A teljes 2013-as évet nézve a cég balatoni szálláshelyein 625 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek, ami a régió kereskedelmi szálláshelyeinek 4,6 milliós forgalmából egyheted részt tesz ki. A Balatontourist idei forgalma augusztus 20-ig 553 ezer vendégéjszaka volt, ami 2,5 százalékkal marad el a tavalyi hasonló időszakétól. Az eredmény a szezon végéig még javulhat, mert a meghatározó német tartományokban az idén később kezdődött a szabadságolás, így az üdülések későbbi befejeződése emelheti az őszi forgalmat.
Mint Székely Ferenc elmondta, az utóbbi években jelentős átrendeződés zajlott le a vendégkörük összetételében. A külföldiek közül továbbra is a németek a legmeghatározóbbak, de tovább csökkent a részesedésük és abszolút forgalmuk egyaránt. Hat éve a németek a forgalom 29,4 százalékát adták, tavaly már csak 19,5 százalékos volt a részarányuk, miközben a vendégéjszakáik száma 179 ezerről 122 ezerre csökkent. Ez a tendencia megmaradt az idén is.
Mintegy 13 százalékos csökkenés tapasztalható a hollandoknál is, akiknek a 15,6 százalékról 13,3 százalékra csökkent az arányuk. A forgalom 6,6 százalékát adó dán vendégeknél 58 százalékos volt a visszaesés.
Pozitív tendenciák figyelhetők meg a forgalom 4,6 százalékát biztosító lengyeleknél, akik most közel háromszor annyi vendégéjszakát töltenek el a kempingekben, mint hat éve. Közel duplájára nőtt az elmúlt években a vendégéjszakák 4,9 százalékát biztosító csehek forgalma és több mint kétszerese a hat évvel korábbinak a szlovákoké is, akik most egy százalékos részesedéssel bírnak.
Az elmúlt hat évben a legmarkánsabb változás a hazai vendégkörnél zajlott. A 2006-os 153 ezerről a múlt évre már 267 ezerre nőtt a magyar vendégek éjszakáinak száma, az összes forgalmon belüli arányuk így 25-ről 43 százalékra emelkedett.
Székely Ferenc szerint a hazai forgalom növekedése rendkívül pozitív fejlemény, ugyanakkor az idei eredmény is arra figyelmeztet, hogy a magyar vendégek arányának növekedésével emelkedett az időjárási kockázat. A többség csak akkor akar nyaralni, amikor jó idő van, és akár több részletre is szétbontják a nyaralást. Emiatt kialakult a "rohamturizmus", amit a hétvégi napokon egy-három napos csúcsok, hét közben visszaesések jellemeznek. Ennek levezetése nagy kihívást jelent a szolgáltatóknak.
Ezt a helyzetet mutatja az átlagos tartózkodási idők jelentős eltérése is. Amíg a magyar vendégek átlagosan 2,4-2,5 éjszakát töltenek el a kempingekben, a németek 7,2, a hollandok 8,3, a dánok 8,8, a lengyelek 3,3 éjszakára maradnak.
A hazai területekről a legnagyobb forgalmat az idei évben is a főváros és Pest megye adta 45,3 százalékkal, Győr-Moson-Sopron megye 6,9 százalékkal, Bács-Kiskun és Baranya megye egyaránt 4,6 százalékkal, Fejér illetve Komárom-Esztergom megye 4,1-4,1 százalékkal, Csongrád megye négy százalékkal szerepel a legfontosabb hazai küldőterületek között.
Fontos változásként figyelhető meg az utóbbi időben, hogy a hazai vendégek körében jelentősen megnőtt az igény a kempingen belüli üdülőházak, mobilházak, bérlakókocsik iránt. A vendégforgalom további növelése ezen kínálat bővítésével érhető el véli Székely Ferenc.
Az igazgatóhelyettes összességében úgy látja, hogy az idei szezon egy átlagos időjárás mellett is kirobbanóan jó lehetett volna. Ezt támasztja alá az is, hogy az előre foglaló vendégek az előző évhez képest 34 százalékkal több előleget fizettek be, mint egy évvel korábban. A csökkenés így az időjárástól függően érkező vendégek részleges elmaradása miatt volt.
