A Telex munkatársai elsők között jutottak be a Lánchíd alá, hogy megnézzék, mi változott a felújítás előtti állapothoz képest, amikor még kézzel lehetett leszaggatni a kilós rozsdás vasdarabokat a hídról.

Közben a velük tartó hídmestertől megtudtak olyan kis titkokat is, hogy miért a híd közepén posztol mindig a koldus, hova rejti munka után a mankóját, és milyen gyorsan tud szaladni.

"A Lánchíd pesti hídfőjének déli oldalán találkozunk Fazekas Jánossal, a hídmesterrel. Míg fotósunk megérkezik, lesétálunk a partra, hogy megnézzük, mit látunk alulról. Mint elmondja, a felújítás után lényegében két ponton tudja majd vizsgálni a hídszerkezetet: a hídfők alatti, mély horgonykamrában, valamint a pillérek oldalán, az úttest alatti kezelőjárdán lehet megnézni a fontos elemeket. Ide megyünk majd mi is. A partról is jól látszik a híd új, feszes hasa. Feltűnő, hogy középről kihúzták a nagy átmérőjű gáz- és vízcsöveket, ezek most más úton jutnak át a Dunán. Most üresen tátonganak a szerkezetben a fél méter átmérőjű lyukak." - írta Tenczer Gábor.

A híd ránézésre mintha karcsúbb lenne (lehet, hogy csak megszoktuk az alá erősített szerelőpaneleket), de az biztos, hogy jóval könnyebb. Az úttestet alkotó vastag vasbeton pályalemezeket ugyanis jóval könnyebb acéllemezekre cserélték, ezért a Lánchíd vesztett a súlyából nagyjából 10-15 százaléknyit, és az íve egy hajszálnyival megnőtt. (Az eredeti állapothoz képest csak 1-2 centivel magasabb a híd közepén a szerkezet.)

Elolvasom a cikket, megnézem a fotókat >>