Októberben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira építve megpróbáltuk bemutatni a balatoni régióhoz tartozó települések nyári turisztikai forgalmát. Mivel az aktuális év adataiból a KSH eleve csak a kereskedelmi szálláshelyek forgalmáról rendelkezik információval, így összegzésünk csak féloldalas lehetett. Ez azonban nem magyarázta azt, hogyan lehet, hogy miközben az ország más részeiben jelentős javulás volt és a balatoni vállalkozások is többnyire hasonló trendekről beszéltek, a KSH szerint a Balatonnál stagnált a forgalom.
Később derült ki, hogy az adatbázisban olyan jelentős hibák is lehetnek egyes településeknél, amik eleve eltéríthetik a régiós eredményt. Révfülöp esetében például teljesen hiányoznak az idei főszezoni adatok, miközben biztos információnk van arról, hogy a település forgalmát alapvetően meghatározó szálláshelyről leadták azokat.

Mivel biztosabb, pontosabb eredményeket szerettünk volna olvasóink elé tárni, október végén levélben kerestük meg a Balaton-parti települések és a régióhoz tartozó gyógyhelyek polgármestereit, hogy az év első 8 hónapjában regisztrált forgalomról információt kérjünk. Kérésünkre Alsóörsről, Badacsonytomajról, Balatonakaliból, Balatonalmádiból, Balatonedericsről, Balatonfenyvesről, Balatonföldvárról, Balatonlelléről, Gyenesdiásról, Hévízről, Keszthelyről, Örvényesről, Szántód, Tapolcáról és Tihanyból kaptunk adatokat. Kővágóörsről azt a jelzést kaptuk, hogy a közös hivatalhoz tartozó nyolc településen - köztük Révfülöpön, Balatonrendesen - csak az érintett szállásadók januári adatszolgáltatása után tudnak információt adni. A többi helyről nem reagáltak levelünkre.

A válaszokból kiderült, hogy a településeken nem ugyanolyan rendszerben gyűjtik, csoportosítják az évközi információkat, így a kapott adatok pontos összehasonlítására nincs lehetőség. A fentiek miatt a válaszokat az eredeti tartalommal, szerkezetben adjuk közre, de abban bízunk, hogy így is sok információval szolgálnak az érdeklődőknek.