borokról és a vidéki életről beszélgettünk, és nemrég megjelent könyve kapcsán egy kicsit rólunk, magyarokról is.