Több mint ezer ezüst és aranytárgyat mutat be a Déri Múzeum Románia Nemzeti Történeti Múzeumának (Bukarest) gyűjteményéből. A magyarországi vidéki múzeumban soha nem látott páratlan gazdagságú anyag kiállítása a cívisváros és a bukaresti múzeum együttműködésének eredménye.

A Múzeumok éjszakája kapcsán fogott össze először a két intézmény. A bukaresti múzeum kölcsönözte Bocskai István erdélyi fejedelem jogarát a cívisvárosnak a múzeuméji ünnepre. – Az együttműködés következő eredménye a július 11-én nyílt az Ősi arany- és ezüst kincsek Romániából című kiállítás.

A Déri Múzeumban az 1065 tárgyat bemutató tárlat egész Románia területéről, 31 múzeum kincseiből hoz válogatást, és a fogadó múzeum ehhez kapcsolva bemutatja a saját válogatását, így a tavaly előkerült avar leleteit is. Az M 35-ös autópálya feltárásakor előkerült temetkezési leletek részben már szerepeltek tárlatokon – mondta Dani János a Déri Múzeum igazgatóhelyettese.

Fejedelmi kincs

A külföldi régészeti leletek a Krisztus előtti 5. évezred második feléből, a rézkor elejéből származnak, az aranyművesség kezdetétől a kora középkorig készült ékszerek, használati tárgyak, öltözék kiegészítők, fegyverek reprezentálják a népvándorlás koráig tartó korszak 5000 évének tárgyai.

Az ékszerek, presztízs tárgyak között láthatók pl. csüngők és egyéb díszek a rézkori elit kincseiből: lábvért, aranyozott ezüst sisakok, ruhakapcsoló tűk, azaz fibulák. Továbbá a római kori Dácia római provincia területéről származó anyagok és a dák királyság legfontosabb pénzei, ékszerei. Kiállították a gepidai fejedelmi anyagot is: látványos ékszereket, mint az aranyba foglalt vörös indiai gránit drágakő berakással készült ékeket.

Ezek fejedelmi kincs részei lehettek, mint ruhadíszek, lószerszám díszek, sasos fibulák. Ezen kívül arany edények, aranyozott ezüst ivóedények, lószerszámok is a tárlat részét képezik.

A pénzérmék között római, dák pénzek is vannak, mint macedón veretek, 3. századi statérok, azaz koszonok, tehát dák királyi aranyveretek. Láthatóak lesznek Nagy Sándor veretei, római császári veretek.

A tárgyak, lelet együttesek Magyarország, a Kárpát-medence, sőt Európa ős- és kora történetének kiemelkedő emlékei.

Civilizációk az idő sodrában

A Kárpát-medence sűrűn lakott hazát kínált, civilizációk jöttek létre, majd eltűntek az idő sodrában. Írásbeli leletek nélkül a földben talált tárgyakból tudjuk, hogyan éltek elődeink – mondta a kiállítás megnyitóján Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár.

Az arany és ezüstművesség politikai, társadalmi stabilitást feltételez, fontos üzentet hordoz.

A sorozatos válságban lévő Európának azt üzeni, hogy Európa fogalma nem a nyugati világra korlátozódik. A közép-európai közösség civilizációja az Európához való integrációval kezdődik és jövője nem képzelhető el a keleti térség hozzájárulása nélkül – folytatta Marius Lazurca, Románia magyarországi nagykövete.

Debrecen történelme egyik legnagyobb kiállításának nevezte a tárlatot Papp László polgármester. Majd a néhány hete aláírt együttműködési megállapodásról beszélt 7 hazai és 7 romániai kulturális intézmény között. – Debrecen Európa kulturális fővárosa akar lenni 2023-ban és ezt a törekvést erősítjük a határon inneni és túli intézmények összefogásával – mondta.

A három éve létrehozott utazó kiállítást 12 romániai nagyvárosban mutatták be. Románai határain kívül még nem mutatták be Magyarország és a Déri Múzeum az első külföldi állomása a kiállításnak.

A magyarországi kiállítás megerősíti azt a hitvallást, hogy a kultúra nagyon fontos tényező a két nemzet között – ismertette dr. Ernest Oberlander-Tarnoveanu, a Román Nemzeti Történeti Múzeum főigazgatója. Majd hozzátette: a kapcsolatot folytatni kívánják, a Déri Múzeumot várják Bukarestbe és kreatívan állnak a két nemzet közötti kulturális kapcsolat elmélyítéséhez. 

Nem az erőszakról és a hatalomról, hanem az emberi találékonyságról és a kreativitásról szól a kiállítás – kezdte a tárlat bemutatását Rodica Oanţă-Marghitu, a kiállítás román főkurátora. – A nyersanyagtól a kész műtárgyig hosszú az út és rengeteg technikai tudást feltételez. Igyekeztünk megfejteni a rejtett jeleket, amelyeket a tárgyak hordoznak és beépíteni a kiállítás szerkezetébe. 

Ábrázoltuk a lelőhelyek sokszínűségét, kiemeltük a kapcsolatot a mai és az ősi között. Egyes lelőhelyek ősi városok nevét viselik, mások maiakét, melyek idővel ránőttek az antik településekre, más lelőhelyek természeti környezet részei.

A jelentős kultúrdiplomáciai esemény iránti büszkeségét fejezte ki dr. Angi János a Déri Múzeum igazgatója és Dani János igazgatóhelyettessel együtt megköszönte a két ország kormányzatának valamint a segítséget nyújtó szervezeteknek, dolgozóknak a kiállítás létrehozásához nyújtott segítséget.

Az Ősi arany és ezüst kincsek Romániából című kiállítás több tízmilliárd forint összértékű leletegyüttesére a román és a magyar kormány is állami garanciát vállalt. A leletek 45 tárlóban mutatják be a Déri Múzeum Zoltai és a kupolateremében, valamint a Galériáján október 16-ig.