Az oroszok újra Sármelléken vannak

Az orosz karácsonyi iskolai szünet végéig – január 10-ig – öt repülőjáratpár köti össze a moszkvai és a sármelléki repülőteret, hogy közel ezer turistát hozzanak a hévízi szállodákba.

A hivatalosan menetrendszerintinek számító, tehát bárki által igénybe vehető járatok a gyakorlatban inkább chartergépek. Az UTAIR első repülője december 30-án délelőtt 11:30-kor érkezett Moszkvából Sármellékre, majd 12:50-kor indult is vissza az orosz fővárosba. Ezt újabb hasonló járatpárok követték, illetve követik január 10-ig, a pravoszláv rend szerint tartott orosz karácsonyi szünet végéig.

Mint Benkő Attilától, a repülőtér vezetőjétől megtudtuk, az orosz légitársaság Boeing 737-800-as, illetve Boeing 737-500-as gépeivel bonyolítja le a járatokat, amikkel 130, illetve 168 személyt tudnak egyszerre szállítani. Az utasok többsége moszkvai, de vannak, akik átszállással Szentpétervárról, Jekatyerinburgból érkeznek.

Hévízen felkészültek a vendégek fogadására. A tófürdő, a szállodák, vendéglátóhelyek megfelelő szolgáltatásokat kínálnak, és az önkormányzat is mindent megtesz, hogy jó feltételek legyenek egy kellemes hangulatú pihenéshez, a pozitív élményekhez. Ennek keretében január közepéig működik az "adventi falu" a gyógykórház előtti téren, a központi parkolóban nagyszabású évbúcsúztató bulit tartottak, majd egészen az orosz téli szünet végéig, január 10-ig minden este szabadtéri műsorral szórakoztatják a vendégeket a Deák téren. Január 6-án éjjel pravoszláv karácsonyi misét is tartanak a római katolikus Szentlélek templomban. A 16 éve épített, mintegy ezer fő befogadására képes templomot a hévízi plébánia már több évre biztosítja a miséhez az orosz vendégeknek. A szertartást egy Magyarországon működő ortodox pap vezeti.

Az utasok több iroda szervezésében érkeznek Hévízre. Egyik meghatározó cég közöttük a Robinson Tours. Jakócs György, az iroda beutaztatással foglalkozó vezetője úgy véli, hogy az ünnepek alatt Oroszországból érkező forgalom a körülményekhez képest jól alakul. Ez annak ellenére is igaz, hogy a tavalyitól mintegy 25-30 százalékkal elmarad. A visszaesés fő oka az alacsony olajár, illetve az emiatt gyenge rubel.

Jakócs szerint az Egyiptomba, Törökországba irányuló orosz forgalom csökkenése, kiesése azért nem hoz nekünk közvetlenül forgalomnövekedést, mert schengeni övezethez tartozó országként hozzánk nehezebb a bejutás az oroszoknak a vízum miatt, mint egyes alternatív utazási célpontokra. A nem konzuli székhelyen, Moszkvában, Szentpéterváron, Jekatyerinburgban vagy Kazanyban élő orosz turisták számára különösen megnehezítette a vízum megszerzését a szeptember közepe óta élő ujjlenyomatadási kötelezettség, ami miatt csak személyesen lehet eljárni az ügyben. Jelentős előrelépésként értékeli, hogy novembertől a Pony Express hálózatára építve 40-45 orosz városban olyan vízumközpont működik, ahol le lehet adni az igényeket, és így nem kell a konzulátusokat felkeresni a leendő utasoknak.

Jakócs György szerint Magyarország óriási lehetőségekkel rendelkezik az orosz piacon, mert nagyon jó az ár-érték arányunk, közel vagyunk, nincs terrorveszély, a migránsok sem jelentenek problémát. Bár ez utóbbival kapcsolatban úgy látja, hogy a napi hírek miatt ezzel ellentétes kép alakult ki rólunk, amit sürgősen korrigálni kellene. Hosszabb távon pedig mindent meg kellene tenni azért, hogy az általános megítélésünk megváltozzon.

Az oroszok általában nagyon pozitívan viszonyulnak hozzánk, és úgy érzik, hogy mi is ilyen barátsággal fordulunk feléjük. Ugyanakkor a valóságtól teljesen eltérő kép él azokban, akik még nem jártak nálunk, közvetlenül nem ismernek bennünket. Ők egyszerűen egy volt szocialista országnak látnak bennünket, ahonnan legfeljebb a mezőgazdasági termékeket, a Glóbusz-konzervet és a Tokaji Aszút ismerik. Azt még mindig nagyon kevesen tudják, hogy ez egy látványos turisztikai célpontokban, gyógyhelyekben gazdag ország. Jól érzékelteti a helyzetet, hogy két évvel ezelőtt a magyar konzulátusok 70 ezer vízumot adtak ki, miközben a csehek 700 ezret. Prágát és a cseh gyógyfürdőket ismerik, a magyarokat sajnos nem. Ezt a helyzetet kellene minél jobban megváltoztatni – véli Jakócs György.

A sármelléki Hévíz-Balaton Airporton Benkő Attila előzetes összegzése szerint a 2015-ös szezonban mintegy 22 ezer utassal számolhatnak az előző évi 33 ezerrel szemben. A kiutaztatási céllal 2015-ben először indított törökországi charterjáratok a várakozásoknál is jobban teljesítettek. A sikert jelzi, hogy az érintett utazási iroda a 2015-ös tíz járattal szemben 2016-ban már 16 járatot akar közlekedtetni. A német chartereknél és a kisgépek fogadásában is kismértékű növekedés volt 2015-ben, így a visszaesést egyértelműen az orosz charterjáratok évközi kimaradása okozta.

Benkő Attila abban bízik, hogy jövőre ismét növekedésnek indul az orosz utasforgalmuk. A repülőtéren ehhez megvannak a feltételek, de a konkrét eredmény elsősorban a vendégek utazásait szervező utazási irodák munkájának sikerességétől függ.


A Forma 1 és Ed Sheeren nagyot dobott a főváros júliusi vendégszámain

A Forma 1 és Ed Sheeren nagyot dobott a főváros júliusi vendégszámain 

Kirobbanó hétvégét hozott a fővárosnak a Forma 1 idei magyarországi futama, amelyre a július 20-i Ed Sheeran koncert is ráerősített.
Visszatér egy régi szenzáció a Debreceni Virágkarneválra

Visszatér egy régi szenzáció a Debreceni Virágkarneválra 

Augusztus 20-án lesz a hagyományos virágkarnevál, de egy egész héten át élvezhetjük a karneváli programokat Debrecenben - a koncertek és fényfestés mellett több év után visszatér az éjszakai felvonulás is.
Mit tehet a pilóta, hogy kevesebbet fogyasszon egy repülőgép?

Mit tehet a pilóta, hogy kevesebbet fogyasszon egy repülőgép? 

150 ezer tonnával csökkentette károsanyag-kibocsátását az Emirates.
Sosem látott számok érkeztek a magyar turizmusról

Sosem látott számok érkeztek a magyar turizmusról 

Az első 200 napban és a vakáció kezdete óta is több vendéget fogadtak a szálláshelyek, mint a tavalyi rekordévben a turisztikai csúcsszervezet adatai szerint.
Óriási siker kapujában egy magyar turisztikai szakember

Óriási siker kapujában egy magyar turisztikai szakember 

Igazából már a jelölés is nagy siker: magyar résztvevő is lesz a Világ Fenntartható Turisztikai Díjátadón Belize-ben.
Jön az utánpótlás: így alakultak a jelentkezések és a ponthatárok a turisztikai szakokon

Jön az utánpótlás: így alakultak a jelentkezések és a ponthatárok a turisztikai szakokon 

Közzétették a felsőoktatási ponthatárokat - megnéztük, hogyan alakultak idén a jelentkezések a turisztikai területen induló képzésekre és hogy milyen pontszámokkal lehetett bejutni az egyes egyetemekre.
Látványos világbajnokság a Balatonon

Látványos világbajnokság a Balatonon 

A szörfözés is segíthet igazán négy évszakossá tenni a magyar tengert.
Szombaton Strandok éjszakája

Szombaton Strandok éjszakája 

És az előrejelzések alapján úgy tűnik, az időjárás is tökéletes lesz hozzá.
Street art művész különleges akciója ebben a bevásárlóközpontban

Street art művész különleges akciója ebben a bevásárlóközpontban 

Művészettel és fontos társadalmi üzenetekkel tölti meg folyosóit nyáron Budapest egyik legnagyobb bevásárlóközpontja.
Ha a Balatonon nyaral a közönség, akkor a kiállítás utána megy

Ha a Balatonon nyaral a közönség, akkor a kiállítás utána megy 

Hétvégén érkezik a Füred Art Week - tízmilliós műtárgyakat láthat most először a közönség nyáron, a Balaton partján.

Interjú

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni 

A két Michelin-csillagos étterem konyháját vezető séffel többek közt a versenyről és megosztó ételekről beszélgetünk, és mesél arról is, miért nem követi a trendeket.
Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető

Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető 

Az idei újdonságokról és megújulásról a borászat tulajdonosával, Dunai Ágnessel beszélgettünk.
Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél”

Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél” 

Csernus Imrével szőlőről, borokról és a vidéki életről beszélgettünk, és nemrég megjelent könyve kapcsán egy kicsit rólunk, magyarokról is.