A KSH adatai alapján, a 2017. első tizenegy havi (január-november) időszakban 3.927.826 vendég összesen 9.187.936 vendégéjszakát töltött el Budapest kereskedelmi szálláshelyein. A növekedés mindkét mutató esetében imponáló az előző évi adatokhoz képest: a vendégérkezések száma 4,7%-kal, a vendégéjszakák száma 7,4%-kal nőtt.

Viszonylag újkeletű – és örvendetes - jelenség, hogy a külföldi és a belföldi vendégforgalom egyaránt szignifikáns erősödést tudott felmutatni: 2017. év első tizenegy hónapjában 3.372.141 külföldi vendég (+4,4%) 8.108.851 vendégéjszakát töltött el (+7,7%) Budapesten. 2017. november hónapban a 5,8%-kal több külföldi vendég (277.962 vendégérkezés) mintegy 8,4%-kal több vendégéjszakát töltött el Budapesten, 2016 novemberéhez viszonyítva.

A növekedés összességében 644.085 külföldi vendégéjszakát eredményezett 2017 novemberében. Még látványosabb a bővülés, ha azt nézzük, hogy a mögöttünk hagyott évben már a január-novemberi (I-XI.) időszakban sikerült átlépni a bűvös 8 milliós határt a külföldi vendégéjszakák tekintetében; 2016-ban ez csak az év utolsó hónapjában valósult meg, a karácsony környéki forgalomélénkülésnek köszönhetően.

Minden jel szerint a hazai közönség is szívesen kereste fel a novemberben induló budapesti adventi vásárokat, a Szent Márton-napi programokat és más kulturális-gasztronómiai attrakciókat: a 2017. novemberi adatok alapján 53.850 belföldi vendég (+5,4%) mintegy 102.125 vendégéjszakát töltött el a fővárosban egyetlen hónap alatt, így 2016 után immár másodszorra sikerült 100 ezer feletti belföldi vendégéjszakaszámot regisztrálni a Vörösmarty téri Adventi- és Karácsonyi Vásár nyitó hónapjában.

Januártól-novemberig a belföldi vendégérkezések száma (555.685) +6,8 %-os növekedést eredményezett a tavalyi év azonos időszakához képest, míg a belföldi vendégéjszakák terén (1.079.085) 5%-os növekedés volt tapasztalható.

Bevételek alakulása: szárnyaltak a kategória nélküli szállodák

2017. első tizenegy hónapjában mindösszesen bruttó 129,5 Mrd Ft szállásdíj-árbevétel keletkezett a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken. A bevételek 91,2%-a külföldi vendégektől származott. Az összesített szállásdíj-árbevételek a szálloda típusú egységekben (és összességében a szálláshelyeken is) 20%-ot meghaladó mértékben szárnyalták túl a tavalyi bevételeket: különösen látványos volt a szállásdíj-árbevételek növekedése a 4*-os kategóriában (22,2%) és a kategória nélküli szállodákban (38,3%), miközben az 5*-os szállodák szállásdíj-árbevétele 31,4%-kal, összesített árbevétele 26,3%-kal visszaesett.

A kategória nélküli szállodák összesített árbevétel-növekedése megközelítette a 40%-ot (90,67 Mrd Ft, ebből megközelítőleg 60 Mrd Ft a szállásdíj-árbevétel). Az összes budapesti szállásdíj-árbevételekhez mintegy 46,3%-kal járultak hozzá a kategória nélküli szállodák, miközben a belföldi szállásdíj-árbevételeik (5,19 Mrd Ft) egészen elképesztő mértékű, 70%-os növekedést mutattak fel a 2016. év azonos időszakához képest. Kiemelkedően jól teljesítettek a gyógyszállodák is (+18%-os szállásdíj-árbevétel-növekedés, 9 Mrd Ft feletti összesített árbevétel).

Hozzátehető, hogy a 2017. január-novemberi összes bruttó kereskedelmi szállásdíj-árbevétel alig egytizedét teszik ki a belföldi vendégektől származó bevételek (11,34 Mrd Ft), mégis, a szállásdíjból származó árbevétel-növekedés súlypontja egyértelműen a belföldi vendégek felé mutat (28,5% a bővülés 2016-hoz képest, szemben a külföldi vendégek 19,9%-os szállásdíj-árbevétel növekményével). Ez a fokozatos arányeltolódás irányába mutat, egy egészségesebb hazai/külföldi arányt vetítve előre a budapesti vendégforgalomban.

Egy szoba bruttó átlagára (24.934 Ft) a 2017. év első tizenegy hónapjában megközelítette, a szállodai kategóriában (25.682 Ft) pedig kicsivel meg is haladta a 25 ezer Ft-ot. Magasabb szobaárakkal a kategória nélküli szállodákban (bruttó 30.953 Ft) és az 5*-os kategóriában (bruttó 45.556 Ft) találkozunk. Az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-árbevétel (REVPAR) és az egy kiadható szobára jutó bruttó bevétel (TREVPAR) ebben az időszakban egyaránt a 3*-os kategóriában növekedett leglátványosabban: 31,2, illetve 25,5%-kal, 11.213 illetve 15.930 Ft-ra.

Vendégforgalom szállástípusonkénti bontásban: teret nyertek a 4*-os és kategória nélküli egységek, visszaszorultak a 3 és 5 csillagosok

A szállástípusonként vizsgált vendégforgalomban – a bevételi mutatókhoz hasonlóan – kiemelkedően teljesítenek a kategória nélküli szállodák, 26,2%-os külföldi és 36,6%-os belföldi vendégéjszakaszám-növekedéssel: ez 2.845.689 külföldi és 442.073 belföldi vendégéjszakát jelentett.

A 4*-os szállodák 6,1%-os külföldi vendégéjszakaszám-növekedése az összes vendégéjszakára vetítve 5,4%-os bővüléshez volt elegendő, a belföldi közönség ugyanakkor a tavalyinál némileg kevesebb éjszakát töltött el a 4*-os egységekben (-1,6%). A külföldi vendégek száma a 4*-os kategóriában stagnált, a 3* és 5*-os kategóriában csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest.

A 3* és 5*-os szállodák esetében a vendégéjszakák száma minden dimenzióban – úgy a belföldi, mint a külföldi szállóvendégek körében – csökkent: legerőteljesebben a 3*-os belföldi (-32,7%) és az 5*-os külföldi (-33,4%) vendégéjszakáknál jelentkezett a visszaesés.

Küldőpiacok: előretörés Kelet-Ázsia küldőországaiban, bővülő orosz, német és amerikai piac

A 2017. január-novemberi időszakban az alábbi küldőországok járultak hozzá legnagyobb mértékben Budapest vendégforgalmához (zárójelben az eltöltött vendégéjszakák):

Egyesült Királyság (852.963), Egyesült Államok (646.258), Németország (605.328), Olaszország (518.107), Spanyolország (355.668), Franciaország (338.521), Oroszország (324.473), Izrael (310.815), Kína (274.346), Hollandia (236.682).

A TOP10 küldőország állampolgárai összességében 4.463.161 vendégéjszakát töltöttek el Budapesten a tárgyidőszakban, ez az összes külföldi vendégéjszaka (8.108.851) kereken 55%-át jelenti. A tíz legnagyobb küldőpiac mellett még Svédországból regisztráltak 200 ezret meghaladó (200.986) vendégéjszakaszámot.

Kína ezzel stabilizálta pozícióját a TOP10 küldőpiacok sorában, és látványos eredményeket hozott az orosz, valamint a német piac visszaszerzésére indított marketingtevékenység is: Oroszország esetében 23%-kal, Németország esetében 11,5%-kal több vendégéjszakát jeleznek a mutatók. A dobogósok közül az Egyesült Királyság 5,2%-os, míg az USA 10,8%-os emelkedést hozott a fővárosnak.

Eközben kismértékben (de nem számottevően) csökkent a környező országokból – Szlovákiából, Lengyelországból, Szerbiából, Ausztriából, Szlovéniából -, valamint Észak-Európa több országából Budapestre érkezők száma, és az általuk eltöltött vendégéjszakák is hasonlóan alakultak.

A hosszú, egészen 2016-ig kitartó, évtizedes gyengélkedéshez képest meglepő a japán beutazó turizmus volumenének ugrásszerű növekedése: a vizsgált időszakban 22,9%-kal több japán vendég 27,6%-kal több (összesen 114.470) vendégéjszakát töltött el Budapesten, ezzel megelőzve még a koreai beutazó vendégforgalom egyébként szignifikáns (+22,4, illetve +23,7%-os) növekedését is.

Kína esetében célszerű az erőforrásokat mindinkább az önállóan utazó vendégek megszólítására fordítani, mivel az átlagos tartózkodási idő (1,6 éjszaka) ma még meglehetősen alacsony, és ennek növekedését jobbára azoktól az egyénileg (tehát nem utazási irodai szervezésben) érkező vendégektől lehet várni, akik általában hosszabb időre érkeznek, és alaposabban körülnéznek választott európai úticéljukon.

A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) törekvései 2017-ben arra irányultak – és ez a munka 2018-ban is változatlanul folytatódik –, hogy a vendégforgalom dinamikus növekedése mellett az igényes és konszolidált vendégkör is egyre inkább megszólítva érezze magát, és keresse fel Budapestet. Az edukáció szellemében a BFTK 2018-ban e-learning akadémiákat indít, egyebek mellett a német utazási irodák – mint „befolyásolók és multiplikátorok” - számára.