Lengyel és holland példa alapján építtette a város tavaly a ködszínházat a Nagyerdőn, a Komplex gyógyhelyfejlesztés a debreceni Nagyerdő Parkerdejében nevet viselő projekt keretében. Az Európai Unió és a magyar kormány 2,1 milliárd forintos támogatását 500 millió forinttal egészítette ki a város. Megújult a Debreceni Szabadtéri Színpad, a Békás-tó környéke, játszótér, kondipark és tanösvény létesült.

Mélygarázs, szökőkút

Az egykori Csónakázó-tó helyére földalatti, egyszintes, 198 férőhelyes, mélygarázs épült. A mélygarázs fölött alakítottak ki egy füvesített közparkot és a szökőkutat ködszínházzal. A szökőkút vízfelülete meghaladja a 2100 négyzetmétert, mely fölé a „vízen járás” illúziójával tipegőkön keresztül is be lehet menni. A szökőkútnak két központi vízképe van. Az egyik egy legfeljebb 35 méter, de egyébként változtatható magasságú vízoszlop, mely sötétedés után módosítható színű reflektorokkal világítható meg.

A másik központi vízkép egy maximálisan 30 méter széles, 10 méter magas, legyező alakú, porlasztott víz, azaz „köd” fal. A vízfal nappal impozáns méretével, éjszaka pedig vetítő felületével vonja magára a látogatók figyelmét, ugyanis a vízfalra a tó szélén elhelyezett vetítő toronyból egy fényáramú projektor és egy változtatható színű lézer projektor segítségével filmeket vetítenek. Az élmény fokozására négy hangfalat helyeztek el a kísérőzene kihangosítására. A nappali és éjszakai látványelemek vezérléséről beépített programozható logikai vezérelővel és célszoftverekkel felvértezett személyi számítógép gondoskodik. A tó vízminőségének megtartására a folyamatos üzemű tisztító eljárás során kvarchomok szűrőn, UV-csírátlanító berendezésen és vegyszer adagolón keresztül áramoltatják a tó vizét – tudtuk meg Hegymegi Tamás szerelőipari főmérnöktől, a kivitelező konzorcium HUNÉP Universal Zrt. munkatársától.

Lángokból születő főnix madár

Papp László, Debrecen polgármestere nyitotta meg a ködszínházat tavalyi átadása óta újra tegnap este. A Debrecen Városi Televízió speciális rövidfilmjeit látta az érdeklődő közönség. Az első film a lángokból születő főnix madárral kezdődött (A Debrecen címerében is látható főnix madár arra utal, hogy a város több tűzvész után is újjászületett.), majd bemutatta a legutóbbi fejlesztéseket, mint pl. az Agóra Tudományos Élményközpontot, az Ady parkot, és a város rendezvényeit, pl. a Virágkarnevált, a Márton-napi libalakomát, a Nagyerdei majálist. Majd elkalauzolt az állatkertbe és bepillantást engedett az állatok életébe egy animációs mesefigura kíséretében.

Színek, hangulatok

A Négy évszak a parkerdőn című filmről Andriska János vágó-grafikus, a Debrecen televízió munkatársa elmondta, 3 percbe sűrítették össze a színeket, hangulatokat. Egy évig forgatták a filmet, majd az utómunka színezésén, effektjein dolgoztak. Új eljárásokat kellett alkalmazniuk, ugyanis a vízfüggöny torzít, nem ad tű éles képet, ezért egy-egy képet kétszer annyi ideig láttattak, mint a médiában megszokott. Ott egy-egy képet legfeljebb másfél-két másodpercig látunk, de a ködszínházban a vízpermet torzítása miatt nem lehetne olyan gyorsan felfogni, hogy mit ábrázol a vetített kép, ezért dupla annyi ideig láttatják. Szimulációt hoztak létre vágóprogramjukban a vízfüggöny imitálására és segítségével vágták meg a filmet. Extrém színkeverést is végeztek.

A ködszínház rövidfilmjei minden este 9, 10 és 11 órakor tekinthetők meg a Nagyerdőn.