A tanulmányút során különböző tanyás térségekbe, lovastanyákra látogattak el a résztvevők, ahol nemcsak a helyszínekkel ismerkedhetnek meg bővebben, hanem az adott térség szakmai szervezetei, vidékfejlesztési szereplői is jelen voltak.

Elsőként a császártöltési Kiskastély Vendégházhoz látogattak, ahol a FATOSZ Bács-Kiskun megyei képviselője, a FATOSZ alelnöke, Horváth Roland fogadta őket. Itt szakmai előadásokat hallgattak meg az elmúlt időszak vidékfejlesztési pályázati lehetőségeiről, valamint bemutatták a határon átnyúló projekteket és a pályázati lehetőségeket.

A második napon érkeztek meg Felsőlajosra, az Idilli Pihenőparkhoz, ahol a vendégeket Dr. Szalók Csilla, a FATOSZ elnöke és Horváth Balázs a FATOSZ Irodavezetője fogadta. Itt is előadásokat hallgattak meg, a FATOSZ szakmai tevékenységéről, és a védjegyrendszerről.

A harmadik napon érkeztek a Jakabszállási Gedeon tanyára, ahol a vendégeket Zala Andrea, a FATOSZ Titkára fogadta. Itt bemutatták a vendégeknek az Egészséges Bács-Kiskun projektet. Kerekegyházán a Kunsági Majorba látogattak, ahol a vendégeket Frankó Pál, a FATOSZ alelnöke fogadta. A szakmai előadások itt is a falusi turizmusról, a falusi szállásadók képzéséről, valamint a FATOSZ akkreditált képzéséről szóltak. Némethné Bea és férje, a Strázsa tanya tulajdonosai előadást tartottak az ő projektjükről, ami "Szárnypróbálgató" tábor néven fut. Ők fogyatékos gyermekeket fogadnak a farmjukon és az életre nevelik őket rövid turnusokban.

Október 25-én, az utolsó hazánkban eltöltött napjukat a vendégcsoport Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban töltötték, majd Mórahalmon, a Szent Erzsébet Gyógyfürdőbe töltötték az időt.

A tanulmányúton a Szerbiából érkező turizmussal foglalkozó vendégek több előadást is meghallgattak, és számtalan kérdéssel bombázták az előadókat. Főleg a támogatások és a pályázatok érdekelték őket, de tettek fel kérdést a FATOSZ iroda működéséről és a napraforgós védjegyről is.

Követendő példa

- A tanulmányút elsődleges célja, hogy a szerbiai ipari kamara falusi turizmussal foglalkozó osztálya felvegye a kapcsolatot hasonló magyarországi szervezetekkel, és hogy rálátást is nyerjenek, hogyan működik a falusi turizmus a szomszédos országokban - mondta Dani Ernő, aki a Vajdaságból, az 1500 lakosú Székelykevéről érkezett, és társszervezője az eseménynek.

Mint mondta, két éve voltak Szlovéniában ilyen szakmai úton, és nagyon örül, hogy a csoport hazánkban szerezhet tapasztalatokat. Úgy gondolja, hogy nagyon fontos, hogy az ottani falusi vendéglátók is megnézzék, hogy csinálják a már jól működő „nagyok”, és próbálják majd ők is követni a példát.

Dani Ernőnek étterme van, és szállást is tud adni 10-15 embernek, van 5 szobája és egy kis hostel 30 ággyal. A környék ereje az összefogásban van, a községben 10-12 házigazda is kisegíti, ha egyszerre többen jönnek és szállás kellene a vendégeknek. Véleménye szerint itt a törvényi előírások és a teendők már pontosabban vannak szabályozva ez még előttük áll.

- Szerbiában még csak kezdeti szinten van ez, pár bekezdés szól a falusi turizmusról. Nálunk a turizmust támogató pénzeknek töredéke se jut, csak néztünk most, itt mennyit fordít erre a kormány és mennyi pályázat is van. További együttműködésre lenne szükségünk, hogy tanuljunk - mondta.

Hiányzó ernyőszervezet

A csoportban ott volt dr. Győri Lukrécia, ahogy a névjegyén szerepel: Lukrecija Deri, a szerb kormány államtitkára. A Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Hírközlési Minisztériumban végzi államtitkári munkáját, és egyben az újvidéki Földrajz, Idegenforgalom és Vendéglátó-ipari Tanszéken dolgozik, mint rendkívüli egyetemi tanár. Szakterülete az idegenforgalmi menedzsment és a fogyasztói magatartás.

Az államtitkár lapunk munkatársának elmondta, örül, hogy részt vett ezen a tanulmányúton, mert így látja, tapasztalja, hogy ők hogyan tudnának törvényileg és a gyakorlatban is élni azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel hazánk él.

– Nagy szükség is van a segítségre, mert nálunk nincs olyan ernyőszervezet, mint itt a FATOSZ, amely össze tudja fogni a turizmussal foglalkozó vidéken élő embereket – tette hozzá.

Elmondta, hogy a minisztérium keretén belül a turizmussal foglalkozó szaktárca jelentésekkel tartozik a gazdasági minisztériumnak, így van együttműködésük, ennek is köszönheti a meghívást. Az egyetemistákat terepre, vidéki szálláshelyekre szokták elvinni, ahol testközelben tudnak a turizmus több fajtájával megismerkedni, így az elméleten kívül a gyakorlatban is tanulnak.

- Magyarország előttünk jár a falusi turizmusban és a vendéglátásban, megnézzük azt is, hogyan lehet sikeres uniós pályázatokat írni. Az előcsatlakozási pénzek lehívásában sincs tapasztalatunk, és figyelnünk kell arra, hogy ne kövessünk el hibákat, azoktól tanuljunk, akik már korábban ezt az utat már végigjárták.

Az államtitkárnő azt is elmondta, hogy a falusi turizmus és vidékfejlesztés a mezőgazdasági minisztérium hatáskörébe tartozik, a minisztérium nyújt lehetőséget vissza nem térítendő támogatások igénylésére és egyéb, a falusi turizmust és vidékfejlesztést célzó pályázatokon való részvételre.

Szerbiában az idegenforgalomról szóló törvénymódosítás közvitája február 26-ával zárult le, az idegenforgalmi törvénymódosítás érvénybe lépése tavaszra várható. Az ehhez járuló javaslatokhoz az itt tapasztaltakat is hozzáteszik – mondta.

Hogy mi az újdonság a leendő törvényjavaslatban? - Újdonság és a legnagyobb változás a törvényjavaslatban, hogy megpróbálunk bizonyos hatásköröket köztársasági szintről helyi, önkormányzati szintre átruházni. Gondolok itt elsősorban a falusi turizmussal foglalkozó gazdaságokra és gazdasági létesítményekre, amely objektumokat és működésüket meglátásunk szerint sokkal könnyebb lokális kommunális, illetve idegenforgalmi felügyelőnek felügyelni, mint egy köztársasági illetékesnek - mondta.

Véleménye szerint nagyon sokat jelentettek a tapasztalatszerzésben a határokon átnyúló programok is. Néhány falusi gazdaságot láttak eddig, főleg a rendszeresség és ahogy országos szinten is összhangban van fogva a falusi turizmus, az tetszett az egész csoportnak. A szakmai beszélgetések is arról szóltak, hogy itt minden szabályozva van, a működtetés, a megfizettetés módja, és hogy a magyar állam befektet azokba a területekbe, amelyeket szeretne fejleszteni, nincs magára hagyva a terület. Vissza nem térítendő támogatást is kapnak, ezt tartották követendőnek.

– Vannak társulatok, vannak vendéglátók, turisztikai irodák, hotelok szövetsége, falusi gazdaságokkal foglalkozó egyesületek, de nincs ernyőszervezetünk, és nincsenek külön kategorizálva a falusi szálláshelyek sem, nincs védjegyünk. Most gondolkodunk hasonló megoldáson, mint a magyar védjegy, csak mi nem napraforgóban, hanem málnában tervezzük, esetleg szilvában. A mi vidékeink ezekről híresek. Az államtitkár asszony a vendégasztal fogalmához kapcsolódva elmondta, hogy náluk két kategória van, a falusi turisztikai háztartás, és vannak falusi turisztikai objektumok. Az egyikbe bárki betérhet falatozni, a másikban csak az ehet, aki ott is száll meg.

A FATOSZ-elnök tervei

Dr. Szalók Csilla, a FATOSZ elnöke, akit a közelmúltban Thaiföldön díszdoktorrá avattak, munkatársunknak terveiről beszélt. Mint mondta, a FATOSZ 21 évvel ezelőtti megalakulásánál ott bábáskodott, és azóta is figyelemmel követte a civil szervezet munkáját. Véleménye szerint a szervezet működését hatékonyabbá kell tenni, 19 megyei szervezet tagjuk van, „közülük vannak fantasztikusan működő megyék, és van olyan is, aki szinte alig vesz részt a munkában”.

Szeretne fiatalítani is, bár zömmel az idősebb korosztály vállalkozó rétege foglalkozik ma falusi turizmussal, de egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a fiatalok között is. - A falusi turizmus arról szól, hogy ma már komplex szolgáltatást kell nyújtani. A vendégház alapfeltétel, de kell hozzá szolgáltatás, az egyedi igényekhez egyedi kínálatok kellenek. A differenciált igényeket ki kell tudnunk elégíteni - mondta. Véleménye szerint több időt kell fordítani a marketingre. A kommunikáció nagyon fontos, a vidéken az informatikai tudásban lemaradás van, sok helyen nincs email, vagy nem tudják használni.

– Ezért fontos feladatunk a továbbképzés, abban kell segíteni a tagjainkat, hogy könnyebben tudják elsajátítani a technikát, tudniuk kell, hogy használatának fantasztikus előnyei vannak. Aki nem ért hozzá, annak meg kell mutatni, hogy kell kommunikálni, levelet írni, fényképet beletenni a házukból az oldalukra. A marketinget meg kell erősíteni, ezek már a következő évek feladatai – sorolta a teendőket.

A feladatok közt említette még vendéglátást, ezzel összefüggésben említette meg a Vendégasztallal kapcsolatos jogszabályokat, amelynek megalkotása sürgető szükség. Arra kell törekedni, hogy a falusi turizmussal foglalkozó emberek önálló vállalkozásként, vagy kisegítő tevékenységként is meg tudjanak munkájukból élni. Őrizzék meg a hagyományokat is, és legyenek egyszerűbb, „állatsimogatós” helyek, olyanokat kínáljanak, amelyeket a vendégek kérnek, vagyis komplex legyen a szolgáltatás a falusi turizmusban, mindenki találja meg azt, amire vágyik - zárta gondolatait a FATOSZ elnöke.