A külföldi utak negyedét szervezték utazási irodán keresztül a magyarok

2015-ben a magyar lakosság 21%-a utazott legalább egy alkalommal külföldre többnapos, turisztikai út keretében, és a külföldi utazások egynegyedét szervezték utazási iroda segítségével. A többnapos, egyénileg szervezett utazások 13%-ánál interneten foglalták le a fő közlekedési eszközt, 12%-uk szálláshoz is ily módon jutott.

A magyarországi turizmus tavalyi alakulásáról tett közzé részletes tanulmányt a Központi Statisztikai Hivatal, mely a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának alakulásától a régiók turizmusának teljesítményén át a ki- és beutazásig számos területet érint. Első cikkünk az egyes szegmensek 2015-ös eredményeivel érintőlegesen foglalkozott, a másodikban a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helyzetét és nemzetgazdaságban betöltött szerepét mutattuk be, sorozatunk aktuális, harmadik részében pedig a magyar lakosság belföldi és külföldi utazásainak 2015-ös alakulását taglaljuk.

A lakosság többnapos belföldi turisztikai utazásai

2015-ben a magyar lakosság 37%-a tett 1–3 éjszakás, 26%-a ennél hosszabb időtartamú utazást, ami azt jelenti, hogy a lakosság közel fele vett részt legalább egy alkalommal többnapos belföldi turisztikai célú utazáson. A turizmusban való részvételt számos tényező befolyásolja; a lakóhely településének nagysága és régiója, az utazók iskolai végzettsége, a gazdasági aktivitása, életkora és legfőképpen a háztartások vagyoni helyzete.

A Közép-Magyarországon, a Közép-, illetve Nyugat-Dunántúlon lakók turizmusban való részvétele meghaladta az 50%-ot, az ország más területein élők esetében elmaradt attól, sőt az Észak-Alföldön lakóknál a 40%-ot sem érte el. A nagyvárosi népesség gyakrabban engedheti meg magának a többnapos belföldi utazást, mint a kisebb településeken élők.

Az iskolai végzettség szempontjából kimutatható, hogy a magasabban képzett társadalmi rétegek életviteléből, kulturális igényeiből és anyagi lehetőségeiből adódó különbségek a turizmusban való részvétel tekintetében is megnyilvánulnak. A felsőfokú végzettségűek több mint kétharmada, a középfokú végzettséggel rendelkezők 48, az alapfokú végzettségűek 28%-a utazott el több napra az időszak során.

A munkaerő-piaci státusz tekintetében is igen jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes népességcsoportok között. A dolgozók és a tanulók 54, illetve 51%-a tett belföldi utazásokat, a nyugdíjasok esetében ez az arány csak 37%.

Az utazási aktivitás szoros kapcsolatban van a háztartások anyagi helyzetével, utazási lehetőségeivel. A hétvégi házzal, nyaralóval rendelkező háztartásokban élők 80%-a utazott el hosszabb időre saját nyaralójába, vagy más típusú szálláshelyre. A személygépkocsit használó háztartásokban élők 57%-a, a személygépkocsival nem rendelkező háztartásokban élők közül csak minden harmadik személy tett többnapos belföldi utazást.

Az utazók 2015-ben 15 millió utazás során mintegy 62 millió napot töltöttek el, 2,7, illetve 0,9%-kal többet, mint egy évvel korábban. A lakosság belföldre többször és rövidebb időre utazott. A jelenség hátterében két tényező húzódik meg; egyrészt a négy- vagy annál több éjszakás utazások száma és átlagos időtartama csökkent, másrészt a rövidebb, hétvégi típusú turisztikai utazások a korábbinál nagyobb népszerűségnek örvendenek.

Az eltöltött idő tekintetében az utazások 88%-ára szórakozás, pihenés vagy ismerős meglátogatása miatt került sor. Az egészségmegőrzésnek és a hobbi jellegű munkavégzésnek egyaránt 3,8%-os volt a részesedése az év során. A motivációs arányok nagymértékben függnek az utazás időtartamától (hétvégi típusú vagy ennél hosszabb), illetve a felkeresett terület, régió jellegétől.

Az utazások motivációjával szoros összefüggésben van az igénybe vett szállás típusa, ugyanis a rokonok, ismerősök meglátogatása során gyakran ők biztosítják a szállást is. Az üdülési célú vagy hobbimunka miatti utak esetében a saját második otthon szerepe kiemelkedő. A kereskedelmi szálláshelyek közül 2015-ben is a szállodák (26%) voltak a legnépszerűbbek.

Az eltöltött idő viszonylatában az utazások több mint háromnegyedénél személygépkocsit, 12%-nál autóbuszt, 11%-nál vonatot vettek igénybe az utazók.

2015-ben a többnapos belföldi turisztikai utakra a lakosság 307 milliárd forintot fordított, 4,4%-kal többet, mint 2014-ben. Az egy utazó egy napjára jutó költség a 2014. évihez képest 3,4%-kal, 5000 forintra nőtt. A mutató értéke kiemelkedően magas (9500 forint) volt a wellnessutak esetében, de a szórakozási, pihenési célból tett utaknál is megközelítette a 7200 forintot. A legkisebb anyagi ráfordítással az ismerős meglátogatása, illetve a hobbimunka miatti utazások jártak.

A belföldi turisztikai fogyasztás szerkezete nem mutatott jelentős változást, a kiadások 40%-át szálláshelyi szolgáltatásokra, 21%-át éttermi étkezésre, illetve élelmiszerek vásárlására, 19%-át közlekedésre (beleszámítva az üzemanyag-vásárlásokat is) fordították a hazai turisták.

A négy- és annál több éjszakás belföldi turisztikai utak jellemzői

Bár az 1–3 éjszakás, úgynevezett hétvégi típusú utazások száma és az azok során eltöltött idő meghaladja a hosszabb utazásokét, az előbbiek többségére rokon, ismerős meglátogatása miatt került sor. Ezek alapján kijelenthető, hogy a turisztikai jelentőségét tekintve az utóbbi a hangsúlyosabb.

2015-ben a legalább négyéjszakás távolléttel járó utazásokon a lakosság 26%-a vett részt.

A munkaerő-piaci státusz szempontjából elkülöníthető csoportokat vizsgálva a dolgozók és a tanulók 27, a nyugdíjasok 21%-a tett négy- és annál több éjszakás utazást az év során.

Az iskolai végzettség is komoly hatással van a turizmusban való részvételre, 2015-ben a felsőfokú végzettségűek 38, a középfokúak 24, az alapfokúak 13%-a utazott el az ország más részére.

A hétvégi házzal, nyaralóval rendelkezők fele, a többieknek a negyede legalább egyszer tett hosszabb időtartamra utazást turisztikai célból. A személygépkocsi-használat szintén jelentősen befolyásolja az utazási kedvet, illetve lehetőségeket.

Az év folyamán a 3,9 millió hosszú időtartamú belföldi turisztikai célú utazás során a turisták 28 millió napot töltöttek el, ami az utazások számát tekintve 1,3, az eltöltött idő vonatkozásában pedig 3,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, az átlagos tartózkodási idő 7,1 napra csökkent.

A hosszú időtartamú utazásokat erős szezonális ingadozás jellemzi, az eltöltött idő több mint fele a III. negyedévre koncentrálódik. A rokonlátogatási célú, illetve a wellnessutak esetében kevésbé meghatározó a szezonalitás, mint az egyéb szabadidős célú utak esetében.

A négy- és annál több éjszakás utazások legfontosabb motivációja a pihenés, üdülés és az ismerősök meglátogatása, az eltöltött idő 89%-a ezekhez köthető, emellett számottevő részarányt képviselnek a más kikapcsolódási célú (egészségmegőrzés, hobbimunka) utazások.

A belföldi utazásra fordított idő 54%-át az ún. nem fizetős szálláshelyen (saját nyaralóban, második otthonban vagy ismerős által biztosított szálláson) töltötték az utazók, szállodát 27%-uk vett igénybe. A panziók részesedése 6,7, az egyéb (magán-) szálláshelyeké 4,7% volt az eltöltött idő tekintetében.

A négy- és annál több éjszakás utazásokon a lakosság 136 milliárd forintot költött, folyó áron számítva 5,2%-kal kevesebbet az előző évinél. A kiadások 43%-át szállásra, 24%-át étkezésre, 13%-át közlekedésre fordították, az egy utazó egy napjára jutó kiadás értéke 1,3%-os csökkenést követően nem érte el az 5 ezer forintot.

Az utazásból való kimaradás okai

A magyar lakosság több mint fele nem utazott el belföldi úti céllal úgy, hogy a meglátogatott helyen éjszakázott volna. Tízből négy esetben az indok az anyagi lehetőségek hiánya, mely nagy területi különbséget takar. A turizmusból kimaradók közül a Nyugat-Dunántúlon élők 32, az Észak-Magyarországon lakók 53%-a hivatkozott erre. A nem utazók aránya az egészségügyi problémák és a munkából adódó kötelezettségek miatt 27, illetve 17% volt.

A lakosság külföldre tett utazásainak száma és főbb jellemzői

2015-ben a lakosság összesen 17 millió alkalommal utazott külföldre – főként az osztrák és szlovák határszakaszokon, illetve a Liszt Ferenc Repülőtéren keresztül –, 5,7%-kal többször, mint 2014-ben. A szabadidős és tanulási célú külföldi utak száma 9,3, illetve 17%-kal nőtt, a munkavégzési célú utaké 2,4%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Üzleti célú utakra, illetőleg konferenciára az előző évihez hasonló számban indultak honfitársaink. Az utazások száma mindegyik negyedévben bővült.

Az utazások közel 56%-át turisztikai céllal, azaz szabadidős vagy üzleti motivációval tették a magyarok. A turisztikai célú utazások 41%-a (közel 4 millió alkalom) volt egynapos. Az éjszakázás nélküli turisztikai utazások száma 0,5%-kal csökkent.

A szabadidő eltöltését megcélzó egynapos utak száma 0,4%-kal nőtt 2014-hez képest, és megközelítette a 3,8 millió alkalmat. Az éjszakázás nélküli szabadidős utazások száma – a IV. negyedév kivételével – mindegyik negyedévben nőtt 2014 azonos időszakaihoz hasonlítva.

Az egynapos turisztikai célból utazók a szomszédos országokat és – igen alacsony számban – Csehországot és Lengyelországot keresték fel. A legpreferáltabb célországok Ausztria és Szlovákia voltak, ebbe a két országba irányult az egynapos turisztikai célú utazások több mint négyötöde.

A turisztikai célú utak 59%-a többnapos utazás volt, számuk 16%-kal nőtt az előző évhez képest. A turisztikai utazásokon belül a szabadidős turizmus szerepe meghatározó, aránya 2015-ben az összes többnapos utazáshoz viszonyítva 82, az üzleti céllal tett utazásoké 7,4% volt. A szabadidős célú külföldi utazások túlnyomó részének a fő motivációja üdülés, városnézés, rokon- és barátlátogatás. A többnapos üzleti utak száma – az előző években tapasztalt folyamatos csökkenést követően – 2015-ben 8,9%-kal nőtt 2014-hez képest, de még így sem érte el a 2012. évi szintet.

A többnapos turisztikai célú utazásokon a magyarok valamivel kevesebb, mint fele (48,5%-a) fizetős szálláshelyeken, ezen belül főként szállodában vagy panzióban szállt meg. A nem fizető szálláshelyet választók túlnyomó többsége barátoknál, rokonoknál szállt meg. Az utazások negyedét, ezen belül az üzleti utak kétharmadát szervezték utazási irodán keresztül, az utazások háromnegyedét közúton, az üzleti utak közel kétharmadát repülővel tették.

A turisztikai motivációjú többnapos utazások célja a szomszédos országok mellett nagy arányban Németország, Csehország, Olaszország és Franciaország volt. Az utazások több mint nyolctizede az Európai Unió valamely országába irányult, minden harmadik utazás Németországba, Ausztriába vagy Svájcba. Az Egyesült Államok volt az első számú Európán kívüli célország, amely a célországok rangsorában a 15. helyet foglalta el 2015-ben.

A turisztikai célból kiutazók között 2014-hez hasonlóan, 2015-ben is kissé magasabb volt a férfiak aránya, a látogatók 53%-a a 35–54, ötöde a 25–34 éves korosztályba tartozott.

A magyar lakosság 21%-a utazott legalább egy alkalommal külföldre többnapos, turisztikai út keretében, ami 2,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Az utazásban való részvételt jelentősen befolyásolta a lakóhely elhelyezkedése. A budapestiek 36, a Nyugat-Dunántúlon élők 24%-a tett többnapos külföldi utazást, az Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön lakóknak a külföldi utakra vetített utazási aktivitása alig 12% volt.

2015-ben a lakosság összesen 51 millió napot töltött külföldön, 6,6%-kal többet, mint 2014-ben. (A 2012. évi visszaesést követően 2013 óta évről évre egyre nagyobb mértékben nőtt a külföldön töltött napok száma az előző évhez képest.) Az összes, külföldön töltött nap háromnegyede kapcsolódott turisztikai motivációhoz, ezen belül túlnyomó részben (94%) a szabadidős turizmushoz. 2014-ben egy többnapos utazás átlagos hossza 6,6 nap, 2015-ben 6,3 nap volt. Az átlagos tartózkodási idő csökkent mind a hétvégi típusú (2–4 napos), mind a hosszabb tartózkodási idejű utaknál.

A szabadidős céllal tett, éjszakázás nélküli utazások közel kétharmada városi, egyharmada vidéki (folyópart, tópart stb.) úti célú volt. 2012 és 2015 között évről évre csökkent a városlátogatások aránya, míg a vidékre tett utaké nőtt.

A többnapos szabadidős célú utazások 59%-ának város, 18%-ának vidék volt a célja, minden hetediket tengerpartra tettek a magyarok. Az egynapos utazásokhoz hasonlóan, a városi típusú utak aránya csökkent, a vidékre tett utak aránya nőtt a bázisévhez hasonlítva, miközben a városi és a vidéki utazások száma is emelkedett. Hegyvidékre arányában és számában is kevesebb többnapos utazást tettek a magyarok.

A többnapos, egyénileg (nem utazási irodán keresztül) szervezett utazások 13%-ánál interneten foglalták le a fő közlekedési eszközt, 12%-uknál szálláshoz is ily módon jutottak. Az előző évhez képest az online foglalás aránya a közlekedési eszköz esetében kismértékben nőtt, a szállásnál kismértékben csökkent. A közlekedési eszköz internetes foglalásának aránya a tanulási célú utazásoknál volt a legmagasabb (40%), a vásárlási és munkavégzési célúaknál a legalacsonyabb, egyaránt 2,9%. Szállást legnagyobb arányban az üzleti, legkisebb arányban a vásárlási célú utazók foglaltak online módon.

A külföldi utazáshoz kapcsolódó költés

2015-ben a magyar lakosság összesen 633 milliárd forintot költött el külföldön, 9,3%-kal többet, mint 2014-ben. A teljes összeg 80%-át (507 milliárd forintot) turisztikai célú utazásokon fizették ki, túlnyomó része a többnapos utazásokhoz kapcsolódott. Egy fő egy napon átlagosan 12.400 forintot költött, 2,5%-kal többet, mint 2014-ben. Az egy napra jutó költés az éjszakázás nélküli utak esetében 9400, a többnapos utaknál 13.300 forint volt.

Az egynapos utakhoz kapcsolódó kiadás összege 2015-ben 2,5%-kal emelkedett, és 103 milliárd forintot tett ki, melynek kétharmadát (68 milliárd forintot) a vásárlási célú utakon költötték el.

Az egy napra utazók folyó áron számított költése a növekedés ellenére sem érte el a 2011. évi szintet sem. A költés közel fele Ausztriában, ötöde Szlovákiában realizálódott.

A többnapos utakhoz kapcsolódó kiadás 11%-kal nőtt, és 530 milliárd forint volt, melynek 91%-át turisztikai célú utakon költötték el. A kiadás közel negyede Németországban és Ausztriában realizálódott.

A külföldi utazásokon részt vevők költéseinek szerkezete lényegesen különbözik az egy-, illetve a többnapos utazások esetében. Az egynapos utazásokhoz kapcsolódó kiadás 64%-át élelmiszer, ital, üzemanyag és egyéb árucikkek, a többnapos utazásokhoz kapcsolódó kiadás 30%-át szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások igénybevételére, több mint harmadát üzemanyag és egyéb árucikkek vásárlására fordították.

Forrás: KSH


Egy éves a Madame Tussauds Budapest

Egy éves a Madame Tussauds Budapest 

A meglepetések sora nem ér véget: a Madame Tussauds Budapest hamarosan újabb sztárok érkezését jelenti be, nemsokára két állandó figurával 54-re bővül a hírességek névsora.
Erste pénzügyi pontok mostantól hatvan Tescóban

Erste pénzügyi pontok mostantól hatvan Tescóban 

Együttműködési megállapodást kötött a Tesco és az Erste.
Itt a vidéki vállalkozások díjazottjainak névsora

Itt a vidéki vállalkozások díjazottjainak névsora 

Az est során 1.751.000 Ft gyűlt össze az alapítvány javára, mely során igazgyöngyös gyerekek által festett öt festmény is kalapács alá került.
Ilyen még nem volt: kultúrbuli a Millennium Házában

Ilyen még nem volt: kultúrbuli a Millennium Házában 

A fergeteges zene mellett lendületes, informatív és izgalmas tárlatvezetések is várnak ránk, hiszen ez az utolsó este, amikor ebben a formában.
Egyedülálló kortárs kiállítás Köveskálon

Egyedülálló kortárs kiállítás Köveskálon 

Kihirdették a 4. Káli Art-Park szobrászati pályázatának eredményét.
Fiatal kortárs művész festményei az Oktogonon

Fiatal kortárs művész festményei az Oktogonon 

„Éld át az ismeretlent” hirdetik a kiállítás plakátjai és molinói városszerte.
Új kiállítás Balatonfüreden

Új kiállítás Balatonfüreden 

A reformkorba repít vissza a balatonfüredi látógatóközpont.
Összművészeti programkavalkád a Dunakanyarban

Összművészeti programkavalkád a Dunakanyarban 

2024. június 20-án indítja a nyarat a VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó.
Nyertes művek a a Hungarian Art & Business központi falán

Nyertes művek a a Hungarian Art & Business központi falán 

A hathetente egymásnak helyet adó nyertes alkotások mindegyike megtekinthető lesz a HAB épületébe lépve, elsőként Hajgató Terézia művét láthatják az érdeklődők.
Hamarosan indul a Közösségek Hete a Skanzenben

Hamarosan indul a Közösségek Hete a Skanzenben 

A Közösségek Hete egyhetes időszakában hét különböző tematikához kapcsolódóan több mint 150 intézmény és szervezet közel 300 programmal várja a látogatókat az ország 120 településén.

Interjú

Klasszis TopDesign 2023 győztesünk: „Nem vagyunk azok a feladós típusok”

Klasszis TopDesign 2023 győztesünk: „Nem vagyunk azok a feladós típusok”  

Interjú a Klasszis TopDesign 2023 verseny egyik díjazottjával.
Fejes Gergő: „Számomra fontos, hogy legyen valami meghökkentő részlet”

Fejes Gergő: „Számomra fontos, hogy legyen valami meghökkentő részlet” 

Idei Klasszis TopDesign versenyünkre készülve folytatjuk a 2023. évi Klasszis TopDesign verseny legemlékezetesebb mozzanatainak, szereplőinek bemutatását.
Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.