A Környezet és energiahatékonysági operatív programból (KEHOP) 447 millió forintot nyertek el a szikespusztai és ártéri élőhelyek kezeléséhez szükséges gépek és eszközök beszerzésére. Csaknem 84 millió forintból pedig helyreállítják a majdnem teljesen eltűnt löszpusztagyepeket. Mindkét projekt százszázalékos támogatást kap, a beruházások két, illetve öt éven belül fejeződnek be - mondta Tirják László, a KMNP igazgatója.

A szikespusztai és ártéri élőhelyek kezelését célzó projektről szólva elmondta, 36 munkagépet és eszközöket szereznek be, amelyek főként az állattartást segítik, ezáltal közvetve javítják a Natura 2000-es területekhez tartozó szikespusztai és ártéri élőhelyek állapotát. A Kőrös-Maros Nemzeti Park a gyepeket legeltető állattartással őrzi meg, az igazgatóság 2415 őshonos magyar szürke marhával, 755 racka és cigája juhval és 235 házi bivallyal rendelkezik, amelyeket 18 területen legeltetnek.

A másik projektről Sallainé Kapocsi Judit ökológiai felügyelő elmondta: a pannon löszgyep a Dél-Tiszántúl hajdan legjellemzőbb növénytársulása volt, azonban kiváló talajadottsága miatt napjainkra csaknem teljesen felszántották, ezért az ország legveszélyeztetettebb élőhelytípusává vált. Két jellemző, fokozottan védett faja a volgamenti hérics és a kónya zsálya Magyarországon csak a KMNP területén fordul elő. A projektben 160 hektáron a löszpusztagyepet próbálják helyreállítani, 83 növényfajt telepítenek, amelyekből 19 védett, 52 pedig regionálisan veszélyeztetett. A munkát a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje végzi majd.

Németh Anikó igazgató elmondta: igazi kihívás részt venni a projektben, ugyanis a 83 kiválasztott növényfajból mintegy ötvennek a szaporodásáról egyelőre szinte semmit nem tudnak a szakemberek, így nagy kutatómunkát is jelent a projekt. 2021 őszéig 255 ezer magot és 25 ezer palántát terveznek kiültetni a kiválasztott területekre - tette hozzá.