Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa elmondta, a rekonstrukció során felújították a némaságot fogadott szerzeteseknek otthont adó cellaházakat, helyreállították a csonka templomtornyot, megújították a barokk rendszerű, teraszos kiképzésű díszkertet, valamint új, modern fogadóépületet létesítettek. Az egyes cellaházakban a szerzetesi életre jellemző terek kaptak helyet, valamint korabeli tevékenységek megidézésével a remeteség gazdálkodása és a szerzetesek mindennapi tevékenységei vált megismerhetővé. A felújított templomtorony, amely a remeteközösség lelki központja volt, a felújítás után kiállítótérként és kilátópontként működik. A templom kriptájában installációk és egy hologramos kisfilm segítségével ismerheti meg a látogató a barokk lelkiség halállal kapcsolatos gondolatait.
Egy korábbi, 885 millió forintos felújítással megvalósult a 2300 négyzetméter alapterületű rendház szerkezeti és külső helyreállítása, a pince, a földszint, az emelet, valamint a növényszárító padlás teljes belső, műemléki rekonstrukciója, az egykori refektórium freskóinak restaurálása, valamint a belső díszudvar felújítása. A termekben berendezett kiállítás bemutatja a remeteség 18. századi históriáját, a szerzetesek életmódját, megemlékezik II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatáról. A tárlat megjeleníti azt az időszakot is, amikor az épületből a remeteség alapítását egykor támogató Esterházy-család grófi ágának vadászkastélya lett az 1860-as évektől. A kiállításhoz csaknem harminc magyar múzeum és gyűjtemény nyújtott szakmai segítséget és kölcsönzött műtárgyakat. Az eredetihez igazodó történeti bútorok kaptak helyet a rendezvényekre használt terekben is, így a refektóriumban, a díszteremben, a káptalanteremben, a könyvtárszobában és a kápolnában is.
A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték építeni, alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással. Alig fejeződtek be az építési munkálatok, amikor 1782-ben II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, köztük a kamalduli rendet is, a remeteség vagyonát pedig árverésre bocsátották, állami tulajdonba vették vagy széthordták. Az épületegyüttes európai szinten is kiemelkedő értéket képvisel: a némasági fogadalmáról ismert szerzetesrendnek világszerte mindössze öt hasonló helyszíne maradt fenn. A remeteséghez 17 cellaház tartozik, közülük hét apartmanházként működik és rendszeresen fogad látogatókat.
Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a pénteki átadáson elmondta, hogy a beruházás telje összegéből mintegy 1,7 milliárd forint a Gazdaságfejlesztési Innovációs Operatív Program keretében elnyert támogatás, a magyar kormány hazai forrásból pedig 1,5 milliárd forinttal járult hozzá a beruházáshoz. Elmondta, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében országszerte 60 milliárd forintból 30 fontos műemlék épület újul meg, hogy hozzájárulhasson Magyarország régióinak turisztikai-gazdasági fejlődéséhez. A koronavírus-járvány előtt a turizmus adta a magyar GDP csaknem 11 százalékát és a hazai munkahelyek 10 százalékát biztosította - közölte.
Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje Komárom-Esztergom megye 3-as számú választókerületében, kiemelte: a műemléki környezet korhű felújításának, valamint a korszerű fogadóépületnek köszönhetően a korábbi turisztikai látogatószám sokszorosára számíthat a jövőben a régió.
