Az éjszakai életmódot folytató állat nappali pihenőhelyként és téli álomra is szívesen választja a kertekben felhalmozott avart, lombot vagy rőzserakásokat.

A nőstények gyakran ezekben a menedékekben hozzák világra kölykeiket is.

A május–júniusi ellési időszakban a fészekben hetekig vak és magatehetetlen kicsinyek rejtőzhetnek, ezért a rakások megbontása különösen kockázatos lehet, olvasható a Magyar Madártani Egyesület honlapján.

A szakemberek azt javasolják, hogy a lomb- vagy gallykupacok felszámolása előtt mindig ellenőrizzük, rejtőzik-e bennük állat.

A rakásnak ne vasvillával essünk neki:

érdemes inkább bottal vagy szerszámnyéllel, rétegenként, felülről lefelé haladva átvizsgálni. Az összegömbölyödő sün gyakran levéltörmelékkel borított, így könnyen észrevétlen maradhat.

Különösen veszélyes a zöldhulladék helyben történő elégetése.

A sünök védekezési stratégiája az összegömbölyödés, ezért a lángok elől nem menekülnek el, hanem gyakran elpusztulnak a tűzben.

Ha valaki a rakás megbontásakor sünfészket talál kölykökkel, a legfontosabb, hogy ne vigye el őket és ne próbálja otthon felnevelni. A szakértők szerint ilyenkor a legjobb megoldás, ha a fészket visszatakarjuk ágakkal és levelekkel, majd a kölykök felnevelését az anyára bízzuk. A kupacot csak akkor érdemes végleg eltávolítani, amikor a fészek már kiürült. Amennyiben a rakás nem hagyható a helyén, a talált sünt óvatosan át lehet helyezni egy közeli bokor alá, ahol lombbal és gallyakkal új búvóhely alakítható ki számára, írják.

A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a sünöket általában nem szükséges etetni.

A kölykök fejlődéséhez fontos, hogy a természetes táplálékokkal – például férgekkel, csigákkal, rovarokkal vagy hullott gyümölcsökkel – ismerkedjenek meg, az ember által kínált ételek ugyanis emésztési problémákat is okozhatnak.