Feleannyi külföldi érkezett, mint 2019-ben 2020 III. negyedévében a hazánkba tett külföldi látogatások száma a koronavírus okozta járvány miatt 50%-kal elmaradt az előző év azonos időszakának adatától. Az egynapos és a többnapos utazások esetében 48 és 56%-kal csökkentek az érkezések.

Külföldi látogatóink 99%-a Európából érkezett. Korábban is jellemző volt a kontinensen belüli érkezések dominanciája, de az előző év azonos időszakához mérten az ázsiai és amerikai kontinensről érkezők aránya (1,3%) tovább mérséklődött. A más földrészről érkezők – az ebben az időszakban jellemző körutazások, városnézések jelentős száma helyett – 2020 III. negyedévében főként rokon- és barátlátogatás, valamint munkavégzés, üzleti utazás céljából látogattak hazánkba.

A szomszédos országokból érkezők is jelentősen visszafogták utazásaikat. A legkevésbé az Ausztriából érkezők száma esett vissza (34%-kal), az ő esetükben az egészségmegőrzési cél volt a leginkább utazásra ösztönző motívum. Szlovákiából 44%-kal érkeztek kevesebben, az ő esetükben a mindennapi élet részét képező munkavégzés, iskolalátogatás, üzleti tevékenység továbbra is a megszokott ritmusban folyt, azonban a vásárlás vagy rokonlátogatás célú utak száma jelentősen kisebb lett.

A 8,3 millió egynapos utazás 91%-a magánjellegű, 6,9%-a munkavégzési, 2,4%-a üzleti, üzletelési célú utazás volt. A munkavégzés kivételével minden más célú motivációban jelentős volt a visszaesés. Az egynapos utazók közel négyötöde a szomszédos országokból jött, a legtöbben Romániából (24%), Szlovákiából (23%) és Ausztriából (18%).

A külföldiek 2,6 millió többnapos utazást tettek Magyarországra 2020. III. negyedévben, ezek jelentős többsége magánjellegű, 17%-a munkavégzési, üzleti és üzletelési célú út volt. A szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzés célú utazások száma csökkent a legnagyobb mértékben az időszak alatt (63%-kal), a rokon- és barátlátogatások száma pedig több mint felére esett. A legkevésbé a munkavégzési célú utazások maradtak el (18%-kal), de az üzleti utak is jóval nagyobb aktivitást mutatnak, mint a magánjellegű utak.

A több napra hazánkba látogatók közül a legtöbben Németországból (587 ezer fő), Ausztriából (354 ezer fő), Romániából (212 ezer fő) és Szlovákiából (195 ezer fő) érkeztek. Az előző év azonos időszakához képest Ausztria kivételével minden fő küldő országunkból csökkent a többnapos utazások száma.

A külföldiek tartózkodási ideje és kiadásai is mérséklődtek

2020 III. negyedévében a beutazók hazánkban eltöltött ideje 46%-kal, 27,7 millió napra csökkent. Az egynapos tartózkodások száma 48, a több napra érkezők hazánkban eltöltött ideje 46%-kal rövidült. A külföldi beutazók átlagos tartózkodási ideje az időszak alatt 2,6 nap volt. A több napra érkezők egy utazás alkalmával átlagosan 7,6 napot töltöttek el hazánkban, 1,4 nappal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ennek hátterében a munkavégzők, a tanulók és a saját ingatlan látogatására érkezők tartózkodási idejének növekedése áll.

A külföldiek kiadásai 54%-kal csökkentek

A hozzánk látogató külföldiek 2020 III. negyedévében folyó áron 383 milliárd forintot költöttek, 54%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Szinte minden területen csökkenő kiadásokat tapasztalhatunk, tartózkodási időtől és utazási céloktól függetlenül.

Az egy napra érkezők kiadásainak összege (104 milliárd forint) közel felére esett vissza. A vásárlások és átutazások során tett kiadások – amelyek a leggyakoribb utazási célok az egy napon belüli tartózkodásoknál – hasonló mértékben csökkentek (50, illetve 45%-kal).

A többnapos utazásokhoz kapcsolódó kiadások összege (279 milliárd forint) 57%-kal volt kevesebb, mint előző év azonos időszakában. A jellemzően magas költéssel párosuló szabadidős, szórakozás, egészségmegőrzési célú utazásokon történt kiadások is jelentősen (68%-kal) visszaestek. Az erre az időszakra jellemző, fajlagosan kiemelkedő költéssel járó körutazások szinte nullára zuhantak, és a városlátogatások során tett kiadások is nagymértékben csökkentek. Az üdülési célú utaknál a korábbi küldő országok csoportja is szűkült, a befolyt összeg (72 milliárd forint) csak a korábbiak felét éri el.

2020 III. negyedévében a Németországból érkezők költöttek hazánkban a legtöbbet, 77 milliárd forintot, főként üdülési, egészségmegőrzési és munkavégzéssel kapcsolatos utazások alkalmával. Az osztrákok kiadásai 66 milliárd forintot tettek ki. Esetükben az üdülésen és egészségmegőrzésen túl a fogászati kezelések is magas kiadást jelentettek.

Jelentősen csökkent a magyarok külföldre tett utazásainak száma

2020 III. negyedévében a magyar állampolgárok 3,5 millió alkalommal utaztak külföldre, 54%-kal kevesebbszer, mint egy évvel korábban. Az egynapos utazások száma 45, a többnaposoké 67%-kal csökkent. A munkavégzési célú utak száma csupán 27, a szabadidős célú utazásoké 62%-kal esett vissza. A magyarok külföldi utazásainak 70%-a egynapos út volt.

Jelentősen csökkent az egynapos vásárlások, illetve az üzletelési célú utazások száma. A legtöbben továbbra is Ausztriába és Szlovákiába utaztak, ám az odalátogatók száma is 30, illetve 33%-kal kisebb lett az egy évvel korábbihoz képest. A magyarok 1,0 millió többnapos utazást tettek külföldre. A többnapos utakon belül a szórakozási, városnézési és természetjárási célú utak aránya 47, a rokon- és barátlátogatásoké 26, a munkavégzési célú utaké 18, a konferenciáké, üzleti utaké 4,9% volt.

A legtöbben Ausztriába, Horvátországba, Németországba vagy Szlovákiába utaztak, a többnapos utak mintegy 62%-a ebbe a négy országba irányult. Ausztriába mindössze 16%-kal utaztak kevesebben, míg Horvátországba, Németországba és Szlovákiába feleannyian.

Kevesebb időt töltöttek el a magyarok külföldi utazásaikon

2020. III. negyedévben a külföldre utazó magyarok átlagosan 2,5 napot töltöttek el utazásaik során, 0,9 nappal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az utazók külföldön töltött összes ideje 8,9 millió napot tett ki, 65%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos negyedévében.

A külföldre utazó magyarok folyó áron 65%-kal kevesebbet, 118 milliárd forintot költöttek, a legnagyobb összeget, 30 milliárd forintot az Ausztriába utazók. Jelentősek voltak még a Horvátországba és Németországba látogatók kiadásai is. A külföldre utazók fejenként és naponta átlagosan 13 300 forintot, 1,2%-kal kevesebbet költöttek. A legnagyobb, egy főre jutó, napi 36 ezer forintnyi átlagos kiadás az egynapos vásárlásokhoz kapcsolódott. A külföldre látogatók kiadásaik 40%-át élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására, 28%-át szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, mintegy ötödét kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatásokra, 9,3%-át közlekedésre és üzemanyag-vásárlásra fordították.

265 milliárd forint többlet keletkezett az utasforgalmi egyenlegben

Az utasforgalmi egyenleg a hazánkba utazó külföldiek és a külföldre utazó magyarok kiadásainak egyenlege.Ez a fizetési mérleg idegenforgalmi egyenleg tételétől annyiban tér el, hogy tartalmazza a nemzetközi közlekedésre fordított kiadásokat.[2] 2020 III. negyedévében az exportösszeg (a külföldiek kiadása) 54%-kal, 383 milliárd forintra, az importösszeg (a magyarok kiadása) 66%-kal, 118 milliárd forintra csökkent, így az – egyenleg 46%-os visszaeséssel – 265 milliárd forintot tett ki. A forint–euró átlagárfolyam (353,65 forint) 2020 III. negyedévében 7,8%-kal magasabb volt, mint egy évvel azelőtt.