A turizmus új hulláma – mi rejlik a jövő utazóinak DNS-ében? című előadás a nemzetközi tanácsadó cég legújabb kutatásáról számolt be, amelyben azt vizsgálták, kik lesznek a jövő utazói, mit tudunk róluk, milyen a profiljuk, milyen szempontok alapján döntenek, és hogyan lehet őket elérni.

A kutatás alapja egy nemzetközi kérdőíves felmérés volt: 11 ország 4700 utazóját kérdezték meg arról, hogy személyesen milyen utazási terveik vannak, és milyen döntési mechanizmusok alapján választanak.

A turizmus új korszaka

A prognózis szerint 2040-re akár meg is háromszorozódhat a globális piac. Annak ellenére, hogy a világ tele van bizonytalansággal, a turizmus mégis képes „felszállópályán” maradni. Ennek oka – mutatott rá Jávorka Anna, projektvezető – a társadalomban és a gazdaságban végbemenő mélyreható változások sorozata. A fogyasztói kosárban egyre nagyobb szerepet kapnak az élmények és élményalapú szolgáltatások, emellett létrejött egy rendkívül erős globális középosztály, amely a növekedés motorjaként működik, majd azzal folytatta, hogy a kereslet szerkezete is átalakulóban van: a turizmus „tortájának” minden szelete növekszik, de a leggyorsabb bővülést az interkontinentális utazások mutatják, illetve az, hogy új országok és régiók lépnek be a turisztikai vérkeringésbe.

Változó utazói profil

Egy új, dinamikusan növekvő középosztály van felemelkedőben, magyarázta, a teljes globális középosztály száma 5 milliárdra nőhet, és ennek minden második tagja ázsiai lesz. Így máris jobban érthető, hogy kiemelkedő ütemben nő az indiai és kínai utazók száma, és persze a költési hajlandósága.

Egyelőre még az „idősebb” X generáció dominál a turizmusban, de a következő években megjelennek az első generációs utazók, azok a fiatalok, akik ugyan náluk lényegesen kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, ellenben egyre nagyobb költési potenciállal bírnak. Vagyis éppen tanúi lehetünk egy radikális generációváltásnak, ami a szemünk előtt zajlik: ma még az X generáció a meghatározó, de 2030-ra a milleniálok és a Z generáció válik majd a legfontosabb utazói csoporttá.

„Ők nemcsak többet terveznek utazni, hanem többet is hajlandók költeni – országonkénti különbségektől függetlenül.”

– tette hozzá.

Újraírják a szabályokat

Érdemes odafigyelni erre az új generációra. Egyrészt egészen másként működnek, mint az előttük lévők, 57 százalékuk például kizárólag a közösségi médiából inspirálódik. Ebből pedig egyenesen következik, hogy az utazási trendeket ma már az influenszerek alakítják és egyfajta „csordaszellem” is működik:

egy-egy felkapott desztináció vagy szálloda pillanatok alatt hatalmas keresletnövekedést produkál.

Amit még erről a generációról jó megjegyezni, az az, hogy a hagyományos hirdetések egyre kevésbé hatnak rájuk, többet költenek élményekre, tudatosabbak és értékorientáltak – de az értéket nem luxusban, hanem önkifejezésben látják.

Új utazói archetípusok

Mint a projektvezető hangsúlyozta, nincs többé domináns utazói típus, ennél lényegesen színesebb a paletta. A piac sokszínűbb, mint valaha: míg korábban voltak az élményhajszolók, a feltöltődésre vágyók és a biztonságot keresők, most bejött melléjük két új, gyorsan növekvő csoport: az értéket keresők és a mindent akarók. Ez utóbbiak a fiatal, jómódú, kompromisszumot nem tűrő utazók, akik főként ázsiai piacokról érkeznek.

Ez a legigényesebb, ugyanakkor legnehezebben kiszolgálható ügyfélkör. A sokszínűség pedig azt jelenti, hogy a szolgáltatóknak egyszerre sokféle igényt kell kielégíteniük.

Új motivációk, új igények

A BCG kutatása négy meghatározó szemléletformáló változást azonosított az utazási viselkedésben és gondolkodásban, mutatott rá Jávorka Anna.

Ahogy fentebb is írtuk, az utazás az önkifejezés egyik eszközévé vált: a mindennapi utazás „prémiumizálódik”, az emberek magukba való befektetésként tekintenek rá. A hangsúly eltolódik a „hová megyek?” kérdésről a „ki leszek ott?” irányába.

A jelentés nem pusztán a helyszínben, hanem a hangulatban, társaságban és az útközben megélt élményekben születik.

Erősdöik a solo és a multigenerációs utazás: a solo travel korábbi stigmája mára teljesen eltűnt, napjainkban az individualizmus és a személyes szabadság szimbóluma. A fiatalok – különösen a milleniálok és a Z generáció – 18–39 százaléka rendszeresen egyedül utazik, saját tempóban, saját célokkal. Ugyanakkor Ázsiában kulturális okokból a tágabb családdal történő utazás is kifejezetten népszerű, ezért a multigenerációs utazások is folyamatosan erősödnek.

A munka és pihenés határa elmosódik: Ázsiában különösen elterjedt a „bleisure” – a business és leisure utazások összeolvadása, és sok esetben maga a munkahely is támogatja ezt a kettős megközelítést.

Összességében tehát Ázsiára nagyon oda kell figyelni, mert éppen a globális turizmus új normateremtő központjává válik. A régió növekvő, fiatal és egyre tehetősebb utazói rétege olyan élményeket keres, amelyek túlmutatnak a hagyományos turizmuson, és új elvárásokat támasztanak a szolgáltatókkal szemben.