2013 novemberében Bukarestben Orbán Viktor és Li Ko-csiang miniszterelnökök egyeztek meg a budapesti központ létrehozásáról és működtetéséről, és ennek megalakítását rekordidő alatt sikerült a 16 ország részvételével lebonyolítani. Az országok együttműködésének elsődleges célja, hogy a közép-kelet-európai régió egységes desztinációként, hatékonyabban jelenjen meg az egyre jelentősebbé váló kínai turisztikai piacon.

A Kína-KKE országok Turisztikai Koordinációs Központjának avatóján elsőként Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár, a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos mondott köszöntőt. Szijjártó beszédében elmondta: „Büszkék vagyunk arra, hogy ennek a folyamatnak az elindításában Magyarország fontos szerepet vállalhatott, hiszen az első ilyen regionális jellegű találkozó 2011-ben Budapesten történt, amikor az akkori kínai miniszterelnök itteni hivatalos látogatása során a régió gazdasági és pénzügyminisztereivel találkozott. Ez a folyamat 2012-ben Varsóban folytatódott, ahol egy 12 pontos akciótervet fogadtunk el Kína és a térségünk együttműködése tekintetében. Ennek a 12 pontos akciótervnek a tizedik, egyik legfontosabb pontja a turisztikai együttműködésről szól. Bukarestben tavaly a Kína-Közép-Európa csúcson az együttműködésünk hatékonyabbá tételének érdekében úgy döntöttünk, hogy hat szakterületen regionális központokat hozunk létre a szakmai együttműködések koordinálása érdekében. Megállapodásunk értelmében Lengyelország koordinálja a kereskedelmi kamarák közötti együttműködést, Csehország koordinálja a tartományi és megyei önkormányzatok közötti együttműködést, Romána koordinálja a felsőoktatási együttműködést, Bulgária a mezőgazdasági együttműködést, Szerbia az infrastrukturális fejlesztések területén kialakuló szoros együttműködést, Magyarország pedig a turisztikai együttműködést. Büszkék vagyunk arra, hogy a hat regionális központ közül elsőként kezdheti meg működését Budapesten Kína, valamint a közép- és kelet-európai országok turisztikai együttműködésének regionális központja.”

Szijjártó: vonzó turisztikai célponttá kell tennünk a térséget

Szijjártó Péter a turisztikai központ feladatairól és a célkitűzésekről is beszámolt: „Ennek a regionális központnak az lesz a feladata, hogy fejlessze a kapcsolatot a Kínai Turisztikai Hivatal és a 16 közép- és kelet-európai ország nemzeti turisztikai szervezetei között. Feladata az, hogy létrehozza és megossza Kína és a régió országai közötti turisztikai adatbázisokat. És feladata az is, hogy évente szakmai fórumot rendezzen annak érdekében, hogy világosan lássuk, mi az, amiben előbbre kell lépnünk a turisztikai kapcsolatok fejlesztése terén. De talán a legfontosabb feladata az lesz, hogy Közép- és Kelet-Európát egy vonzó turisztikai célponttá tegyük a kínai turisták számára. Ehhez nyilvánvalóan új turisztikai útvonalakat és új turisztikai termékeket kell előállítanunk. Nekünk, közép-kelet-európai országoknak ki kell azt használnunk, hogy Kína a világ leggyorsabban fejlődő turisztikai piaca. Ki kell használnunk azt is, hogy Kína a turisták költése, valamint ezen költések növekedése tekintetében szintén világelső. 2013-ban európai statisztikák szerint 7,5 millió kínai turista érkezett Európába. A kínai turisták európai tartózkodási ideje is növekedésnek indult. A mi statisztikáink szerint 2013-ban 2,5 millió kínai turista érkezett a közép- és kelet-európai országokba. A célkitűzésünk az, hogy 2018-ra ezt a számot megmásfélszerezzük, vagyis 3,7-3,8 millióra emeljük a közép- és kelet-európai országokba érkező kínai turisták számát. Azt is tudjuk, hogy a térségünkbe érkező kínai turisták átlagosan 2-3 országot látogatnak meg, ezért nekünk az a célkitűzésünk, hogy olyan közép- és kelet-európai turisztikai ajánlócsomagokat állítsunk össze, amelyek az itteni 16 ország vonzerejére alapulnak, amelyek számíthatnak a kínai turisták érdeklődésére, és amelyek megszüntetik azt a helyzetet, hogy a kínai turisták általában második vagy harmadik európai útjuk során látogatnak el Közép- és Kelet-Európába. (…) 2013-ban 5%-kal tudtuk növelni a Magyarországra érkező kínai turisták számát, ami így elérte a 75.600 főt, ez a vendégéjszakák számának tekintetében pedig 9%-os növekedéssel 140.000 vendégéjszakát jelent.”

Könnyebb vízumintézés és közvetlen légi járat visszaállítása

Szijjártó Péter kiemelte, hogy két fontos intézkedést hoznak annak érdekében, hogy a Magyarországra, illetve a régióba utazó kínai turisták száma növekedjen. Először is kormányzati döntés fog születni a vízumkiszervezésről Kínába, ezzel szeretnék azt elérni, hogy a Közép-Európába és Magyarországra utazni kívánó kínai turisták a lehető legegyszerűbben, a lehető legrövidebb idő alatt tudjanak vízumot kapni Magyarországra, illetve térségünkbe. Másrészt pedig megkezdték a tárgyalásokat a közvetlen légi járat helyreállításáról, ezzel párhuzamosan pedig új légi egyezményről szóló megbeszéléseket is folytatnak.

Ahogy korábban mi is megírtuk, 2012 március 2-án ugyanis beszüntette budapesti tevékenységét a Hainan légitársaság, amely a Malévval székmegosztási megállapodásban, úgynevezett code share-ben üzemeltette a Budapest-Peking menetrendszerinti járatát 2004 augusztusától.

Javaslatokat tett a Kínai Népköztársaság Nemzeti Turisztikai Hivatalának elnöke

Szijjártó Péter után Shao Qiwei, a Kínai Népköztársaság Nemzeti Turisztikai Hivatalának (CNTA) elnöke mondott köszöntőt. Shao Qiwei elmondta, hogy az együttműködéshez jó alapokkal rendelkezünk, azonban ezt még tovább kell fejlesztenünk. Javasolta többek között, hogy alakítsanak ki turisztikai információkezelő mechanizmust, turisztikai vállalkozási együttműködési, illetve reklamációkezelő mechanizmust. Ő is megerősítette, hogy a közvetlen légi járat nagymértékben hozzájárulhat a sikeres együttműködéshez, ezért javaslatai között szerepelt, hogy az illetékes polgári légiközlekedési szervezetek tárgyaljanak arról, hogy minél több KKE-országba legyen közvetlen járat. Elmondta továbbá, hogy Kína már bevezette a térség lakói számára a rövidtávú vízummentességet, és jó ötletnek tartja, hogy a kínai turisták számára a kelet-közép-európai országok is vezessék ezt be. Felvetette a Selyemút turisztikai övezet létrehozását, mely egy több megállós turisztikai útvonal lenne. Hozzátette ezen kívül, hogy a 2014. november 14. és 16. között Sanghajban zajló nemzetközi turisztikai vásáron számít a kelet-közép-európai térség képviselőinek részvételére. Kiemelte továbbá, hogy jelenleg csupán Csehország és Románia rendelkezik turisztikai képviselettel Kínában, és nyitottak arra, hogy a többi ország is éljen ezzel a lehetőséggel.

A köszöntőbeszédeket követően ünnepélyes keretek között leleplezték a központ avatótábláját.

14 ország képviselője vett részt a megnyitón

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. az Együttműködési Szándéknyilatkozat februári aláírása óta eltelt rövid idő alatt megfeszített erővel dolgozott a központ megnyitásának előkészítésén, és a csúcstalálkozóra a 16 KKE ország közül 14 ország jött el, ami mutatja az esemény fontosságát, és hogy az érintett országok számára mennyire fontos ez az együttműködés.

A kétnapos eseményen részt vettek a KKE országok nemzeti turisztikai hivatalainak (NTA) és nemzeti turisztikai marketingszervezeteinek (NTO) képviselői is. A kínai delegációt, amelyhez Kína 3 legnagyobb turisztikai vállalatának képviselői is csatlakoztak, Shao Qiwei, a Kínai Turisztikai Hivatal miniszteri rangú elnöke vezetette.

A csütörtök délutáni tárgyalásokat magyar részről dr. Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára és Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese irányítja. A magas szintű esemény magyarországi programjainak szervezéséért a Magyar Turizmus Zrt. felelős.

Egységes desztinációként való megjelenés a cél

A turisztikai központ megnyitásán túlmenően a találkozó célja tehát az együttműködés formájának, kereteinek meghatározása. A KKE országok közös feladata, hogy egységes desztinációként jelenjenek meg a kínai piacon, így az országok láthatóbbá válnak a kínai beutazó turizmus számára. Együtt, közösen kifejlesztett termékcsomagokkal és közös marketingtevékenységgel változatosabbá tehetjük termékválasztékunkat, csökkenthetjük a térségi koncentrációt, ezáltal versenyképesebbé és eredményesebbé tudunk válni a kínai piacon.

Növekedni fog a kínai turisták külföldi utazásainak száma

A nemzetközi turisztikai szervezetek Kína kiutazó forgalmának dinamikus növekedésére számítanak a következő években. 2013-ban közel 59 millió kínai turista tett nemzetközi utazást, ezek mintegy 41%-a utazik Északkelet-Ázsián kívülre, utóbbiak közel 31%-a, azaz 7,5 millió fő utazik Európába. Közép- és Kelet-Európa részesedése az európai beutazásokból 33,5%, az összes kínai, régión kívüli nemzetközi utazásból 12,8%. Ez 2,5 millió kínai turistát jelent a régiónak éves szinten. 2018-ra régiónk részesedése az összes kiutazásból várhatóan 13,7%-ra, (3,7 millió utazó) nő. „Kínából érkezhet idén a legtöbb turista külföldre, az ország tíz éven belül a világ összes turistájának az ötödét adhatja, a kínai utazók pedig már most is a legtöbbet költik világszerte” - írja a China Daily napilap a témával kapcsolatos összeállításában, idén áprilisban, Csiang Ji-jire, a kínai idegenforgalmi akadémia turizmusfejlesztési osztályának igazgatójára hivatkozva.

Ahogy Shao Qiwei is elmondta, a most létrejött egyesülés 16 országa közül a legtöbbnek nincs önálló turisztikai képviselete Kínában, így közös érdek, hogy kihasználják a regionális központ működésében rejlő lehetőségeket. Elsődleges szempont a források koncentrálása, tekintettel arra, hogy a partnerországok többségének korlátozott költségvetés áll rendelkezésére országmarketingre. A 16 ország együttes megjelenítése sokkal hatásosabb, mintha egyenként próbálnának kitűnni a Kínában is hatalmas reklámzajból. Fontos cél, hogy az erősen szabályozott kínai turisztikai piacon minőségi és megbízható piaci szereplőként lépjen fel a közép-kelet-európai országok egyesülése.

Az összehangolt marketingtevékenység és a közös megjelenések legfontosabb eszközei:

• közös turisztikai termékcsomagok kidolgozása és promóciója (kulturális örökség, gasztronómia, egészség- és aktív turizmus területén);
• közös tematikus utak kidolgozása;
• közös weboldal létrehozása és működtetése;
• közös online promóció és közösségi média kampányok;
• közös tanulmányutak szervezése a KKE régióba Kínából a turisztikai szakma és a sajtó részére;
• közös kiállítási megjelenések (pl. CTM Shanghai);
• E-learning tanfolyamok és webinárok szervezése;
• közös adatbázisok létrehozása;
• turisztikai fórumok szervezése a tagországok számára.

A fenti célok eléréséhez nélkülözhetetlen az érintett országok piaci szereplőinek hatékony bevonása.

Fontos szerepe van a Magyar Turizmus Zrt.-nek

A Magyar Turizmus Zrt. segítségével a regionális központ első kézből értesülhet a Magyarországra, a közép-kelet-európai régióra, illetve akár egész Európára és a világra vonatkozó aktuális turisztikai trendekről a kínai piac vonatkozásában, aminek rendkívül fontos szerepe van a megfelelő stratégia kialakításában.

A központ magyar vezetőinek kiemelt célja, hogy az intézmény részrehajlásmentesen, minden esetben és minden projekt során, mind a 16 országot képviselje. A Magyar Turizmus Zrt. kínai külképviselőjének segítségével biztosítható a napi szintű kapcsolat fenntartása a Kínai Turisztikai Hivatallal (CNTA), de önmagában a központnak a létezése is a régiónkra irányítja a figyelmet.

Rövidtávú cél egy minden tagországra kiterjedő turisztikai adatbázis létrehozása, amely tartalmazza az érintett turisztikai szakma legfontosabb szereplőit, továbbá a szintén turisztikai témájú befektetési lehetőségeket és projekteket. Hosszú távú cél, hogy a regionális központ egy olyan bázissá fejlődjön, amelyben valamennyi szereplő megbízik és amelyhez bizalommal és automatikusan fordul bármilyen, a két relációt érintő turisztikai témában, mert tudja, hogy itt hatékony és kézzelfogható segítséget kap. Nagyon fontos cél természetesen a másik irányba történő közvetítés is, azaz Kína és a kínai turisztikai termékek és szakma megismertetése a Közép-kelet-európai régió országaival, tekintettel arra, hogy hosszú távú bizalomra épülő turisztikai és üzleti kapcsolatokat csak egymás kölcsönös megismerésével lehet megalapozni.

Magyarország 2004-ben kapott Kínától célország státuszt. A kezdeti pár száz vendéghez képest nem volt nehéz folyamatos növekedést produkálni, ugyanakkor egyértelmű siker, hogy Ázsia viszonylatában mára Japán után Kínából érkezik a második legnagyobb számú vendégsereg.