„Külsőleg teljesen megújult a templomunk – tájékoztatta lapunkat Fodor-Csipes Anikó, a református gyülekezet lelkésze. – Pályázat útján negyvenmillió forint európai uniós támogatást nyertünk el a beruházáshoz. Új festést kapott a falunk egyik különlegessége, a harminc méter magas, kovácsoltvas-erkélyes templomtorony is, amely valaha tűzfigyelőhelyként szolgált. A hatalmas épület melletti kert is újjáépült, ahol a község védőszentjének, Szent Imrének a szobra is megtalálható.”

Köszönet Mária Teréziának

Utunk során a templommal szemben láttunk egy másik érdekességet is, ugyancsak a falu védőszentjének nevével fémjelzett emlékparkot. Ott a kerti bútorok mellett a Szent Imre nevét viselő településekről származó feliratos kövek díszlenek. A református templom belseje is meglepetésekkel szolgál. Egy nemrég felújított régi, latin nyelvű táblát őriznek, amelyen a köszönet sorai olvashatók Mária Teréziának, hogy engedélyezte a templom felépítését. A másik érdekesség az a plafonon található aranydíszítésű stukkó, melynek a stílusjegyei – szakértők szerint – a franciaországi versailles-i kastélyban lelhetők fel. A stukkót pályázati támogatással szeretnék eredeti állapotában helyreállítani.

A templom előcsarnokában gyülekezettörténeti kiállításban gyönyörködhetnek a látogatók. Itt régi imakönyveket, pénzeket, egykori helyi lakók katonai kitüntetéseit és restaurált bútorokat találnak. Egyházi vonatkozású a templom tornyában – az egykori harangozószobában – berendezett téglamúzeum, amelynek anyagát Fodor-Csipes Anikó férje, Fodor Gusztáv lelkész gyűjtötte. Ezek református, katolikus, evangélikus, zsidó pecsétes téglák együtt, melyeket állványokon elrendezve mutat be a gyűjtő. Ez a múzeum jelenleg egyedülálló hazánkban. A kiállított anyagot a helyi pecsétes téglákkal egészítették ki. Az idelátogatók találhatnak itt – többek között – a Tihanyi Apátságból, az Egri, a Pécsi, a Veszprémi Főegyházmegye területéről származó téglákat. Egyedi darabokat is őriznek, például egy pecsétes téglát a Himnusz kötőjének, Kölcsey Ferencnek egykori debreceni házából.

Üzenet a következő generációknak

Fodor-Csipes Anikó azt is elmondta, hogy nemrég egy véletlen esemény folytán újabb különlegességgel gazdagodott a múzeumuk. A régi református parókia épületének felújításakor az egyik ajtófélfa mögül egy bádogláda került elő. Amikor felbontották, kiderült, hogy ez egy időkapszula, amelyben négy, magyar nyelven kézzel írt és pecséttel ellátott kordokumentumot rejtettek el. Az első 1784-ből való, amely a parókia építésének engedélyéről szól. Ebben a támogatók és kivitelezők nevei olvashatók. Ehhez a feljegyzéshez 1818-ban hozzáírtak és mindazokat a különböző tisztségviselőket örökítették meg, akik az épületen felújítást végeztek.

Egy másik írásos papír 1854-ből származik, abból az időből, amikor bádogládát befalazták. Az időkapszulát a szerzők feltehetően tudatosan készítették és helyezték el, hogy az utódok értesülhessenek az akkori eseményekről. Ezt mérlegelve a tiszaszentimrei gyülekezet mintegy válaszként írásokkal teli fémdobozt helyezett el a régi parókia falába, ahol a dokumentumokat találták. Ebbe tették bele a megtalált pecsétes íratok másolatait. Melléjük pedig a jelenlegi felújításokról írott feljegyzéseket, továbbá a gyülekezeti élet eseményit is felsorolták. Mindezeket a falu címerével és a helyi újság egy példányával egészítették ki. Az iratokat a gyülekezet tagjai kézjegyükkel látták el. Azt szeretnék, ha ezzel az időkapszulával a következő generációknak üzennének.

A gyülekezeti múzeumba kerülnek

A lelkészasszony azt is elárulta, hogy a megtalált időkapszulát jelenleg az új református parókián őrzik, ahol az érdeklődők is megtekinthetik. Később azonban a templomban, a gyülekezeti múzeumban helyezik el őket, és mint új turisztikai attrakciót mutatják be.