Michl József elmondta, a Grófi-tó Közép-Európa legnagyobb vízhozamú forrástava. A tó alján lévő forráscsoportból naponta 15 millió liter 20-22 fokos víz kerül a felszínre.
A tó a tatai forrásokkal együtt a tatabányai szénbányászat vízkiemelése miatt 1973-ban elapadt, majd a vízbázis védelme érdekében agyagréteggel terítették be. A mostani kotrással ezt az agyagpaplant távolították el, illetve fövenyes partot alakítottak ki.
A nyári szezonra a fürdőzők a tó partján természetes környezetet találnak, az öntisztulás miatt vonzó lesz a víz, megszűnik az algásodás. Az 50 millió forintos beruházást az önkormányzat saját költségvetéséből fedezte - ismertette a polgármester.
Tatán a 2-3 millió évvel ezelőtti dunántúli vulkánkitörések törésvonalai mentén 16-22 fokos források fakadnak. A forrásokból és azok lefolyó vizéből kialakított fürdőben lévő legnagyobb tavat még Esterházy grófné használta fürdésre, innen a Grófi-tó elnevezés.
A bányászat megszűnése után a források visszatértek, és 20 év alatt 40 méterrel nőtt a karsztvízszint magassága. Tatán ma naponta több mint 30 millió liter víz jut a felszínre a visszatérő forrásokból.
Forrás: MTI
