Dr. Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) fejlesztési vezérigazgató-helyettese a meghívottaknak az MTÜ feladatáról, az új, a szakmai programokat támogató funkciójáról és a turizmusfejlesztési üzletágának kialakításáról számolt be. Véleménye szerint szemléletváltásra van szükség, a magyar turizmus megújulás előtt áll, csak rajtunk múlik, hogy tartalmi és szolgáltatási színvonalát emelni tudjuk. „A turizmus kiemelkedő nemzetgazdasági jelentőségű ágazat, és ebben óriási a falusi turizmus szerepe” – szögezte le.

Prof. dr. Hanusz Árpád, a Nyíregyházi Egyetem oktatója, a Turizmus és Földrajztudományi Intézet egyetemi tanára, „Az év legjobb idegenforgalmi tanára” elismerés birtokosa a konferencia moderátoraként így reagált Princzinger Péter mondataira: „Ha az egész turizmus irányt vált, akkor nekünk is azt kell tennünk.”

Szalók Csilla, a FATOSZ elnöke szerint az, hogy a BGF támogatja a FATOSZ-t, és többek között az innen induló szövetség itt tarthatja a konferenciáikat is, szellemi támogatást nyújt, nagy segítség a szövetségnek.

Michalkó Gábor, a Corvinus Egyetem Turizmus Tanszékének egyetemi tanára A megújuló energia szerepe a falusi turizmus modernizációjában című előadásában azt ecsetelte, hogy érdemes megújuló energiát használni a falusi vendégházakban is, javasolta, hogy a FATOSZ honlapját úgy alakítsák át, hogy azon kereshetők legyenek azok házakat, ahol megújuló energiát használnak.

Szabó Géza előadásában a Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter munkáját mutatta be. A FATOSZ alelnöke szerint a falusi turizmus kezd igényesebbé válni, a térségben számtalan fesztivál és rendezvény várja a turistákat.

A meghívott vendégek közül többen foglalkoztak a kárpát-medencei turizmussal, köztük: A Beregszászi járás turisztikai adottságainak vizsgálata kvantitatív és geoinformatikai módszerek alkalmazásával című előadásában dr. Berghauer Sándor, aki a 2014-ben megalakult Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács szervezet elnöke.

Előadása után lapunk munkatársának elmondta, hogy szívesen lennének tagjai a FATOSZ-nak, mert a mostani előadások alatt is arról győződtek meg, hogy van mit tanulniuk, és elkelne a segítség. Szalók Csilla kérdésünkre megerősítette, hogy valóban céljuk, hogy a határon túliak is tagokká váljanak a szövetségben, de ez még időbe telik.

A KSH statisztikája alapján a falusi szállásadás kapacitásának adatai szerint míg 2010-ben 3976 volt a vendéglátók száma, addig folyamatos csökkenés mellett 2015-ben már csak 2660 volt. Ezzel párhuzamosan csökkent a szobák száma is, 2010-ben 10639 volt, 2015-ben 7922. Az ágyak száma is csökkent ez idő alatt több mint 7000-rel, a férőhelyek száma pedig 2010-ben 27998 volt, 2015-re ez a szám 20781-re csökkent.

A falusi szálláshelyek vendégforgalmának statisztikájában a vendégéjszakák száma 2010 és 2015 között, ha nem is nagy mértékben, de csökkent. Az összes vendégéjszakák száma 2010-ben 415884 volt, 2015-re 407875 volt. Viszont ebben az időszakban többen vették igénybe a szállásokat: 2010-ben 138850-en, 2015-ben pedig 153934-en keresték fel a vendégházakat.

A konferencia szünetében a falusi turizmus fejlődéséről beszélgetve Kiss Kornélia, a Corvinus Egyetem docense elmondta, az a tapasztalatuk, hogy egyre inkább a minőségi, kényelmes szállást keresik a turisták. Juhász Józsefné, a FATOSZ Pest megyei Testületének vezetője úgy látja, hogy megyéjében a vendégeket a főváros nevezetességei vonzzák, de egy nap alatt nem érnek el mindent, így ők keresik a megyei falusi vendégházakat, többnyire egy éjszakára. Az ő dolguk, hogy ezt az egy éjszakát meghosszabbítsák programokkal és látnivalókkal.

Többen osztották Hanusz Árpád véleményét arról, hogy a falusi turizmusnak nehézkes a jogi háttere, „többek között 25 éve küzdünk azért, hogy legyen vendéglátás a falusi turizmusban, de például az őstermelőknek a mai napig nem lehet szilvalekvárt árulni, pedig az csak véletlenül maradt ki annak idején a felsorolásból.”

A konferencia második részében előadások hangzottak el többek között a kárpát-medencei turizmusfejlesztésről, a középkori templomok útjáról, mint az örökségturisztikai hálózat szerepéről a vidékfejlesztésben.