A konferencia résztvevői szemügyre vehették és akár meg is kóstolhatták a kiállított, Hungarikumok Gyűjteményében helyet kapó darabokat. A Csabai és a Gyulai kolbász, a PICK téliszalámi, a HERZ Classic téliszalámi, a Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, a Tokaji Aszú, a szikvíz, a pálinka, a hízott libából előállított termékek, valamint az akácméz a Magyar Értéktárban helyet kapó kiválóságokkal együtt követeltek kiemelt figyelmet a kiállítói asztalon. A termékek vagy termékkategóriák képviselői egy kerekasztal beszélgetés során fejtették ki a gondolataikat azzal kapcsolatban, mit jelent számukra az elismerés, hogyan építik be kommunikációjukba, és milyen hasznot várnak a címtől.

Daka Zsolt, a Gyulahús Zrt. ügyvezető igazgatója már most érzi az elismerés hasznosságát.

„Úgy gondolom, hogy a hungarikum elismerésnek lesz, sőt, már van is gazdasági eredménye. De mivel a Gyulai kolbász 2013 decemberében kapta meg a címet, még nem áll annyi adat a rendelkezésünkre, hogy pontos vagy messzemenő következtetéseket tudjunk levonni, minimum egy éves intervallumot kell vizsgálni. A marketingjelentősége viszont már most lemérhető, a hírverés nagy segítség minden márkának, minden területnek.”

Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke is egyetértett abban, hogy a cím valódi haszna csak később mérhető le, ám megjegyezte, „bár a szárnyasok már eddig is rendelkeztek egy olyan védjegystruktúrával, amely elég jól megvédte a termékeket, a hungarikum cím csak tovább erősíti az ágazatot, kiváltképp a Gyűjteménybe bekerülő, hízott libából készített termékeket.”

Kynihár Mihály békéscsabai kistermelőként valóban testközelből tudja lemérni az elismerés hasznosságát. A piacon árult kolbászának forgalma megnőtt azóta, mióta a hungarikum címet is viselheti, reményei szerint egy bővebb és stabilabb vevőkört tud majd elérni a jövőben. A PICK Szeged Zrt.-t az a megtiszteltetés érte, hogy két terméke is bekerült a Gyűjteménybe. A PICK téliszalámi és a HERZ Classic téliszalámi „képviseletében” Madarász László, a PICK Szeged Zrt. marketing igazgatója elmondta, rendkívül pozitívnak tartják az elismerést, amely nem csak itthon bír jelentéssel, de külföldön is sokak számára jelent egyet a minőséggel. A PICK Szeged Zrt. valódi gazdasági növekedést remél az elnevezéstől, és a jövőben jobban fókuszál majd e cím használatára a kommunikációban is.

„Elődeink és a mi munkánknak is egyfajta visszaigazolása ez a cím.” – fejtette ki Dr. Molnár Péter, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökségi tagja. „A tokaji borvidék és a Tokaji aszú számára egyfajta elismerésnek tekinthető, a több évszázados kemény és minőségi munka elismerésének. Ezért is fontos hangsúlyozni, hogy a címet csakis a „Magyarországi Tokaji borvidéken előállított termék" viselheti.”

Természetesen nem szabad kényelmesen hátradőlni, a jövőben is tartani kell a szintet, és „kilökni” a piacról a hamisítványokat.

„A pálinka esetében is...”  -  vette át a szót dr. Panyik Gáborné , a Pálinka Céh elnöke. „Az utóbbi tíz évben folyamatosan tökéletesítjük a pálinkakészítés minőségi és gyártási műveletét, de még sok munka vár ránk. A korlátozott mennyiségű szabadfőzés kicsit visszavetette a minőségi termékek forgalmát. Bár a házi főzésű pálinkák között is vannak kiváló darabok, szinte lehetetlen ellenőrizni őket. Ezért is hasznos a hungarikum elismerés, de ahhoz, hogy hosszútávon hasznot is hozzon, az egész ágazatot rendbe kell tenni, hogy csak a kiváló minőségű pálinkák használhassák az elnevezést.”

"Számunkra nagyon fontos a Hungarikum elismerés." - vette át a szót Németh József, a Fűszerpaprika Terméktanács elnöke. "Mivel a piac majd’ ötven százalékát a saját márkás paprikák teszik ki, a forgalmazók nem akarnak jó minőségű, ezért kicsit magasabb áru fűszerpaprikát vásárolni. Elég magas az import termékek aránya, így aztán, bár számunkra az elismerés nagyon jól esik, amíg a fent említett problémák nem oldódnak meg, keveset tudunk profitálni a Hungarikum kategóriából."

A szikvíz vagy az akácméz fogyasztói kevesebbszer szembesülnek ezzel a problémával, igaz, e két termékkategória esetében a gazdasági hasznot nehéz lemérni. „Jelen pillanatban még semmilyen előnyét nem látjuk, bár az már most látszik, hogy nagy marketingszerepe van az elismerésnek." – fejtette ki Szabó István, az Országos Szikvízkészítő Ipartestület elnöke. Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint ez az elismerés a munkának és a minőségnek tulajdonítható.
„Érték mögött munka van, a mi esetünkben több mint 20 ezer méh dolgozik a fogyasztókért. Az érték mögött minőség is van, és mivel Európa akácerdeinek több mint 50 százaléka Magyarországon található, az akácméz 73 százalékát pedig külföldön értékesítjük, kijelenthető, hogy ez az egyik legnagyobb elismerés, ami az akácot érhette. Meglátjuk, ennek milyen gazdasági haszna lesz.”

A Hungarikum törvény célja nemzeti értékeink összegyűjtése, rendszerezése, gondozása – szólalt meg a „másik oldal” képviselője, Palotásné Gyöngyösi Ágnes, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály osztályvezetője, egyben a Hungarikum Bizottság titkárságának munkatársa. az alulról építkező rendszerben történő értékgyűjtés, a hungarikum mozgalom a nemzeti tudatot újraépítő, a magyarság értékeinek védelmét segítő, ugyanakkor társadalmi-gazdasági átalakulást is generáló, a magyarság egészét összefogó, nemzetegyesítő eszköz.

A Hungarikum Bizottság, a törvényben meghatározott feladatait teljesítve, számos különböző módon népszerűsíti a nemzeti értékeket és a Hungarikumokat. Jelenleg is folyik a népszerűsítő kampány különböző médiákban. Június 4-én „Büszkeségeink a Hungarikumok” címmel nagyszabású program kerül megszervezésre Budapesten a WestEnd főbejáratánál. Két fordulóban került már eddig sor támogatási pályázat kiírására a nemzeti értékek és hungarikumok népszerűsítésére.

Ugyanakkor az egyes hungarikum címet magukénak tudó termékek tulajdonosai maguk kell, hogy eldöntsék, mit jelent számukra a hungarikummá nyilvánítás és teljesen természetes, ha ezt beépítik a PR és marketing tevékenységeik sorába. Az nagy pozitívum, ha ez gazdasági eredménynövekedést is jelent egyben. Mindemellett a készítők felelőssége, hogy azt a minőséget, ami miatt hungarikum lett, ami miatt ők maguk is azt érzik, hogy hungarikum a termékük, fenntartsák.”