Kovács Sándor, a kötet szerzője az MTI-nek elmondta: eddig 10 könyve jelent meg Kárpátaljáról. Első munkája egy 1996-ban megjelent útikönyv volt, amelyet több, a térséget történelmi és földrajzi szempontból bemutató kötet követett.

2007-ben jelent meg a Kárpátalja keleti részét, Máramaros térségét magyar nézőpontból bemutató részletes útikalauza, amelyhez folytatásként írta meg a mostani, Kárpátalja középső területeire, a Borzsa és a Latorca völgyére koncentráló, történelmi, kulturális és földrajzi adatokat is közlő kötetet.

Az egyébként gimnáziumi matematika tanárként dolgozó szerző maga is Kárpátalján született, 1999 óta él Magyarországon. Mint fogalmazott, sajnos nagyon kevés könyv foglalkozik a térséggel, miközben az idegenforgalmi érdeklődés érezhetően növekedett az elmúlt évtizedben, és számos történelmi érdekesség merül feledésbe, ha senki sem ír róluk.

Kovács Sándor kiemelte: a Latorca völgyének leginkább ismert helyszíne a Vereckei-hágó, amelyen egykor a honfoglaló magyarok megérkeztek a Kárpát-medencébe. Itt korábban egy millenniumi határkőemlékmű állt, amelyet a szovjetek a galíciai Tuholka községbe szállítottak. A falu nemrégen visszaadta Magyarországnak az emlékművet, amelyet idén októberben avattak újra Ópusztaszeren, ez az esemény is még belekerült a most megjelenő kötetbe.

Ugyancsak érdekes helyszínként említette a szerző a kevésbé közismert Borzsa-havasokat, a 1500-1600 méteres csúcsokat magába foglaló hegymasszívum szinte teljesen lakatlan és kitűnő túralehetőségeket biztosít.

A Borzsa-völgyben fekszik a várkastélyáról ismert Dolha község, ahol 1703 júniusában a kuruc seregek elszenvedték a Rákóczi-szabadságharc első vereségét gróf Károlyi Sándor csapataitól - mondta el Kovács Sándor. A völgyben található az egykor a "kisvasutak királyságaként" is emlegetett Kárpátalja utolsó megmaradt kisvasútszakasza.

Hozzátette: a Latorca völgyében szintén fontos történelmi emlékekkel ismerkedhetnek a látogatók, ilyen például a szentmiklósi ódon kastély, ahol Thököly Imre és Zrínyi Ilona szerelmi kapcsolata kezdődött. A Rákóczi család birtokát képező szentmiklósi uradalmat a szabadságharc leverése után a császári udvart pénzzel segítő, bambergi Schönborn család kaparintotta meg, akik Kárpátalja egyik legszebb vadászkastélyát építették fel a város mellett.

A keménytáblás, színes térképekkel és több mint 200 fotóval illusztrált kötetet november 16-án, hétfőn délután mutatják be a budapesti Polgárok Házában. A könyvet Botlik József és Ravasz István történészek ismertetik, közreműködik a Noszti Fiúk együttes. Az estet Kovács Sándor képes előadása zárja.

A kötetet november 25-én, szerdán a budapesti Aranytíz Kultúrházban is bemutatják, a rendezvényen Horváth Zoltán György, a Romanika Kiadó vezetője és a szerző fognak beszélgetni.