Kutatásukban Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita a havas napok és az éghajlatváltozás összefüggéseit vizsgálták, havas napnak azt tekintették, amikor országos átlagban legalább egy centiméternyi hó hullott.

A szerzők kiemelik, hogy jelentős havazásból az elmúlt évtizedben jóval kevesebb volt, mint korábban: utoljára 2013-ban volt példa az egész országot érintő nagy havazásra, néhány évben pedig egyáltalán nem esett hó Magyarországon.

A szerzők szerint a havazások alakulását alapvetően két tényező befolyásolja: a téli felmelegedés és a téli csapadék várható növekedése, melyek közül a melegedés erőteljesebben fog hatni, „ugyanakkor a téli nagyobb csapadékösszegek miatt egy-egy jelentősebb havazásra továbbra is számítanunk kell".

Bár nagy általánosságban elfogadott, hogy az emberek által előidézett károsanyagkibocsátás elősegíti a globális felmelegedést, a szerzők arra jutottak, hogy ha jelentősen csökkenne is a kibocsátás, a század végéig akkor is további, mérsékelt csökkenés várható a havazások számában.

Pesszimista forgatókönyv szerint viszont, ha a légkör az eddigi ütemben telítődik üvegházhatásúgázokkal, a század vége felé már csak öt havas nap alatt alakulhatnak az országos éves átlagok, ami a 21. század elejéhez képest kétharmaddal való csökkenést jelent.

Szabó Péter és Pongrácz Rita szerint az eddigi trendek visszafordulása csak abban az esetben lehetséges, ha az emberi kényszerhatást minél hamarabb és minél gyorsabban visszafogjuk, így „unokáink is élvezhetik majd a havas táj szépségét".