A szakmai tanácskozás egyértelmű válaszokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy hogyan fogadjunk turistákat, zarándokokat szent helyeken, milyen eszközökkel támogathatjuk a hiteles megtapasztalást, hogyan segíthetjük elő a lelki elmélyülést. Az egybegyűlteket Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát, a Zarándok Akadémia fővédnöke is köszöntötte. Bejelentették, hogy a következő Zarándok Akadémiának Pannonhalma ad majd otthont - tájékoztatta lapunkat az esemény egyik alapítója, Bódis Gábor a Hungary NEXT ország-márka-műhely vezetője.

Mindenki keresi saját útját
„Egész életünkben úton vagyunk, tartunk valahová, keressük a saját utunkat, ami a cél felé vezet, amit szeretnénk bejárni életünk során. Amikor zarándoklatra indulunk, sajátos érzéssel küzdünk, ugyanis nem személyre szabott minden számunkra, nem mindig a céljaink és az elképzeléseink szerint alakul az éltünk. Saját adottságaink, vágyaink és a környezetünk adottságai sokszor ellentétbe kerülnek egymással” – fejtette ki Hortobágyi T. Cirill.

A Zarándok Akadémia résztvevői azért jöttek össze, azért dolgoznak, hogy a zarándokok mégis jól érezzék magukat útjuk során és megfelelő ellátást kapjanak. A zarándoklatban a kiszolgáltatottság, az Isten felé való nyitottság fokozottabban van jelen. „A zarándoklat egy keresztény számára nem opcionális dolog, hanem hozzátartozik a hit lényegéhez: az ember útra kel, és bízik abban, hogy a sivatagban, a kiszolgáltatottságban találkozni fog az Úrral”, hangsúlyozta Orosz Lóránt, a szentkúti kegyhely igazgatója. A szakmai fórum ugyanakkor, nyitott mivolta miatt, nem csak keresztény szellemiségű résztvevőket vont be az alkotó munkába.

A zarándoklás egy új típusú turisztikai termék

Reneszánszát élik a zarándoklatok, de ki az a zarándok? Mindannyian azok vagyunk. Felkeresünk és meglátogatunk helyeket, meg akarjuk érteni útjainkat, fejlődésünket: erre ad lehetőséget a turizmus és az általa elérhető kulturális és természeti kapcsolódások, szolgáltatások. A fizikai megérkezésen túl, amint lelki természetű kapaszkodókat is kapunk, már nem vándorok, hanem zarándokok lehetünk - szögezi le Bódis Gábor.

A kétnapos eseményre, amely a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány hozzájárulásával valósulhatott meg, immár második alkalommal a 2022-es péliföldszentkereszti nyitókonferenciát követően, a résztvevőket a három alapító, Bódis Gábor a Hungary NEXT ország-márka-műhely vezetője, turisztikai szakértő, egyetemi adjunktus, ifj. Gadácsi Péter, a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont vezetője, a Pálos70 szervezője, és Molnár András József, A Viator Egyesület alapító elnöke, a World Trails Network és a Pietre Vive, az Élő Kövek mozgalom tagja hívta meg. A rendezvényen a szakrális-spirituális, valamint a ¬turisztikai szakma képviselői együttesen alkották meg a Zarándok Kódexet.

Zarándok KÓDEX
A KÓDEX célja, hogy elősegítse és támogassa a turisztikai szereplőket, vendégfogadó szolgáltatókat abban a munkában, amely a látogatás elmélyítését jelenti, felismerve azt, hogy a turizmus fenntarthatóságának egyik alapelve a helyben élők és helyek új alapegységének meghatározása. A turizmus új kihívásai tehát egyfelől a hálózatok rendszerének horizontális szintű definiálása, a kölcsönös egymásra utaltság megértése mind társadalmi, természeti és gazdasági értelemben. Kihívás másfelől a befogadás, az együttműködés megteremtése a desztinációk helyi szintjein is, beleértve azokat a pontokat, amelyek kimondottan a társadalmi és emberi találkozásokat, az autentikus élmények átélhetőségét, az átlényegülést jelentik, vertikális értelemben is tehát. Nem kevésbé fontos a természeti környezet mentesítése a túlterhelés alól. A helyi értékek tudatos és professzionális bemutatása feladat és lehetőség a szakrális helyeken működő operatív szervezeteknek, vállalkozásoknak, egyházaknak is, hiszen a helyek identitását, láthatóságát és üzeneteit ezek alapján tudják a mai kor követelményeinek megfelelően megfogalmazni - hangsúlyozza a szakember.
Bódis Gábor arra is kitér, hogy a praktikus menedzsment szempontok mellett, megjelennek azok is, amelyek a látogatást szellemi és spirituális szemszögből tehetik teljessé, hiszen egyre nagyobb az igény az egyéni, saját felfedezésre, megismerésre, elvonulásra és lelassulásra. Az ember, az egyén belső fejlődésének elindítása, majd kísérése a szakrális helyek és útvonalak sajátja, alapértéke. A turizmus felelősségteljességében játszik erős szerepet a zarándoklás, mint önfejlesztési és közösségépítési lehetőség, amely a befogadó, helyi társadalmak kohéziójához, önkifejezéséhez, értékeik tudatos megőrzéséhez képes hozzájárulni.

A KÓDEX térbelisége és időbelisége: a tetraéder modell
A kapcsolat hármasságát egy háromszög segítségével mutatták be a résztvevők, a jelenben, vagyis az idő jelenlegi síkjában. Ebben az Isten, a szent erő jelenik meg a felső csúcson, a másik két pólus a hely, illetve a helyi közösség. Amint értelmezni szeretnénk a fejlődést, ami jelenti az istenség újabb és újabb megmutatkozását, a helyiek építészeti és tartalmi fejlődését, a közösségek épülését, egy gyújtópont e síktól távolabb történő elhelyezésével, a kapcsolatrendszer térben és időben értelmezhetővé vált. A KÓDEX vázolja az istenség és a hely, az istenség és a helyi közösség, a közösség és a hely kapcsolatait. A látogatót ebbe a tetraéderbe helyezték, így értelmezhető az ő viszonya az istenséghez, a helyhez és a közösséghez.

A Zarándok Akadémia 2 éppen ebből kiindulva ragadta meg a BEKAPCSOLÓDÁS (látogató—hely), a BEFOGADÁS (látogató—helyi közösség), valamint a BEMUTATÁS (látogató— szakralitás) értelmezési tartományokat. Ebben a hármasban jelent meg az elme—test—lélek kapcsolat is.

A Zarándok Akadémia saját honlapján (www.zarandokakademia.hu) további információk, fotók és letölthető anyagok, többek között maga a KÓDEX is elérhetők.