A kutatás eredményeit Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgató és Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa mutatta be.

Világszinten a vezérigazgatók 58 százaléka vár gyorsulást a világgazdaság növekedési ütemében, ötödük pedig lassulásra számít. Ennél jóval optimistábbak a magyar vállalatvezetők, 70 százalékuk bízik a globális gyorsulásban és mindössze a megkérdezettek egytizede számít lassulásra.

A magyar gazdaság vonatkozásában a hazai cégvezetők 60 százaléka gondolja úgy,  hogy 2025-ben emelkedni fog a növekedési ütem, ugyanakkor a saját bevételeikkel kapcsolatban nem túl bizakodóak: soha ilyen alacsony nem volt azok aránya, akik bizakodónak mondták volna magukat saját bevételeik növekedésével kapcsolatban (39 százalék).

Ami a jóslásokat illeti, 2025-re 415 forintos eurót, 4,8%-os inflációs rátát és 1,8%-os GDP-növekedést prognosztizálnak.

A jövőbeli várakozások tekintetében a szakképzett munkaerő hiánya globálisan és hazai szinten is felzárkózott a legfontosabb kockázati tényezők közé, és nőtt a kiberbiztonsági kockázatok jelentősége is az előző évekhez képest, és már azonos súlyúnak tekinthető a többi üzleti kockázattal. Ezzel szemben, meglepő módon a klímaváltozást a vállalatvezetők jelenleg kevésbé tartják közvetlen fenyegetésnek, noha a fenntarthatósági trendek egyre nagyobb szerepet kapnak.

A vezérigazgatók optimizmusa azonban nőtt azzal kapcsolatban, hogy vállalatuk hosszabb távon is működőképes marad.

Kiemelt kérdés volt: „Ha a vállalat a jelenlegi pályáján halad tovább, meddig marad életképes?”

Akik 10 éven belüli életképességet jósolnak, főként külső tényezőket (pl. gazdasági környezet, piaci változások), míg azok, akik 10 évnél hosszabb távra terveznek, inkább belső képességekre és stratégiai döntéseket említették, úgy mint helyes stratégiai döntések, szervezeti hatékonyság és a versenynek megfelelő felkészültség, de ezeken túl a növekvő kereslet és a szabályozás változásai támogathatják kívülről a fennmaradást.

A vezérigazgatók szemlélete és felkészültsége szempontjából érdekes összkép rajzolódik ki. A magyar vezetők rendkívül felkészültnek érzik magukat, kiemelkedő stratégiai és megvalósítási képességekkel rendelkeznek, viszont a munkavállalói kommunikáció és a marketing területén még van hová fejlődniük. Bár hisznek a gazdasági növekedésben, saját cégük jövőbeli eredményeiben meglehetősen bizonytalanok, ami ellentmondásos képet fest. Egyértelműen látszik, hogy az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás és a technológiai fejlődésbe vetett bizalom kulcsfontosságú lesz a következő években.

Transzformáció és újratervezés

A hazai vállalatok aktívabbnak tűnnek a transzformációs intézkedések terén, mint a globális átlag, de ennek oka valószínűleg a méretbeli különbségek és az eltérő piacok. A magyar vállalatvezetők jellemzően a saját iparágukon belül terveznek akvizíciókat, míg globálisan inkább az iparági határok átlépése figyelhető meg. A hazai vállalatok 29 százaléka, a világ vállalatainak 55 százaléka tervezi azt, hogy a következő három évben más vállalatokat is megvásárol. Ezzel a lépéssel az érintett cégek több mint fele (54 százalék) nem evez át másik iparágba Magyarországon, globális szinten ez az arány 37 százalék. „Míg a hazai, akvizíciót tervező vállalatok elsősorban a saját jelenlegi versenytársaikat szeretnék bekebelezni, addig világszinten ez inkább az új iparágba való belépést jelentené.”- emelte ki Mezei Szabolcs.

Mesterséges Intelligencia

A hazai vezetők körében a MI alkalmazása jelenleg főként a hatékonyságnövelésre koncentrál, 80 százalék egyértelmű hatékonyságnövekedésről számolt be és a megkérdezettek ötöde a jövedelmezőség növekedését várja a mesterséges intelligenciától 2025-ben.  de a jövőben várhatóan mélyebben beépül az üzleti modellekbe. A vállalatok egyelőre kevésbé használják az MI-t stratégiai döntéshozatalra, inkább operatív szinten integrálják. A bizalom szintje Magyarországon az MI iránt magasabb, mint a régióban (pl. Lengyelországban és Romániában alacsonyabb az elfogadottság).

A fenntarthatóság nem prioritás

A globális trendekkel szemben Magyarországon a fenntarthatósági szempontok kevésbé beépítettek a vezetői ösztönzési rendszerekbe. A hazai vállalatok főként költségcsökkentési céllal hajtanak végre klímabarát beruházásokat, míg globálisan ezek szélesebb stratégiai célokat is szolgálnak.

A hazai vezetők kétharmadának (66 százalék) személyes teljesítményébe nem számít bele az, hogy tesz-e a fenntartható működésért vagy sem. Világszinten ez az arány 40 százalék! A klímabarát beruházások elsősorban a költségcsökkentésért érdekesek a magyar vezetők számára.

„Miközben a globális klímaváltozás tagadhatatlan jelei már komolyan érintik az értéklánc szereplőit, ez a vállalatvezetők időhorizontján még láthatóan nem jelenik meg veszélyként, így a fenntarthatóság nem jut kiemelt szerephez napirendjükön. A szabályozás intézményrendszerére nemcsak az a feladat vár, hogy elősegítse a klímabarát működéshez szükséges lépések megvalósulását, hanem szerepet kell játszania abban is, hogy az üzleti szereplők értékválasztásába normatív módon beépüljön a fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés” – hangsúlyozta Radványi László.zza a technológiába vetett bizalom hiányát" – hívta fel a figyelmet Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója.