December 16-án megjelent a turizmusfejlesztési törvény, melynek hatálya az államháztartás központi alrendszeréből, valamint az európai uniós forrásokból nyújtott költségvetési támogatás igénybevételével megvalósuló turisztikai fejlesztésekre terjed ki.

A törvény rögzíti a kiemelt állami turisztikai beruházás, a kiemelt turisztikai fejlesztési térség, a turisztikai fejlesztés és a turisztikai térség, azaz a desztináció fogalmát. Ennek értelmében a kiemelt állami turisztikai beruházás a turisztikai térségen belül 100%-ban az állam tulajdonában álló ingatlanon megvalósuló turisztikai fejlesztés, amelyhez országos érdek fűződik; a kiemelt turisztikai fejlesztési térség olyan turisztikai térség, amely a beutazó turizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy célzott fejlesztések eredményeként azzá tehető, ezért koncentrált fejlesztéséhez országos érdek fűződik; a turisztikai fejlesztés minden olyan beavatkozás, amely az egyes turisztikai kínálati elemek kapacitásainak (különösen szálláshely, vendéglátás, egyéb turisztikai szolgáltatások, turisztikai vonzerővel bíró rendezvények, attrakciók, a turisztikai látogatóforgalmat és tartózkodást támogató infrastruktúra) bővítését vagy minőségének javítását, piacra jutásának elősegítését közvetlenül célozza, vagy ahhoz közvetetten hozzájárulhat; a turisztikai térség, vagyis a desztináció pedig olyan földrajzilag körülhatárolható, beazonosítható területrész, amely a turisztikai kínálati piacon egységes fogadóterületként jeleníthető meg, épített környezeti, természetföldrajzi vagy kulturális értékek tekintetében összefüggő elemek alkotják, ezért egységes koncepcióban történő tervezéséhez, fejlesztéséhez és térségi turisztikai márka kialakításához országos érdek fűződik.

A törvény kimondja, hogy a turisztikai fejlesztések tervezésének alapegysége a turisztikai térség. A turisztikai térséggé nyilvánítás célja az adott földrajzi térség turisztikai vonzerejének növelésére irányuló, egységes turisztikai fejlesztések tervezési keretének meghatározása, a fejlesztés célja pedig a térség turisztikai célú látogathatóságának javítása, látogatószámának növelése, valamint a turisztikai kínálatban betöltött szerepének erősítése annak egyedi természeti, táji, kulturális karakterét megőrizve, környezeti fenntarthatóságát nem veszélyeztetve.

Ezzel kapcsolatban az állam feladata a turisztikai fejlesztések szakpolitikai céljainak és irányelveinek kidolgozása, a turisztikai térségen belüli turisztikai fejlesztés szakmai tervezése, a megvalósítás turisztikai térségen belüli és azok közötti szakmai összehangolása, valamint szakmailag meghatározni, megtervezni és összehangolni az egyes turisztikai térségeken belül és azok között a turisztikai fejlesztések tekintetében a turisztikai térség megközelítését biztosító térségi és helyi infrastruktúrához, a kulturális örökség védelméhez, az épített és természeti környezet védelméhez, a társadalmi, környezeti fenntarthatósághoz, továbbá a turizmussal összefüggő marketingtevékenységhez szükséges turisztikai kapacitásokat és feladatokat, valamint szakmailag összehangolni azok végrehajtását. Ezeket a feladatokat az állam a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. útján látja el.

Nonprofit gazdasági társaságokat hoz létre az állam

A törvény kimondja továbbá, hogy az állam a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósítása céljából 100%-ban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságokat létesít, melyekben az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlóját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletben jelöli ki. A Kormány adott turisztikai térségben lévő, az állam tulajdonában álló ingatlanokat a tulajdonosi jog gyakorlója ingyenesen, 30 éves időtartamra az állam által létrehozott gazdasági társaság vagyonkezelésébe adja.

Az adott területen a beruházási és fejlesztési, továbbá az ezekkel összefüggő beszerzési tevékenység ellátása nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közfeladatnak minősül.

A Kormány rendeletben határozza meg a turisztikai térségek elnevezését, földrajzi kiterjedését és típusba sorolását, a turisztikai térségek közül a kiemelt turisztikai fejlesztési térségeket, valamint a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósításának helyszíneit, a beruházással érintett ingatlanok helyrajzi számának megjelölésével.

A Magyar Közlöny szerint a Kormány meghatározza Magyarország turisztikai térségeit, valamint a turisztikai térségek közül a kiemelt turisztikai fejlesztési térségeket. Mindkettő kategóriában a Balaton turisztikai térség, valamint a Sopron-Fertő turisztikai térség szerepel, előbbiben településekre lebontva (a Balaton turisztikai térségben 174, míg a Sopron-Fertő turisztikai térségben 16 település, valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park területe kapott helyet).

Frissítés: Egy későbbi Magyar Közlönyben megjelent, hogy milyen fejlesztéseket fognak véghez vinni a Sopron-Fertő turisztikai térségben, az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.

A megnevezett turisztikai térségek a következő településeket fedik le: