A magyar felnőttek többsége azzal számol, hogy július-augusztusban valószínűleg már lesz lehetősége nyaralni, a tervezésnél nagyobb részük egyelőre óvatos, különösen a külföldi utak esetében – derül ki a Reacty Digital és a G7 együttműködésében készült felmérésből. Mindez arra utal – és ezzel kalkulálnak az ágazatban is – hogy az idei nyár hasonló lehet a hazai turizmusban, mint a 2020-as volt - írja a G7 portál.

A felmérésben megkérdezettek nagyjából 70 százaléka vélekedett úgy, hogy március 15-én még belföldön sem lehet utazni, de 50 százalék felett volt ez az arány húsvét esetében is. Pünkösdre már kissé optimistábbak a várakozások, de még így is a válaszadók alig harmada bízott benne, hogy foglalhat majd szállást május végére magyarországi szállodába. Ráadásul közülük is csak kevesek tervezik, hogy meg is teszik ezt: a tavaszi hosszú hétvégéken a felmérésbe bevontak mindössze 5-7 százaléka akart biztosan belföldön utazni.

A felmérés alapján még a nyári hónapokban is csak minden nyolcadik-tizedik magyar felnőtt utazna külföldre, miközben ennél sokkal többen bizonytalanok. Bár ennek részben anyagi okai vannak, hiszen az utazási szándékban jövedelem alapján elég nagy különbségek vannak az egyes társadalmi csoportok között, de a biztosan utazók aránya így is kifejezetten alacsony. A korábbi tapasztalatok szerint ugyanis ennél főszezonban jóval többen szoktak külföldre menni. Egy tavalyi kutatás például arra jutott, hogy 2018 májusa és 2019 júniusa között a kiemelt időszakban a magyar háztartások több mint negyede vett részt többnapos külföldi utazáson.

A belföldi kilátások a főszezonra ennél jobbak. A nyári hónapokra minden harmadik-negyedik megkérdezett mondta azt, hogy tervez utazni vagy szállást foglalni a határokon belül. A július-augusztusra jelenleg utazást tervezők aránya tényleg nem tűnik kiugróan alacsonynak. A szektorban legalábbis bizakodnak, és arra számítanak, hogy vidéken az idén nyáron is hasonlóan erős lehet a belföldi turizmus, mint tavaly. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a G7 kérdésére azt mondta: már a mostani foglaltsági adatok is reménykeltőek, látszik, hogy az emberek elkezdtek foglalkozni azzal, hol töltsék a nyári szabadidejüket, és a mai tudásunk szerint ez főleg itthon lehet.

 

A külföldi utazáshoz elsősorban az kell, hogy egyrészt ne csak Magyarországon, de a célországokban is megfelelőek legyenek az oltottsági adatok. Ám önmagában még ez sem feltétlenül elég. Az utazás elvi lehetősége mellett ugyanis még az is kérdéses, hogy mivel lehet eljutni az adott országba, márpedig, ha a légitársaságok lassan pörögnek fel, az rengeteg úti célt kizárhat. Valószínűleg ezeket a kockázatokat érzékelik itthon is sokan, ezért különösen óvatosak a külföldi utazások tervezésénél.

 

Persze ez a másik irányba is igaz: nem csak a kifelé, hanem a befelé irányuló nemzetközi turizmus is kifejezetten visszafogott lehet még a nyáron. Éppen ezért várják a szektorban azt, hogy akárcsak tavaly, az idén is nagyon eltérően teljesíthetnek a belföldi idegenforgalmi régiók. A vidéki helyszíneken, és különösen a Balatonnál abban reménykednek, hogy az elmúlt évek rekordjait is sikerül felülmúlni a főszezonban, Budapesten viszont még 2021 nyara is teljesen kilátástalan. Flesch Tamás szerint a fővárosban legkorábban ősszel várható érdemi változás.

Nem akarnak Covid-kártyát a magyarok

A januári felmérése alapján a felnőtt népesség kifejezetten elutasító az oltást igazoló okmányok bevezetésével kapcsolatban. Különösen igaz ez a belföldi utazáson, illetve a rendezvényeken való részvétel okmányhoz kötése esetén. Ilyen kártyák bevezetését a megkérdezettek mindössze hatoda-hetede tartotta teljes mértékben elfogadhatónak, miközben közel harmaduk egyáltalán nem.