A régióban az országok zömében (34 országból 25 esetében) jellemzően emelkedett a fogyasztói bizalom 2016 első negyedévét összevetve az utolsó negyedévvel. A legnagyobb ugrást 15 ponttal Hollandiában mérték (ami így most 100-on áll), ezt követi a 11 pontos spanyolországi eredmény (86 ponttal), és szintén kétszámjegyű növekedés jellemezte Svájcot (11 pontos növekedéssel 102 ponton áll).

A környező országokat nézve is érdemes vizsgálni az utolsó negyedéves 81 pontos európai átlagot: a régióban Csehország listavezető 103 ponttal (+4), Lengyelország enyhe csökkenéssel (-3) 88 ponttal követi. Románia is csökkent (-2), így jelenleg 85 ponton áll, míg Szlovákia egy ponttal emelkedett, ezzel 82 ponton áll.

A bizalmi index három kérdése közül a magyarok legoptimistábban személyes pénzügyi kilátásaikat ítélik meg: a válaszadók pontosan egynegyede (25%) véli jónak vagy kitűnőnek. Ez egy százalékpontos emelkedés az előző negyedévhez képest.

A következő tizenkét hónapra vonatkozó munkahelyi kilátásokat honfitársaink 18 százaléka tartja pozitívnak, ez egy százalékpontos csökkenés a harmadik negyedévvel összevetve.

A magyar fogyasztók vásárlási kedve is némileg mérséklődött: a felmérés időszakában a válaszadók 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az időszak jó vagy kiváló a szükséges dolgok megvásárlására a következő 12 hónapban. Ez 4 százalékkal marad el a harmadik negyedévi eredményektől.

„A fogyasztói bizalmat számtalan tényező befolyásolja, többük túlmutat a gazdasági és üzleti kérdéseken” – mondta Louise Keely, a Nielsen alelnöke. „2016-ban számtalan politikai és társadalmi esemény ingathatta meg a fogyasztók bizalmát világszerte. Az év végére néhány ilyen faktor lecsengett, ami miatt valamelyest helyrebillent az átlagos fogyasztói bizalom. Országonként továbbra is jelentős eltérések figyelhetők meg, hiszen a helyi események nagyobb horderővel bírnak.”

A Nielsen fogyasztói bizalmi indexéből kiderül az is, mi aggasztja leginkább a fogyasztókat a következő hat hónap kapcsán, és itt jelentős eltérések mutatkoznak az európai és a magyar átlag között. Európában továbbra is leginkább a terrorizmustól tartanak az emberek (21% számára az első vagy második számú aggodalmat kiváltó ok), illetve a gazdasági helyzettől (21%), a munkahelyi biztonságtól (19%) és az egészségi állapottól (18%).

Ezzel szemben Magyarországon az egészségi állapot a vezető aggodalom (25%), ezt követi az adósság (20%), és a munkahelyi biztonság (18%). De nyugtalanít bennünket még a gazdasági helyzet alakulása (17%), a bevándorlás (14%) és az iskolai oktatás és/vagy jóléti intézkedések kérdése is (14%). A munkahely-magánélet közötti egyensúly is sok honfitársunkat aggasztja (13%), emellett tartunk az elszabaduló élelmiszeráraktól is (13%).

A felmérés ezek mellett rákérdezett egyéb, a lakhatási– megélhetési költségeken túl történő pénzköltési szokásokra. Itt is jelentős különbségeket mutat ki a Nielsen felmérése. A kérdésre, ami a megmaradt pénz felhasználását firtatja, az európaiak átlagosan 36%-a válaszolt úgy, hogy megtakarítja a megmaradt összeget. Százból harmincnégyen új ruhát vásárolnak, míg harmaduk (33%) nyaralásra költi pénzét.

A magyar szokások itt is teljesen eltérőek: ha marad pénze, a magyarok kicsit több mint negyede (26%) otthonát csinosítja, megtakarítási céllal a válaszadók 25%-a tesz félre, ezt követi az adósságrendezés 23%-kal. A felmérésben résztvevők mintegy harmada (31%) nyilatkozott úgy, hogy sosincs megmaradt pénze, amellyel szabadon rendelkezne (az európai átlag 19%).

Globálisan kitekintve az utolsó negyedévben a fogyasztói bizalom 101 ponton áll, ami három ponttal magasabb a tavalyi év első negyedévi adatánál. A vizsgált 63 ország közül 44-ben magasabb év végi eredményt regisztrált a Nielsen, mint 2016 év elején. Észak-Amerika 120 ponton zárt, főképp az Egyesült Államok húzóereje miatt, Ázsia és Óceánia esetében 14-ből 10 piacon következett be növekedés, Latin-Amerikában Brazília volt leginkább lendületben, 11 pontot emelkedett az első negyedévhez viszonyítva. Az Afrika–Közel-Kelet régió az egyetlen, ahol csökkentést mértek (-5), amelyet az Egyiptomban és Szaúd-Arábiában bekövetkezett két számjegyű csökkenés eredményezett.