A 2016-os évben összesen 3.163 db ingatlan került külföldi tulajdonba. Ezek legtöbbje ház és lakás. A top három külföldi nemzetiségű tulajdonos: kínai, orosz és ukrán állampolgárok. Tavaly 1.213 db ingatlant vásároltak kínaiak, 446 db ingatlant oroszok, és 231 db ingatlan ukrán állampolgárok - derül ki a kormany.hu adatbázisából. A külföldi vásárlók egy része hitelt is felvett a tranzakció során, igaz, ez a lehetőség még nem kifejezetten népszerű.

"A legtöbb magyarországi pénzintézetnél nincs akadálya a hitelfelvételnek külföldiek számára, de természetesen nem ugyanaz az ügymenet, mint hazai ügyfelek esetében. Az sem mindegy, hogy mely ország állampolgáráról van szó. A hitelfelvételnél az állampolgárság egy fontos szempont, de ennél is fontosabb, hogy a külföldi ügyfél devizakülföldinek, vagy devizabelföldinek számít-e" - mondta Vincze Krisztián, a GDN Ingatlanhálózat Hitelközpontjának vezetője.

A két fogalom közti különbség könnyen meghatározható: devizabelföldinek számít az a személy, aki rendelkezik magyar hatóság által kiállított személyazonosító okmányokkal. Számukra sokkal több lehetőség kínálkozik, mint azok számára, akik devizakülföldinek számítanak, tehát nem rendelkeznek magyar okmányokkal. Emellett fontos kérdés, hogy az állampolgárság mellett a rendszeres jövedelme honnan származik. Ha magyar jövedelemmel rendelkezik egy külföldi állampolgár, akkor már ő is számos lehetőség közül választhat, hasonlóan a magyar állampolgárságú kérelmezőkhöz.

Persze vannak olyan kérelmezők, akik külföldi állampolgárok, nem Magyarországon élnek, és nem is itt dolgoznak, pusztán befektetési céllal szeretnének ingatlan vásárolni. Nekik is vannak lehetőségeik, bár ez a banki kínálat elég szűk. Ennek ellenére nagyságrendileg az ingatlan értékének 60-70%-ban számíthatnak banki finanszírozásra.

A GDN szakértője kiemelte: az állami támogatás elnyerési sem kizárt a külföldiek számára. Önmagában ugyanis nem kizárólag az állampolgárságot vizsgálják a támogatás jogalapjaként, hanem azt is, hogy milyen címen tartózkodik az illető Magyarországon, mely országba adózik, van-e magyar adóazonosító jele. Alapvetően ugyanúgy jogosult lehet, ha bizonyos kritériumok együttesen megvannak.

„Sokan gondolják, hogy külföldiként bonyolultabb adminisztrációra számíthatnak, és ez lassíthatja a hitelügyintézést. Viszont ez napjainkban már nem feltétlenül van így. Ma már a pénzintézetek többsége már nem vár el fordítást a dokumentumokról, ezzel jelentősen csökkentve az adminisztrációs költségeket. Sőt angol, vagy német nyelvű dokumentumok esetén gyakran semmilyen fordításra nincs szükség. Persze ebben is van eltérés a bankok között, de egy felkészült hitelközvetítő szakember segít eligazodni az ügyfeleknek” – tudtuk meg Vincze Krisztiántól.