A megbetegedések elsősorban a krónikus, már eleve legyengült állapotban lévő embereket érinti. Az enyhe influenzaszerű tünetekkel járó esetek többségét nem diagnosztizálják, így nem is jelentik be, ezért a fertőzőbeteg-adatbázisban szereplő megbetegedések nagy része csak a súlyos eseteket tartalmazza.

A vírust fertőző madarak hozzák be, de szúnyogok terjesztik. Az ember szúnyogcsípéssel fertőződik meg, a betegség emberről emberre természetes úton nem terjed. A betegségre specifikus terápia nincs, csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Oltóanyag nem áll rendelkezésre, a kísérleti vakcinák még fejlesztés alatt állnak. A legfontosabb óvintézkedés a szúnyogcsípés megelőzése, elkerülése.

A betegség 80 százalékában tünetmentes marad az ember. A szúnyogcsípés után 3-14 nap múlva jelentkezhetnek az első tünetek. A fertőzés jellemzően influenzaszerű tüneteket okoz. Az emberek az esetek többségében három nap alatt meggyógyulnak, de súlyos esetekben idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek, agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat. Ez jellemzően az idősebbeket, a 60 éven felülieket érinti. A tünetek fejfájás, láz, zavartság, merevség, görcsök és mozgáskoordinációs zavarok.

A tisztifőorvos tudatta: a nyugat-nílusi vírus 50 éve van jelen Magyarországon. Azóta minden évben van 10-40 fertőzött, tavaly 23 megbetegedést regisztráltak. Mivel idén korábban kezdődött a szezon, több megbetegedés lehet, mint tavaly. Különösen azért, mert ebben az évben a tavaszi időjárás is a szúnyogok szaporodásának kedvezett. 

Augusztus 23-ig 58 nyugat-nílusi lázas megbetegedésről érkezett jelentés. Az esetek túlnyomó részénél idegrendszeri tünetek is jelentkeztek, míg 11 embernél kizárólag - a betegségre jellemző - enyhébb tüneteket tapasztaltak. Kórházban 55 beteget kellett ápolni.

Eddig négy halálesetnél merült fel, hogy ahhoz a nyugat-nílusi láz hozzájárulhatott. Az elhunytak mind férfiak voltak, több krónikus alapbetegségben szenvedtek, hárman közülük 80 éven felüliek, egyikük a 30-39 éves korcsoportba tartozott.