Immár hagyományosan minden évben átfogó kutatást készítenek a fenntartható turizmus hazai megítéléséről, a globális trendekhez és a nemzetközi kutatásokhoz, mint a booking.com vagy az Expedia vizsgálataihoz illeszkedve. Idén egy, a Bodrogközhöz kapcsolódó 650 fő részvételével készült országos online kutatásban vizsgálták a fenntartható turizmussal kapcsolatos attitűdöket, a turisztikai trendek változásait, valamint a helyi termékek és fenntartható programok iránti keresletet.
A kutatás elsődleges célja az volt, mint írják,hogy feltérképezze,
milyen képet társítanak az emberek a fenntartható turizmus fogalmához?
A 2023-as adatok szerint a legtöbben a fenntartható turizmust a természetjárással és a falusi turizmussal azonosították. Ez az asszociáció 2024-ben némileg módosult:
a természetjáráshoz kapcsolódó asszociációk száma 8,97%-kal csökkent, míg a városi turizmus fenntarthatósághoz való kapcsolása 4,25%-kal mérséklődött.
Az adatok arra utalnak, hogy a válaszadók egyre szélesebb körben értelmezik a fenntartható turizmust, amely már nem korlátozódik a természetközeli élményekre.
Bükkszék - illusztráció Fotó: Innotime
Mit várnak el az utazók?
A válaszadók egyre inkább úgy vélik, hogy a fenntartható szolgáltatások nem drágábbak a hagyományos turisztikai lehetőségeknél.
2023-ban a válaszadók 11,5%-a gondolta költségesebbnek a fenntartható opciókat, 2024-re azonban ez az arány 4,46%-ra esett vissza.
Az adatok azt mutatják, hogy az emberek már nem tekintik alacsonyabb színvonalúnak a fenntartható szolgáltatásokat.
A válaszadók felelősségvállalási attitűdje is változott:
2024-re 4,54%-kal többen érzik magukat felelősnek a fenntartható utazások megtervezéséért,
míg 8,2%-kal csökkent azok aránya, akik a turisztikai vállalkozásoktól várják el a fenntarthatósági lépéseket. A helyi közösségek szerepe továbbra is kiemelt fontosságú, a válaszadók közel fele szerint a helyi szereplőknek is aktívan részt kell vállalniuk a fenntartható turizmus fejlesztésében.
Fenntartható úti célok és az ár szerepe
A kutatás alapján a magyar utazók fenntarthatóbb úti célok iránti kereslete növekvő tendenciát mutat.
Azok aránya, akik hajlandók többet fizetni a fenntarthatóságért, 2,58%-ról 5,08%-ra nőtt.
Emellett 16%-ról 16,62%-ra emelkedett azok aránya, akik utazási szokásaikon is hajlandóak változtatni a fenntarthatóság érdekében. A turisták ugyanakkor továbbra sem hajlandók kompromisszumot kötni az élmény és minőség terén – ezt a válaszadók több mint 55%-a hangsúlyozta.
Helyi termékek iránti kereslet
A kutatás során arra is rákérdeztek, hogy a turisták hogyan viszonyulnak a helyi termékekhez és termelőkhöz. 2024-ben 59,23%-ra emelkedett azok aránya, akik figyelembe veszik a helyi termékek vásárlásának lehetőségét, ha az ár nem jelent akadályt. 28,92%-ra nőtt azok aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a helyi vállalkozásokat az ártól függetlenül. Eközben jelentősen csökkent azok aránya, akik számára a helyi termékek vásárlása nem szempont az utazás során.
Ez a trend azt jelzi, hogy
a turisták tudatossága növekszik, és egyre szívesebben támogatják a helyi gazdaságot – különösen akkor, ha a desztinációk a kínálatukba is beépítik a helyi termékeket.
Milyen programok érdeklik leginkább a fenntarthatóságot kereső turistákat?
A turisták számára kiemelkedően fontosak a helyi kulturális és gasztronómiai programok. A válaszadók 52%-a látogatna helyi termelői piacot, míg 41,54%-uk szívesen részt venne sajtkészítésen vagy kenyérsütésen. A kézműves tevékenységek, mint a szövés vagy faragás, szintén népszerűek (28%). Az aktív turizmus, például a túrázás (37,69%) vagy a biciklizés (23,38%), szintén kedvelt programok a fenntarthatóság iránt elkötelezett turisták körében.
Az adatok alapján egyértelmű, hogy
a turisták nemcsak a szórakozást keresik, hanem az autentikus, helyi élményekre is vágynak.
Ezt erősítik azok az adatok is, amelyek szerint a válaszadók 45,54%-a előnyben részesíti a fenntartható szolgáltatókat, még akkor is, ha azok kicsit drágábbak.
Mit hozhat a jövő?
A friss kutatása egyértelműen kimutatta, hogy a fenntartható turizmus Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet kap.
Az utazók nemcsak ismerik a fenntarthatósági szempontokat, hanem hajlandók is alkalmazkodni hozzájuk – különösen akkor, ha a fenntartható lehetőségek élményt, minőséget és hozzáadott értéket nyújtanak.
A helyi közösségek, desztinációk és turisztikai szolgáltatók számára ez egyértelmű jelzés, hogy érdemes a fenntarthatóságot nemcsak mint értéket, hanem mint versenyelőnyt kezelni.
Az idei évben különös figyelmet kap a Balaton négyévszakos turizmusa, míg a nemzetközi vendégek közül Szlovákia mutatkozik be különleges gasztronómiájával és kulturális örökségével.
Visszavonják a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetet, amely a szálláshely-minősítési tevékenységhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak szabályozását célozta.
Az idei HoReCa Design Kiállítás, amely a Bútor, Lámpa, Dekor Kiállítás részeként látogatható, számtalan innovatív és különleges termékkel várja a szakmai érdeklődőket.
Az Utazás kiállítás szakmai napján a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szervezésében megrendezésre kerülő konferencián a hazai turizmus szereplői osztották meg tapasztalataikat.
A Mezőgazdasági Múzeum szervezői egyedülálló farsangi kalandra hívják a családokat 2025. március 1-jén a Vajdahunyad várába. Egy napra gyermekeinkből lehet tehenész, lovász, gabonatermesztő vagy szatócsboltos.
A hazai cégvezetők 70 százaléka számít globális gazdaság gyorsulására, 60 százalék a hazai gazdasággal kapcsolatban is optimistán nyilatkozott, míg saját vállalata növekedésében mindössze 39 százalék bízik.
A Budapest Central European Fashion Week (BCEFW) az elmúlt években a régió egyik legjelentősebb divateseményévé vált, a 15. szezon pedig minden eddiginél színesebb programmal és új nemzetközi együttműködésekkel ünnepelte a közép-európai divatot február 10-16. között.
