Az álláskeresőkma sorban járnak állásinterjúkra. Míg a pályakezdők főként a hirdetéseket böngészik, a tapasztaltabbak saját kapcsolati hálójukon keresztül szerzik az információt a megüresedett helyekről.

Még a tihanyi visszhang is néma

Az álláskeresés a pályázók számára nem az elutasítás miatt nehéz, hanem az elutasítás hiánya miatt. Mert gyakran nincs semmilyen válasz az állást meghirdetőtől.

Pedig sokszor már a tihanyi visszhanggal is beérnénk, csak tudjuk, hányadán állunk. Ha azonban egyszer sikeresen betalál a pályázatunk, és sor kerül interjúra, tetőfokára hág az izgalom: vajon mit fognak kérdezni?

Első lépésben általában telefonon vagy online

Az első beszélgetés történhet telefonos előszűrés formájában, ahol öt-hat ellenőrző kérdést kapunk, amellyel a legfőbb pontokat egyeztetik velünk: például ugye tudjuk, hogy az állás egy másik városban van, miért akarunk váltani, mikor tudunk leghamarabb kezdeni, mi a fizetési igényünk?

De ez lehet online is: bejelentkezünk egy felületre, és a felbukkanó kérdésekre kell megadott időn belül válaszolnunk. Ezt a kis videóanyagot nézi meg a kiválasztást végző személy, aki eljuttatja a vezetőnek, és ez alapján döntenek, kit szeretnének élőben látni.

Személyes beszélgetés: ez nem egy vallatószék

A klasszikus módszer persze a személyes találkozó. Készüljünk az interjúra: idézzük fel, mit írtunk az önéletrajzunkba, milyen állásra jelentkeztünk, és készüljünk fel a cégből is – ez alapszabály.

Legyen kész válaszunk arra, hogy miért szeretnénk váltani, mi fogott meg bennünket a hirdetésben.

Sokszor kíváncsiak arra, hogy bizonyos helyzeteket hogyan kezelünk – ha volt erre példa a korábbi munkahelyeinken, nyugodtan osszuk meg.

Arra azonban ügyeljünk, hogy ne beszéljük ki korábbi munkaadónkat. Jogunk van hallgatni és elgondolkodni egy kérdésen, lehet azt mondani, hogy most nem jut eszembe ilyen példa. Hiszen ez egy beszélgetés, és nem vallatás.

Várható kérdések, okos válaszok

Szintén fontos és gyakran feltett kérdés, hogy mit gondolunk, mik az erősségeink és gyengeségeink.

Vigyázat! Ez azonban kétélű lehet, hiszen az jó, ha lelkes vagyok, ugyanakkor lehet negatívum, ha elragadnak az indulataim.

A nagy teherbírás pozitívum lehet, de jelentheti azt is, hogy gondot okoz a delegálás vagy nemet mondani valamire. Nekünk is legyenek kérdéseink, de értelmesekkel készüljünk: a hányra kell bejárni, kell-e blokkolni, meddig tart az ebédidő típusúak elég, ha majd az utolsó körben kerülnek elő...

Ha idegennyelv-ismeretre is szükség van az állás betöltéséhez, ne érjen bennünket váratlanul, ha hirtelen átváltanak az adott nyelvre az interjú során. 

Ne a pályázó oldja meg a cég problémáját!

A kiválasztási folyamatot színesíthetik különböző tesztek, feladatok. Ha a próbafeladatoknál úgy érezzük, hogy egy teljes projektforgatókönyv elkészítése már túlzás lenne, és a felvételi folyamatra hivatkozva ingyen kidolgoztatnak velünk valamit, akkor csak a főbb pontokat adjuk le azzal, hogy a többit majd szóban fejtjük ki.

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal: ha már a kiválasztási folyamat során kényelmetlenül érezzük magunkat, az később sem lesz jobb, sőt...

Kísérleti egerek is lehetünk?

Ejtsünk néhány szót az assessment center intézményéről: ez több jelölt egyidejű kiválasztására alkalmazott, megoldandó feladatokból álló esemény. Általában 3-4 órán át tart.

Ha több alkalmas jelölt van, akkor egymásnak eresztik őket, és a megfigyelők az egymással történő interakcióikat is nézik, értékelik. Kicsit olyan, mintha laboratóriumi kísérletek alanyai lennénk, csak talán kevésbé fájdalmas…

Az elején izgul az ember, figyeli, hogy figyelik és pontozzák, aztán fokozatosan elmúlik az izgalom, és belejön.

Két munka közt az új munkavállalónak is jár a pihenő

Végül jöhetnek a praktikus kérdések: felmondási idő – ennek nézzünk utána a szerződésünkben, hogy ne álljunk ott bambán.

Ha megengedhetjük magunknak, érdemes néhány nap vagy hét szünetet tartani két állás között. Legyen lehetőségünk letenni az előző munkát és felkészülni a következőre. Mert fura lenne több év után pénteken elköszönni az egyik helyen és hétfőn egy másik helyen kezdeni.

Fizetési elvárások

Ami a fizetést illeti: legyen elképzelésünk arról, hogy mennyit szeretnénk keresni, ha nekünk szegezik a kérdést. Márpedig nekünk fogják szegezni.

Nem kell megmondanunk, hogy most mennyit keresünk – ez csak ránk tartozik, ne ez legyen a kiindulási alap. De azt meg kell tudnunk mondani, hogy mi mennyivel lennénk elégedettek.

Ennek lehetnek különböző kreatív variációi: alapbér plusz cafeteria, bónusz, jutalék, juttatások stb., akár úgy is, hogy a próbaidő alatt egy alacsonyabb összegbe egyezünk bele, ami automatikusan megemelkedik annak lejártakor.

Próbaidő, szabadság kérdése

Magyarországon a próbaidő maximum 3 hónap, és ez az időszak nem hosszabbítható meg. Ez a törvény, ettől eltérni nem lehet akkor sem, ha a munkavállaló beleegyezne. És ne is egyezzen bele! Ez idő alatt bármelyik fél beláthatja, hogy rosszul választott, és indoklás nélkül kezdeményezheti, hogy elváljanak az útjaik.

A másik nagyon gyakori tévedés, hogy nem lehet szabadságra menni próbaidő alatt. Az elején, amikor az ember mindent megtesz annak érdekében, hogy felismerjék, milyen nagyszerűen jártak vele, nyilván nem kezd egy háromhetes szabival. De vannak előre befizetett utak vagy éppenséggel előre nem látott események, amelyek miatt mégis kénytelenek vagyunk próbaidő alatt is igénybe venni a szabadságunkat.

Úgy tisztességes, ha már a felvételi folyamat végén jelezzük, hogy van egy ilyen befizetett út stb. Addigra már úgyis annyira fognak örülni, hogy megtalálták a megfelelő jelöltet, hogy rábólintanak, hiszen mindenki jobban jár egy kipihent munkatárssal.