Lakatos Mónika, a meteorológiai szolgálat éghajlatkutatója elmondta: a projekt során a szakemberek elemezték, hogy az időjárási tényezők milyen hatással vannak a turizmusra. A halálesetek számának hőhullámok okozta növekedését és azt is vizsgálták, hogy a szélsőséges időjárás hogyan hat a közúti balesetek előfordulására. Mindezek alapján középtávú (2021-2050) és hosszú távú (2071-2100) előrejelzéseket is végeztek.

Az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) főorvosa, Páldy Anna elmondta: a hőhullámos napokban a napi halálozás országos átlagban csaknem 15 százalékkal emelkedett. A számítások alapján a főorvos azt mondta: 2021 és 2050 között a hőhullámos napok száma és "intenzitása" is növekedni fog. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek előfordulása az ország különböző területein változó lesz, középtávon jellemzően az Alföld és a Kisalföld térségében okozhat problémákat a nagy hőség. Később, a 2071 és 2100 közötti időszakban éves szinten, országos átlagban mintegy 600 százalékkal emelkedhet meg "a többlethalálozás" - mondta Páldy Anna, de itt is megjegyezte, hogy e tekintetben is eltérő területi eloszlással számolnak. A legveszélyeztetettebb térségek közül a Nyugat-Dunántúlt és az Északi-középhegység területét emelte ki.

A klímaváltozás okozta sérülékenység vizsgálata, különös tekintettel a turizmusra és a kritikus infrastruktúrára című projekt célja az volt, hogy olyan indikátorokat (jelzőszámokat) határozzanak meg, amelyek alapján az egyes szektorok klímaváltozás hatásainak való kitettségét, sérülékenységét és alkalmazkodási képességét számszerűsíteni lehet. A meteorológiai szolgálat vezetésével, az OKK, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke együttműködésével megvalósult projektre 196 ezer eurós forrás állt rendelkezésükre.

Első lépésben - az erről szóló kormányrendelet alapján - kidolgozták az úgynevezett Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszert (NATÉR-t), amelyben a meteorológiai adatokat, modelleket és számításokat foglalták egyetlen adatbázisba - ismertette a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ munkatársa, Iványi Zsuzsanna. Reményét fejezte ki, hogy az eddig feltárt tapasztalatokat beépítik többek között a hosszú távú településfejlesztési tervekbe is. Ugyanis - mint megjegyezte - a klímaváltozásnak már most is, Magyarországon is érezhető a hatása. Magyarországon elsősorban a vízzel összefüggő problémák vannak: egyes településeken gyakori, hogy nem tudják elvezetni a nagy mennyiségű csapadékot, míg másutt, például a Kiskunságon a szárazság okoz nehézségeket - jelezte.

A konferencián Tove Skarstein budapesti norvég nagykövet kiemelte: a klímaváltozásnak a turizmusra, a gazdaságra, a kritikus infrastruktúrákra nézve is számos negatív hatása van. Aktuális példaként elmondta: az országát is sújtó áradások is jelzik a helyzet súlyosságát. Bízik benne: a jelenleg is tartó párizsi klímacsúcson sikerül globális megállapodást kötni, s érdemi intézkedések történnek a globális felmelegedés megfékezésére. A norvég nagykövet utolsó nyilvános szereplésén - mivel mint elmondta, pár héten belül lejár nagyköveti megbízatása - örömét fejezte ki, hogy Magyarország is csatlakozott a klímaváltozás hatásait elemző munkához, a reméli, hogy a folytatáshoz is hozzájut a szükséges forrásokhoz.