De ne szaladjunk ennyire előre. Eddig csak annyit tudtam, hogy Cegléd közelében van Csemő, és egy kedves kollégám elbeszéléseiben sűrűn fordul elő a neve, többször jár arra a jó levegőért és a baráti társaságért. Mikor meghívta tanulmányútra néhány újságíró kollégáját Csemőre, arról is szó esett, hogy a különleges tanyás község első helyezést ért el 1997-ben a „Virágos Magyarországért” versenyen, így elnyerték a „legvirágosabb település” címet. Bronzérmet rá egy évvel kaptak az európai virágos helységek versenyén, ami annyit is jelent, hogy messze földön a harmadik legvirágosabb település lett. Kíváncsiak voltunk a Ladányi Ferenc emlékházra, a könyvtárra, az iskolára és az óvodára, főleg arra, milyen nevezetességek csábítanak errefelé, a Pest megye déli csücskében lévő kis faluba egyre több holland, német és dán turistát.
Barátságos és vendégszerető emberek laknak itt – mondta Bartha Alajosné, akinek élete első munkahelye Csemőn volt, ötven éve dolgozik az önkormányzatnál, idén ment nyugdíjba, miután húsz évig volt polgármestere a községnek. A községháza avatásán lépett fel néptáncosként nyolcadikos korában a „ház” most nyugdíjba menő asszonya, aki akkor még nem gondolt arra, hogy 1994-ben ő lesz a falu első embere. Neki és segítőinek köszönhető, hogy aszfaltos utak, csatornák, közösségi épületek születtek a pályázatok nyomán.
Arra a kérdésre, hogy sok pályázatot nyertek-e, így válaszolt: „Pénz nélkül bolond az ember, törekedtünk mi is arra, hogy segítséggel szépüljünk. Itt Csemőn még a részeg ember se lép a virágra! Nem csak a pályázatokon múltak a dolgok, de azon is, hogy az itt élők akartak is tenni a közösségért” – válaszolta Bartha Alajosné.
Ő már csak azért is megérti a tanyán lakókat és életüket, mert Alsócsemő egyik tanyáján nőtt fel, ami a csend, nyugalom és a béke szigete volt számára. Ennek az indíttatásnak köszönhető, hogy a „tanyásokra” külön gondot fordított: a busz behozza a diákokat a modern sószobával ellátott óvodába és az iskolákba, a közösségi szintérré alakult könyvtárba, amelynek faragott polcait messze földről jött vendégek is megbámulják. Sajnos tervezőjük és kivitelezőjük, Kiss József már elhunyt, de keze nyomát őrzi az utókor. A könyvárban internet van, és már működik a Tégy egy könyvet, végy egy könyvet elnevezésű mozgalom – meg is fogadjuk, legközelebb könyvekkel állítunk be a vendégszerető községbe.
Megbámultuk a virágos utcák mellett a „névadók” faszobrait is, amelyet Orisek Ferenc fafaragó mester készít, ő megrendelésre kifaragja Petőfi vagy Arany szobrát, amelyeket aztán a gondos lakók kiállítanak az utca elejére, mint utcai névtáblát, hogy mindenki tudja, a névadó szobra őrzi az ott lakók nyugalmát. Állandó kiállítása nyílt Orisek Ferenc szoborfaragónak Csemőben, a Népművészet Mesterének, ahol most már negyvenegy alkotása tekinthető meg a helytörténeti gyűjteményben.
Icától, az idén októberi választás óta nyugdíjas polgármestertől azt is megtudtuk, hogy a 20 kilométer átmérőjű község kétharmada él tanyán, de lassan a beköltözések arányában ez 50-50-re változik. A gyerekeket menetrendszerű járattal hozzák a központba, ahol az uniós támogatásnak és a lelkes pedagógusoknak köszönhetően a legmodernebb körülmények között tanulhatnak. Az iskola utáni időtöltésre van játszótér, szabadidős központ, focipálya, tornaterem. A hagyományőrzésben élen járó Csemő LEADER-es pályázatoknak köszönhetően többek között helytörténeti gyűjteménnyel is gyarapodott.
Dobozi Anikó védőnő szerint a szétszórt helyben élők közül 200-200 ember vagy gyermek ellátása jut egy védőnőre, amely nem rossz arány. Négy tanyagondnok dolga az idősek ellátása és a közmunkások irányítása, közülük ketten, Turcsán István és Szűcs Ferenc kíséri kis csoportunkat. Mint mondták, a belterületen 600, a tanyákon pedig 400 ember életét követik és segítik.
Nem szabad kihagyni az élete utolsó éveit Csemőben töltő Ladányi Mihály költő egykori borházból alakult kis házát, amelyet gondosan karban tartanak, és nevét őrzi a modern általános iskola is.
Ifj. Tokaji Andrásnál a 7Vezér Étteremben a környék legjobb ebédjére ugorhat be a hazai ízekre vágyó éhes turista, utána már nyakba veheti a tarisznyát, és meglátogathatja a lovak birodalmát.
A Pacidoki Alapítványnál lovas terápiával foglalkoznak, mozgássérültek és a pszichikai bántalmakban szenvedő gyermekek keresik fel a tanyát. A Csuda csikó tanyán a diákokat várják, akik jurtában vagy honfoglalás kori földkunyhó mintájára készült épületekben tölthetik idejüket, és foglalkozhatnak a lovak mellett különféle háziállatokkal is.
Csemő falusi turizmusban is erős, sokan Ceglédről is kijárnak egy-egy hétvégére pihenni, jó levegőt szívni. A tanyáknak pedig – ahogy mondják – külön életterük van, a régmúlt időket mutatják be, és még őrzik a múlt nyomát. Érdemes a virágos Csemőre látogatni.
