Meglehet, biztonságpolitikailag feladta a leckét az utóbbi egy-két év, a Somogyi által idézett számokból az tűnik ki, hogy az emberek életének elválaszthatatlan része az utazás. 2016-ban 46 millióval több utazást regisztráltak az előző évihez képest; 1,235 milliárdan keltek nemzetközi útra. Ez 306 millióval több, mint a még mindig fontos viszonyítási pontként hivatkozott 2008-as válság évében. Az utazások nagyjából felét Európa tudhatja magáénak.

Azonban a külföldi érkezések szerint első helyezett, de terrorcselekmények által sújtott Franciaországba 5%-kal kevesebben látogattak tavaly. A legnagyobb vesztes Törökország, ahol 30%-kal esett az érkezések száma. A spanyolok pedig dörzsölték a tenyerüket az így keletkezett plusz 6 millió érkezés után. Utas nem vész el, csak más desztinációt választ. A Somogyi előadását követően prezentáló Wilk Andrea, az OK-World Travel Service Kft. utazási iroda ügyvezetője szerint 15 éve egy-egy terrorakció esetén győzött a félelem, az emberek otthon maradtak, ma viszont a turista utazni akar és fog is. A döntés szempontjai a béke, nyugalom és jó idő.

Somogyi szerint nincs ma a világon teljesen biztonságos ország, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem történik több támadás, inkább van szó arról, hogy az erőszakhullám elérhetetlennek tartott országokat is elért. (A legkevésbé sem vigasztaló, de ezen a ponton emlékeztetnénk az olvasót, hogy nem is olyan sok éve Európában igen aktív volt az ETA, IRA vagy éppenséggel a Vörös Hadsereg Frakció, Magyarország Carlost bujtatta, majd kicsit később közvetlen szomszédságunkban jelentős menekülthullámot elindító, rettenetes polgárháború dúlt.)

A biztonság politikai, technológiai és kommunikációs kérdés Somogyi Zoltán szerint. Úgy véli, utóbbi különösen fontos, mert a turisták memóriája annyira nem rövid, hogy ne kelljen befolyásolni megfelelő kommunikációval. Mást gondol magáról egy desztináció, mint amit a turista róla. Az utazási szakma nyomásának is engedve a 2015-ös menekült válság tetőzésén a Külügyminisztérium kommünikében ismerte el Magyarország biztonságos voltát — emlékeztetett Wilk Andrea. Hozzátette, a megítélésen a hivatalos csatornák — diplomácia, imázsfilmek, turisztikai külképviseletek (amennyiben van ilyen) — mellett sokat segít a tapasztalt biztonság, valamint a közösségi média. Somogyi hangsúlyozta: a veszélyforrásokat térben, időben pontosítani kell.

Bár a politika dolga a biztonság megteremtése, a turizmust politikai eszközökkel nem érdemes befolyásolni — óvott Somogyi idézve a Donald Trump több közel-keleti ország állampolgárait USA-ba történő beutazásukban gátló, végül elmeszelt intézkedését. Arról tájékoztatott, hogy az intézkedés következtében egyik napról a másikra 6,5%-kal estek a foglalások. Nem csupán az érintett országokból.

Kiderült, Magyarország is kerülhet olyan helyzetbe, amikor egy kormány bizonyos ügyekben tanúsított vitatható politikai hozzáállása negatívan hat a desztináció iránti érdeklődésre. Kérdésünkre, mely szerint befolyásolja-e a foglalások számát, ha egy ország vezetése adott esetben emberekkel emberjogilag szintén vitatható módon bánik, és ennek híre megy, Wilk Andrea saját tapasztalatai alapján igennel válaszolt, megerősítve ezzel korábbi, főképp az észak-európai piacon dolgozó beutaztatók tapasztalatait. Forrásaink szerint különösen a fejlett szociális érzékkel bíró svédek utazási kedvét szegték az olyan, Wilk Andrea által is prezentált, a külföldi sajtót is bejárt képek — a hozzájuk tartozó tudósításokkal —, amin magyar rohamrendőrök valamelyik határunkon, vasúti sínek között fekvő fegyvertelen menedékkérőt tanítanak móresre.