A Békés megyei történelmi fürdővárosban rendezte idei tanácskozását a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. Sikerének egyik titka, hogy az önkormányzat elkötelezett a TDM működtetéséért. A szervezetre bízza a szakmai munkát, a városháza pedig az anyagiakat biztosítja hozzá – ismertette Kónya István, Gyula alpolgármestere a konferencia nyitó előadásán. Elmondta, a 2011-ben alakult TDM szervezet csapatkapitánya az önkormányzat, a csapat tagjaira a szállásadókra, a civil szervezetekre az összefogás, az aktív szerepvállalás jellemző. Konszenzus alakul ki köztük a stratégiai döntések esetében. Közös céljuk Gyula nemzetközi szintű várossá fejlesztése. – Ez a terv, s ahogy tudjuk Toldi Miklóstól, „… pénzt, paripát, fegyvert…” kell szerezni hozzá. A paripa és a fegyver megvan, a pénzt kell hozzárendelni. Ötvenmillió forinttal támogatjuk a TDM működését, jövőre még harminc milliót adunk. Az erőfeszítéseket siker koronázza, a küzdelem megelőzi a sikert – foglalta össze az alpolgármester.

Történelmi múlt, minősített gyógyfürdő, vendégszeretet

Öt éves szakasz zárult a gyulai TDM működésében, melynek összegzése is a konferencia – kezdte előadását Komoróczki Alíz, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője. – Gyógyfürdőnk a dél-alföldi régió egyetlen minősített gyógyhelye. Legújabb attrakciójával, az Aqua Palotával több generációs, négy évszakos fürdővé vált, és egész évben szolgáltat. 65 ezer látogató fordul meg évente a Gyulai Várban, és sokan keresik a több mint 50 éves múlttal rendelkező Gyulai Várszínház előadásait és fesztiváljait is. A városban számos látnivaló vonzza a turistákat, mint például az Erkel Ferenc Emlékház, a Kohán Képtár. A kulturális és gasztrofesztiválok tavasztól őszig invitálják a vendégeket, mint a Gyulai Kolbász és Sódarmustra, a Kisüsti Pálinka Fesztivál. A rendezvényekkel a helyi termékeket is bevonjuk a turizmusba, mint a kolbászt, pálinkát, mézet, az Alakor nevű búzasört. Sportrendezvényekkel is készülünk. Egyedülálló építészeti és természeti környezetünket környezetszépítő versenyeken őrizzük meg, több díjat is szereztünk például a Virágos Magyarországért versenyen. A lokálpatrióta lakosságra jellemző a vendégszeretet. Gyula vonzereje komplexitásában rejlik, a történelem és a gyógyhely összetettségében. 2014-ben 204 vendéglátóhelyünk volt, ennek 9 százaléka cukrászda, 91 százaléka zenés szórakozóhely, éttermek, kocsmák. A Gyulai Várfürdő vendégelégedettségi indexe 4,07 pont. Célunk a turisztikai szolgáltatások minőségi fejlesztése és a humánerőforrás fejlesztése. 2012-ben 12 százalékkal, 2013-ban 5 százalékkal, 2014-ben 14 százalékkal nőtt a Gyulára látogatók száma. Oka új szálláshelyek és az Aqua Palota élményfürdő megnyitása. A vendégek 84-88 százaléka belföldi, Gyula a 6. legnépszerűbb turisztikai desztináció a belföldiek körében. A vendégek számának növeléséhez ki kell használni az országhatár közelségét, fel kell keresni a nemzetközi és a helyi piacokat is.

Jövőkép a nemzetközi szinten is elismert gyógydesztináció

A Gyulai TDM 5 éve működik nonprofit kft.-ként, 50 százalékban önkormányzati tulajdonban van, 50 százalékban szállodák, szervezetek, helyi termelők, programgazdák tulajdonában, utóbbi több mint 100 tagot számlál. Az önkormányzat a visszaforgatott idegenforgalmi adóval járul hozzá a TDM működéséhez. A szállodák vendégéjszakánként 1200 forinttal finanszírozzák, mely összeg nem lehet több évi 5 millió forintnál. A szállodai szektor 8-10 millió forinttal járul hozzá a működéshez, az önkormányzat 50 millió forinttal. Az IFA közel 60 százalékát kapja a TDM 2016. január 1-jétől. A Tourinform irodában működő munkaszervezetnek 2011-ben három munkatársa volt, 2015-ben tíz, köztük a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület munkatársa is. A TDM legnagyobb feladata a marketingtevékenység, a közép-, a hosszú távú tervezés, a stratégiaalkotás. Célunk a kulturális és egészségturizmus komplexitása, szlogenünk a „Tradíció, komplexitás, minőség”. A pályázati projektekkel összhangban dolgozunk, a helyi és a térségi TDM fejlesztésére nyújtjuk be pályázatunkat. Újságírói kérdésre az ügyvezető elmondta, titkuk az összefogás, együttműködés, partnerség a tulajdonosi körrel és a szolgáltatókkal. Jövőképük Gyula nemzetközi szinten is elismert gyógydesztinációvá válása. A belföldi piacon megerősítették pozíciójukat, s ennek megtartásával nemzetközi piacra lépnek. Elsőként a szomszédos Romániát célozzák meg. Jövőre új munkatársat vesznek fel nemzetközi PR és marketing pozícióba.

A korabeli életet mutatja be a kastély és látogatóközpont

A konferenciát számos fakultatív program színesítette. Lehetett lazulni a Gyulai Várfürdőben és az Aqua Palotában kedvezményes belépővel, illetve szálláshelytől függően ingyenesen is. Idegenvezető kalauzolta az érdeklődőket a színes történetekkel átszőtt városi sétára. Kocsmatúra is volt a Békés megyei italkultúra megismerésére vágyóknak, város- és fogadótörténettel egybekötve. Ezen kívül főzdelátogatást és pálinkakóstolót rendeztek a Gyulai Pálinka Manufaktúrában. A Gyulai Várfürdőt szakvezetővel is meg lehetett tekinteni. A jövő év újdonsága már a konferencia alatt nyitva állt a szakembereknek egy vezetett séta erejéig. A jelenleg felújítás alatt álló Almásy-kastély Látogatóközpontot tekintettük meg a Gyulai Vár bejárása előtt. A Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban, a gyulai Almásy-kastély évszázadai című projekt több mint 2 milliárd 400 millió forintos uniós és magyar állami pályázati forrásból újul meg. A 2016 márciusában nyíló várkerti kastély a korabeli főúri életformát és a cselédség mindennapjait mutatja majd be. Dr. Virág Zsolt projektmenedzser, a Magyar Kastélyprogram Kft. ügyvezetője – nevéhez 25 kastély felújítása kapcsolódik – kalauzolta végig az épületen a turisztikai szakembereket. Mint mondta, egy rozsdás vasszög sem maradt meg a kastélyból, és a bútorok visszavásárlására hirdetett lehetőségükre mindössze egy zongorát kínáltak megvételre, de kétséges, hogy az is a kastélyból származott-e. Ezért a kastélyt új tartalommal töltik meg, a korabeli főurak és a cselédség életét mutatják be. Régészeti feltárást végeztek, lehántották a festékrétegeket az eredeti festésig, levéltári kutatást folytattak, anekdotákat, legendákat gyűjtöttek, korabeli lakberendezési tárgyak másolatait készítették el. A kiállításon megelevenednek majd a kastélyban élt osztrák eredetű báró Harrucken, a frank eredetű gróf Wenckheim és a gróf Almásy család nyolc generációjának hétköznapjai. Így például a látogatók megtudhatják, ki volt Illés Panka, és miért lett a város díszpolgára. Okostelefonos vezetés is lesz például a korabeli étkezési szokásokról, a személyzet napirendjéről, feladatiról, s a kastély életét időszalagon mutatják be – olvasható a www.gyulaikastely.hu oldalon is. Mint a helyszínen megtudtuk, a kastélyban berendeznek cukrászdát, reggelizőteraszt, mini kávézót, s többek között kapható lesz a kastély egyik utolsó tulajdonosa, Wenckheim Stefánia grófnő fennmaradt receptjei alapján sült sütemény is. A helyi termék Harrucken pálinkát is árusítják majd.

Ikonosztáz, folyószabályozás, kézzel formázott bonbon

A kastély megnyitásáig is érdemes felkeresni Gyulát, megmártózni gyógyvizében, kipróbálni az élményfürdő „felfelé lejtő” csúszdáját, a szaunaparkokat, az apróságoknak a bébimedencét, a fürdő szárazföldi játszótereit is. Megnézni az ország egyetlen román ortodox műemlék templomát, a Szent Miklós katedrális lélegzetelállító ikonosztázát, jót szórakozni az interaktív elemeket is magában foglaló, a folyószabályozást és fürdőtörténetet bemutató TájVízHázban. Megtekinteni a Százéves cukrászda, de valójában 175 éves vendéglátóhely eredeti, felújított klasszicista-biedermeier bútorait, és megkóstolni a helyi Cadaeu kézműves bonbonokat. Gyönyörű épületek, szobrok, múzeumok, kiállítások, hangulatos utcák kínálnak kellemes nézelődést az Élővíz-csatornával összekötött városrészekben. A látogatók segítségére van a Tourinform iroda, mely garantált programokat szervez.

Hajókázás a vadregényes Fekete-Körösön

Újságírói kérdésekre Komoróczki Alíz számolt be a garantált programok bevezetéséről, sikereiről: – 2011 nyarán jelent meg az első programfüzet, és elindultak a szervezett programok – tájékoztatta lapunkat a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője. – Az első programfüzetben 32 szolgáltató által megvalósított 24 programot ajánlottunk ki hétfőtől vasárnapig, valamint 6 állandó programot a hét minden napjára. Ezek egy-egy szolgáltató állandó programjai voltak valójában, tulajdonképpen azok hirdetésének is tekinthetők a GAPRO füzetben. Egyes szolgáltatók több programban is szerepelnek, és néhány program többször indul a héten. A turisták kiadványokból – leporelló vagy irkafűzéses programfüzetből –, a szálláshelyeken és a belvárosban kihelyezett plakátokról, a város turisztikai honlapjáról, a Visitgyula.com oldalról, illetve egyéb fizetett online hirdetésekből értesülhetnek a lehetőségekről. Évente két programfüzetet adunk ki: tavasztól őszig és ősztől tavaszig. A nyári természetesen gazdagabb, viszont folyamatosan vizsgáljuk a garantált programok népszerűségét. A kevésbé sikeres programokat levesszük és újakat találunk ki helyette. Az első programfüzettől kezdve a „Hajókázás a vadregényes Fekete-Körösön” a legsikeresebb program. Egyre több járat indítására volt szükség a Dottó kisvonattal Szanazugba induló program esetében, ahonnan hajóval utaznak tovább a turisták a Városerdőig. Itt idegenvezetéssel egybekötött városerdei sétára számíthatnak. Sikeres programok még: Pusztaparty, Mocsárjáróra fel!, Csoki kóstolás, Gyulai gasztro csomag, Városnéző körséta, Kirándulás Aradra, Máriaradnára és a hegyaljai végvárakhoz. Az autóbusszal megvalósítható programoknál van minimum létszám kikötve (legalább 6 fő). Az üzleti eredményeken túl további sikerként könyvelhető el, hogy a szolgáltatók, a szálláshelyek és az önkormányzat tekintetében is pozitív visszhangra találtak ezek az új termékek, mondhatni, hogy egyértelműen nőtt a TDM szervezet elismertsége. A szolgáltatók számára a kezdetek óta már világossá vált, hogy ez egyben jó marketing lehetőség is, hiszen sok vendég nem a szervezett programon keresztül jut el hozzájuk, hanem a tájékoztató anyagokból értesülve egyénileg keresi fel a őket.

Nehéz meggyőzni a nagy forgalmú turisztikai attrakciókat

Komoróczki Alíz kérdésünkre elmondta, a turisztikai kedvezménykártyát 2014 nyarára vezették be, mára másfél éves tapasztalattal rendelkeznek. A kártyát és a kártya által nyújtott többletszolgáltatásokat vagy marketinglehetőséget a szolgáltatók egy része igényli, elsősorban a kisebb forgalmú szolgáltatók, magánszállásadók, vendéglőket üzemeltetők közül. A nagyobb szállodákat és az eleve nagy forgalmú turisztikai attrakciókat nehéz meggyőzni. A kártya szálláshely igénybevételéhez kötött. A vendégek a kártyakibocsátó szálláshelyen aktiválják a kártyát, amennyiben minimum 2 éjszakát eltöltenek, és idegenforgalmi adót is fizetnek. A vendégek szeretik a kártyát, örülnek a kedvezményes programlehetőségeknek vagy szolgáltatásoknak. A legtöbben a Százéves Cukrászdában és a Kézműves Cukrászdában, a „Gyulai történeteke és legendák” nevű, idegenvezetővel vezetett városnéző körsétán használják, valamint kerékpárkölcsönzésre. A fenti programok kihasználtsága növekedett a kártya által, de van még hova fejlődni. Jövő évi terveink között szerepel a kártyarendszer koncepciójának további fejlesztése. Az eddigi működési tapasztalatokból kiindulva, bőven van még potenciál a kártyarendszerünkben. Ezért szeretnénk a teljes rendszert kiépíteni és működésbe hozni.