A fertődi Esterházy-kastély díszudvarának aranyozott kovácsoltvas kapuja Magyarország egyik legfontosabb rokokó emléke. A reprezentatív alkotás 1769 óta őrzi a kastély főbejáratát, és mind a mai napig ámulatba ejti a „magyar Versailles”-hoz érkezőket. Ez az időtlen varázs annak köszönhető, hogy Esterházy „Fényes” Miklós a díszkapu tervezését és kivitelezését is a legjobbakra bízta – de vajon mi volt ennek az ára?

 Híres mester tervezte

A díszkaput Esterházy „Fényes” Miklós a tiroli származású Melchior Hefele tervei alapján gyárttatta le, aki a klasszicizáló késő barokk építészet elismert mestere volt. Olyan épületeket tervezett, mint a  pozsonyi Prímási palota, vagy a szombathelyi Püspöki Palota. A herceg feltehetőleg a bécsi Királyi Magyar Nemesi Testőrség tagjainak rajztanáraként ismerte meg a mestert - Esterházy „Fényes” Miklós a testőrségnek tagja, később kapitánya is volt.

A kovács sem volt akárki

A herceg a díszkapu és a kert kovácsoltvas oldalkapuinak kivitelezésével Johann Karl Franke kovácsmestert bízta meg. Akárcsak Hefele, Franke is Würzburgban tanult – a városban, ahol az európai késő barokk művészeti stílus egyik legjelentősebb emlékét, az érseki palotát építették. Frankénak az aranyozott díszkapuért 2631 rajnai forint 36 krajcárt, a két oldalkapuért pedig összesen 2840 forint 24 krajcárt adtak – ez jelentős fizetség volt, még annak tükrében is, hogy a mesternek a pénz nagy részét a segédeire, valamint a műhely felállítására és a nyersanyag beszerzésére kellett fordítania. Az összeg mértékének értékeléséhez érdemes tudni, hogy Joseph Haydnnak, a hercegi zenekar első karmesterének évi járandósága a természetbeni juttatások mellett 400 forint készpénz volt. Akkoriban 1 font (0,56 kg) szappan 39 krajcárt, 1 font cukor 29 krajcárt, egy élő tyúk 6 krajcárt, egy élő szarvasmarha 60–80 forintot, 1 öl (6,8 m³) fa pedig 3 forint 40 krajcárt ért - 1 rajnai forint 60 krajcárral volt egyenlő.