Az észak-amerikai eredetű cifrarák (Faxonius [Orconectes] limosus) első hazai példányainak észlelése után napjainkra hazánk leggyakoribb tízlábú rákfajává vált. A Duna Baranya és Tolna vármegyei szakaszán az 1990-es évek második és a 2000-es évek első felében észlelték a folyam főágában és a hullámterén található mellékágakban, így számítani lehetett rá, hogy előbb-utóbb további vízrendszerekben is megjelenik, olvasható a Magyar Haltani Társaság közleményében.
Mint írják, bár a cifrarákot a Dráva horvát és szlovén vízgyűjtőjén már korábban kimutatták, a folyó magyarországi vízrendszerében vizsgálatainkig nem jelezték.
Baranya vármegyében a 2015 márciusa és 2024 február között végzett hidrobiológiai felméréseink eredményeként sikerült kimutatni a cifrarákot a Lánkai-patak dunaszekcsői, a Véméndi-patak bári, a Fekete-víz szaporcai, a Gordisai-csatorna torkolat feletti szakaszán.
Tolna vármegyében a cifrarák megjelenését a Csámpai-patak 6. számú főút alatti, a patakot befogadó Faddi-Duna mellékágban, a Kabszegi-tóban, a Bátai-holtágban, a Szekszárd-Bátai-főcsatorna öcsényi, és sárpilisi, a Lajvér-patak bátai, a Szálkai-víztározó alatti és a Völgységi-patak szekszárdi szakaszán észlelték.
"A vízfolyásokban, valamint egyes természetes és mesterséges állóvizekben megjelenő, esetenként jelentős egyedszámot elérő cifrarákállományok a természetvédelmi kockázatok mellett jelentős hatással lehetnek a holtágak, horgász- és haltermelő halastavak ökológiai állapotára is."
A cifrarák megjelenése és terjedése a még mindkét megyében megtalálható folyami rák (Astacus astacus) és kecskerák (Pontastacus leptodactylus) állományaira is kockázatot jelent, mert a rákpestist (Aphanomyces astaci) aktívan terjesztő fajként a még megmaradt állományokat is megfertőzheti.