Hétfőn döntött úgy Oroszország, hogy 36 ország légitársaságait kitiltja a légteréből. Ez válaszlépés volt azokkal az országokkal szemben, amelyek a korábbi napokban ugyanígy tettek az orosz gépekkel. Miután az Európai Unió is elfogadta az oroszok ilyen típusú szankcionálását, ezért Moszkva válasza minket is érint. Mindez pedig azt jelenti, hogy megszűnt a közvetlen légiösszeköttetés Oroszország és Magyarország között. De jure ugyan az orosz turisták nem lettek kitiltva, ám az általunk megkérdezett idegenforgalmi szakértő szerint – hacsak nem történik gyökeres fordulat, akkor – az orosz vendégekről lemondhatnak a magyar szállodák - írja testvérlapunk, az mfor.hu.

Ez pedig újabb érvágás lehet a sok sebből vérző iparág számára. Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a közelmúltban az mfor.hu-nak nyilatkozva azt prognosztizálta, hogy 2022 végére a vendéglátóhelyek 25-30 százaléka mond csődöt, vagy vált teljesen más profilra, ha utóbbihoz van elég tőkéje, ereje, munkavállalója. A szálláshelyek esetében talán nem ennyire kilátástalan ugyan a helyzet, de miután az elmúlt két évből másfél kiesett, nagyon sok szálloda esetében is elfogytak a tartalékok, arról nem beszélve, hogy közben az üzemeltetési költségek elszálltak, többek között a megugró munkabérek és a jelentősen dráguló energiaköltségek miatt.

Az orosz turisták is eltűntek 2020 márciusában, és a következő másfél évben nagyon kevesen jöttek, már amikor éppen a szabályok ezt megengedték. Az oltások magas számának köszönhetően bevezetett tavaly őszi lazítást követően viszont tömegesen tértek vissza az orosz vendégek, és 2021 utolsó negyedévében a pandémia előtt október-decemberi számok köszöntek vissza. Az elmúlt öt év legjobbjának számító 2019-es negyedik negyedévhez képest csak nagyjából 10 százalékos volt az elmaradás.

A számok mindenképpen azt jelezték, hogy az orosz vendégek szívesen térnek vissza. Ráadásul a Privátbankár februári cikke szerint nem csak az idősebb, nosztalgiázó réteg, de egyre többször fiatalabbak is. Az oroszok körében – mondta el a Privátbankárnak dr. Szegedi Andrea, a Magyar-Orosz Baráti Társaság elnökségi tagja – jó az országimázsunk. A hozzánk érkezők vagy a nagyon drága szolgáltatásokat, a magas színvonalú négy- ötcsillagos szállodákat keresik, vagy a kifejezetten olcsó ajánlatokat. Az ideutazóknál két fő jelszó van: gyógyturizmus és Budapest.

Miután a budapesti vendégek döntő része külföldi, az oroszok kiesése különösen a fővárosi vállalkozásoknak fog fájni. Feltételezve, hogy a tavalyi negyedik negyedéves folyamatok folytatódhattak volna a járvány elültével, az idén akár 5-600 ezer vendégéjszakát is itt tölthettek volna az orosz turisták, ami ugyan a pandémia előtti 750-800 ezres számtól vélhetőleg elmaradt volna, ám így is sokmilliárdos bevétellel járhatott volna. Az ukrajnai háború így csak az orosz vendégek kiesése miatt 12-15 milliárd forint kieséssel járhat a hazai szállodáknak. Természetesen az ide érkező vendégek ezen felül is költöttek volna, így az éttermek és más egyéb szolgáltatók is fájlalhatják a háború következményeit.

A hazai turizmus szemszögéből az nagy kérdés lesz persze, hogy a háború mellékhatásaként rendkívüli módon gyengülő forint milyen hatást gyakorol majd a szektorra. Ez ugyanis a magyar utazók számára megdrágítja a külföldi nyaralást, míg az eurót használó országok polgárai számára olcsóbbá tesz egy magyarországi nyaralást. Így elképzelhető, hogy a belföldi turizmus, vagy az árak miatt hazánkat választók némi gyógyírt hoznak a magyar szállodáknak és vendéglátóhelyeknek. Ugyanakkor az oroszok távolmaradása miatt a külföldi vendégéjszakáknak nagyjából az 5 százaléka ki fog esni, ezt várhatóan az olcsóbb árak egymagukban aligha fogják ellensúlyozni. Már csak azért sem, mert ahogy fent is írtuk, nagyon sok orosz éppen a magas szintű, négy- és ötcsillagos hotelekbe érkezett korábban, amit nem az árérzékeny utazók szoktak választani.

Király Béla

Menedzsment Fórum