Az ügy elsőrendű vádlottját, a Szeviép Zrt. egyik korábbi tulajdonosát és vezetőjét, valamint a másodrendű vádlottat, a turisztikai attrakció ötletgazdáját egyaránt két év - öt évre felfüggesztett - börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. A projektvezetőként dolgozó harmadrendű vádlottra, aki közvetve résztulajdonos volt a pályázó cégben és korábban a generálkivitelezést végző vállalkozásban, és emellett ügyvezetőként irányította a műszaki ellenőrzést végző kft.-t is, egy év hat hónap - négy évre felfüggesztett - börtönbüntetést szabott ki a törvényszék. A generálkivitelezést végző cég vezetője, a negyedrendű vádlott egy év tíz hónap, a projektben műszaki ellenőrként közreműködő ötödrendű vádlott egy év egy hónap szintén felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
A másod- és negyedrendű vádlottakat négy, illetve három évre eltiltották a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól. Az elsőrendű vádlottal szemben 12 millió, a másodrendű vádlottal szemben 4 millió, a harmadrendű vádlottal szemben 400 ezer forint pénzbüntetést is kiszabtak.

Az első- és a másodrendű vádlott közösen elhatározták, hogy a történelmi Magyarország területén 1910-ben álló, ötven fontos műemléket 1:25-ös méretaránnyal bemutató makettparkot alakítanak ki. A másodrendű vádlott vezette cég pályázatot nyújtott be, a támogatási szerződést 2010 októberében kötötték meg, a Dél-Alföldön indult nagy összegű turisztikai beruházások közül ez a projekt kapta a legmagasabb - 85 százalékos - támogatást.
A beruházás során a generálkivitelezői és a műszaki ellenőri tevékenységet a vádlottak befolyása, illetve irányítása alatt álló gazdasági társaságok végezték. A projekt összköltsége 648 millió forint volt, a cég 15 százalékos önerő biztosítása mellett, 550 millió forint vissza nem térítendő uniós és hazai támogatásiból kívánta megvalósítani.

A vádlottak a kivitelezés kezdetétől folyamatosan finanszírozási gondokkal küzdöttek, az önerő meglétét is úgy igazolták, hogy az összeget a pályázat menedzselését, illetve a projekt pénzügyi irányítását végző elsőrendű vádlott egy napra utalta át az erre a célra fenntartott bankszámlára. A likviditási problémák áthidalásáért és a minél nagyobb összegű támogatás lehívásáért a vádlottak elhatározták, hogy a kivitelezés folyamán benyújtandó kifizetési kérelmekben el nem készült maketteket és munkálatokat jelentenek majd készre.

A vádlottak mindvégig tisztában voltak a kivitelezés tényleges állásával, azzal, hogy a kifizetési kérelmekben teljesítettként megjelölt makettek egy része nem vagy csak silány minőségben készült el. A támogatás mielőbbi megszerzéséért az Országház és a budai Vár makettjét jelentősen túlárazták. A vádlottak 2014 júniusáig több mint 512 millió forint előleget kaptak, illetve támogatást kértek. Az ellenőrzéseknél tapasztalt szabálytalanságok miatt végül 436 millió forintot fizettek ki nekik. Bár a park alkalmatlan volt a látogatók fogadására, több makett sérült volt, illetve ellenőrzéskor nem volt a helyszínen, a vádlottak 2014. március 31. a projektet készre jelentették. A céget ezért a kifizetett összeg visszafizetésére kötelezték.

A 436 millió forintból végrehajtási eljárás során csupán alig 50 millió forint térült meg. A csaknem három évig tartó bírósági eljárás során a vádlottak a többi között azzal védekeztek: a projektet meg akarták valósítani, a megszerzett támogatást arra használták föl, hogy a park és a makettek elkészüljenek. Hangsúlyozták a beruházásnál nem tűnt el pénz, a park minden nehézség ellenére - bár késve - elkészült, közmegelégedésre működött, 2015-ben és 2016-ban pedig 20-20 ezer látogatót fogadott.

A bíróság a másodrendű vádlottat elmarasztalta egy a beruházáshoz kötődő ingatlan-adásvétel miatt is, amelynél mintegy 15 millió forint áfát szabálytalanul vont le. Gaudi Tibor tanácsvezető bíró az indoklásnál hangsúlyozta, a bíróság a büntetés kiszabásánál az eljárás elhúzódása és az időmúlás mellett figyelembe vette, hogy a vádlottak szándéka a projekt megvalósítására irányult, hogy a makettpark ha nem is a vállalt minőségben, de elkészült, a bűncselekmény pedig kísérleti szakban maradt. Így elegendőnek látták felfüggesztett büntetés kiszabását. Az ügyészség, a vádlottak és a védők három munkanap gondolkodási időt tartottak fenn az esetleges fellebbezés bejelentésére.