Hozzátette, ősszel vidéken már a járvány előtti forgalom is visszaépült. Az év egészét nézve közel 10 millió vendég csaknem 29 millió vendégéjszakát töltött el a magyarországi szálláshelyeken, ami 20, illetve 25 százalékos növekedés 2020-hoz képest.

Közölte, hogy folytatják a turizmus újbóli húzóágazattá tételét az idén, és a tavalyi eredményes évet követően kiemelt figyelmet kap a hivatásturizmus, a vendéglátás, a vallásturizmus és az egészségturizmus fejlesztése.
Elhangzott, hogy a szálláshelyek bevétele tavaly 22,5 százalékos emelkedéssel meghaladta a 360 milliárd forintot, a vendéglátásból származó bevételek pedig 36 százalékkal nőttek, több, mint 970 milliárd forintra, SZÉP-kártyával több mint 55 százalékkal költöttek többet tavaly, mint az azt megelőző évben.

Kitért arra, hogy a tavalyi a tervezés éve is volt, újragondolták a stratégiát, a turizmus törvény módosításával pedig több fontos változás lépett életbe. Elindult a szálláshelyek egységes osztályba sorolása, amely átlátható és fogyasztóbarát kínálatot teremt a piacon. Megkezdődött a vendéglátóhelyek és a turisztikai attrakciók csatlakozása a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (Ntak), így 2021 júliustól Magyarország legátfogóbb, valós idejű, big data állománya segíti az adatvezérelt döntéseket.

Elmondta, hogy 2022-ben a fürdők korszerűsítését a tervek szerint jelentős pályázati forrás segíti majd. Az ágazatirányításban új, térségeken alapuló modell épül fel, és kiemelten kezelik a munkaerő minőségének javítását, az oktatást, és a karrierút-formálást. Tovább dolgoznak a tervek megvalósításán annak érdekében, hogy a turizmus újra a magyar gazdaság húzóágazata legyen, mondta Könnyid László.