Álom a repiadó eltörlése

A Magyar Rendezvényszervezők Szövetségének képviseletében Zsigmond Eszter arról számolt be, hogy márciustól a rendezvények 80 százalékát lemondták tagjaiknál, akik 80 százalékos árbevétel kieséssel kalkulálnak az idén. Még mielőtt a bértámogatások kifutottak volna, már a vállalkozások 26 százaléka jelezte, hogy csődközeli állapotba fognak kerülni, voltak akik azt jósolták, hogy a március óta szinte nullára redukálódott megrendelések miatt legfeljebb fél évig tudják kihúzni” – mesélte a szakember. A 138 MARESZ-tagból legalább 30 nem tudta igénybe venni a járuléktámogatást bürokratikus akadályok miatt, és a Kurzarbeitetet hasonló okokból nem kapta meg a tagok több mint 30 százaléka. A határzár és az EMMI bejelentése, hogy a hazai orvosi és egészségügyi rendezvények sem tarthatók meg, szintén egy-egy szög voltak a rendezvényszervezés koporsójába. A szakember rámutatott, hogy heti szinten írják a lobbianyagokat, de sajnos az az érzésük, hogy nincsenek szakmai párbeszédre invitálva a döntéshozók részéről. Zsigmond Eszter szerint más államokban van arra példa, hogy a reprezentációs adó eltörlése és az állami támogatással megszerzett szervezési jogok mennyit tudnak segíteni egy-egy ország rendezvényturizmusán akár ilyen válságos időkben is. A Power of Live Events demórendezvénnyel pedig bebizonyította a szakma, hogy a járvány idején is lehet kellően biztonságos élő rendezvényeket tartani. 

Jövőre a fesztiválok 60 százaléka dőlhet be

Márta István, a Magyar Fesztiválok Szövetségének elnöke elmondta, hogy némi támogatáshoz jut a szakma a pályázati forrásoknak köszönhetően, de a kompenzáció csak felületi kezelés. Jelenleg 36 milliárdos a veszteség az ágazatban. Márta István szerint, ha minden így marad, ahogy most, és nem sikerül a szakmának a döntéshozókkal közösen kitalálni, hogy hogyan, milyen keretek között lehet majd 2021-ben fesztiválokat szervezni, a több műfajt felvonultató, minőségi fesztek 60 százalékát jövőre sem fogják tudni megtartani.

Megrendült külföldi bizalom

Kanel Judit, a Magyar Beutaztatók Szövetségének alelnöke arról számolt be, hogy a pandémia március 15-től kezdődően teljesen lenullázta a beutaztatói üzletágat. Akkor az irodák még abban reménykedtek, hogy csak 3 hónapig tart a helyzet. Májustól azonban már látszott, hogy nem lesz jobb. „A tavaszi karantén feloldását követően július augusztusban néhány dunai hajós csoport tudott érkezni, de az őszi határzár bejelentésével az összes őszre megtervezett csoport beutaztatása ellehetetlenült. A legnagyobb gond az, hogy ha most feloldanák a határzárat, akkor sem jönnének csoportok novemberre és decemberre akármilyen rugalmasan és gyorsan megszerveznék azokat az irodák, a külföldi partnerek bizalma ugyanis elveszett hazánk felé a rövid határidővel meghozott és drasztikus beutazási korlátozások miatt” – emelte ki a szakember. Lekérések egyébként vannak már 2021-re, de úgy tűnik a 2020-as programokat, elsősorban üzleti rendezvényeket inkább 2022-re és 2023 tették át a megrendelők. 2021-ben pedig várhatóan még nullszaldóra sem fognak tudni kijönni a beutaztatók. A szakember szerint a globális foglaltsági mutatók arra utalnak, hogy a nemzetközi turisztikai kereslet 2022-re, 2023-ra rendeződik csak.

Karácsonykor sem számítanak rendezvényekre

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint a vidéki üzletek nem panaszkodtak nyáron, hiszen sokan ott költötték el a pénzt, amit eredetileg külföldön szerettek volna. De az az elnök szerint egyszerűen nem igaz, hogy a vidéki vendéglátás páratlanul sikeres évet zárna az idén. Hiszen hiába a nyári két és fél hónapos óriási forgalom, ha előtte hónapokig zárva kellett tartaniuk, a szeptember 1-jével kezdődött határzár és a második hullám miatt pedig ősszel elmaradnak a céges költések és az á la carte is döcög. Tehát legjobb esetben is csak nullszaldósak lehetnek a vidéki vendéglátóhelyek is. „Szeptember második felében már lemondták az októberi és novemberi céges rendezvényeket a vendéglátóhelyeken, és azóta is az a trend érvényesül, hogy 4-5 nappal az esemény előtt visszamondják azokat, attól tartva, hogy járványügyi gócponttá váló rendezvénnyel óriásit eshet a szervező cég renoméja. És mivel a híradások szerint decemberben tetőz a vírus, karácsony környékén sem számítunk megrendelésekre” – hangsúlyozta Kovács.

Zsákutca a házhoz szállítás

„Budapest még rosszabb helyzetben van. Itt, aki a következő 8 hónapban életben akar maradni, annak most azonnal mindenkit el kell küldenie, és stand by-ra helyezni a vállalkozását, mert forgalom az nemigen várható. A gond persze az, hogy ha egy cég nem működik, akkor is több százezres vagy akár több milliós havi költséget termel. Sokan még nem hiszik el, hogy csődbe fognak menni, pedig azt gondolom, hogy a budapesti üzletek 60-70 százalékára ez vár a következő hónapokban. Vidéken vegyesebb lesz a helyzet, ott a nyaralóhelyeken jelentkezhet majd némi kereslet” – mondta Kovács László és hozzátette, hogy személy szerint az ő cége építkezésekre való kiszállítással próbálja életben tartani magát, ami azért is célszerű, hogy ha mégis beesne egy-egy rendezvény, legyen bázisszemélyzet, amellyel le tudják bonyolítani. A házhoz szállítás szerinte nem jó megoldás az éttermek számára. „Sok kétségbeesett étterem szakadt rá tavasszal a piacra. És mivel nem egy kiforrott rendszerben működtették ezt az újdonsült üzletágat, növelni nem tudták a bevételeiket, legfeljebb a veszteségeiket csökkenteni. Azokra is érvényes ez, akik profi külsős ételszállító céggel szerződtek”. Kovács László hangsúlyozta, hogy létfontosságú a konzultáció a turizmust irányító állami szervekkel, annál is inkább, mert a szakma fele még talán egy évig labdába sem tud rúgni a beutazási korlátozások okozta bizonytalanság miatt.

Október 1.: óriási elbocsátások a szállodákban

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének Dél-Alföldi régióvezetője, Juszkó Anita szerint a szabadidős belföldi vendégekkel rendelkező vidéki hotelek júliusban és augusztusban valóban dübörögtek az azt megelőző hónapokhoz képest, de a határzár óta drasztikusan visszaestek a szállodai forgalmak. „A vidék még szeptemberben és októberben tartja magát, de néhány naposra rövidült a foglalási idő, így még azt is nehéz megjósolni, hogy a következő hét hogyan alakul. A tervezhetetlenség a legnagyobb gond. A 2020-as bevételkiesés Budapesten lesz a legnagyobb, akár 70 százalék feletti. Vidékre ezt 20-40 százalék közöttire becslik, de itt nagyobb lesz a szórás. Az általam is képviselt kecskeméti Four Points by Sheraton például üzleti és konferencia szállodaként hasonló visszaesést mutat mint a fővárosi házak. A jó nyári hónapok után ugyanis komoly érvágás számunkra a rendezvények kiesése. Az összes hotel hazánkban igyekezett optimalizálni a költségeket úgy, hogy meg is tudják tartani az évek során kínkeservvel megszerzett munkaerőt, de október 1-től hatalmas elbocsátások várhatók, vagy a munkaerő kedveszegetten maga áll fel, amiért csökkentett bérért robotol, és elhagyja a pályát egy jobb lehetőség reményében. A kiürülő szektorral nagyon nehéz lesz az újraindulás. Ha minden így marad, biztos hamarosan lehet majd hoteleket ingatlanárban és nem piaci alapon vásárolni” – szögezte le a szakember, aki szerint a legtisztább és legeredményesebb formája az állami segítségnyújtásnak a járulékcsökkentés volt, de jelenleg a bértámogatás bármely formájának rettentően örülnének a vállalkozások.

Az online konferencia zárásaként Semsei Sándor felajánlotta, hogy a Magyar TDM Szövetség azon lesz, hogy létrehozzon élő szakmai találkozókat a szövetségek és a politikai döntéshozók között, amelyeknek komoly híján van jelenleg az ágazat. A szakember szerint a legnagyobb veszély az, hogy emberi erőforrás híján dominóként dől majd be a teljes turizmus, hiszen egyik szegmensre épül a másik, az egyiket szolgálja ki a másik, ami megfelelő munkaerő híján nem lesz megoldható.