Az elmúlt évhez képest nem változtak érdemben a hazai internetező lakosság nyaralási szokásai: idén is kétharmaduk utazik el pihenni, és erre háztartásonként átlagosan 147 ezer forintot fordítanak – derül ki a Budapest Bank legfrissebb, reprezentatív felméréséből. A nyaraláson kívül a magyarok harmada számít még valamilyen jelentősebb kiadásra ebben az időszakban, amely minden második válaszadó esetében a lakásfelújítás.
A Budapest Bank immár negyedik éve vizsgálja, hogy hogyan, mikor és mennyi ideig nyaralnak a magyarok. A nyaralási kedv tavaly óta tapasztalt növekedése tartósnak bizonyult, mivel a kutatásban résztvevők közel kétharmada (60 százalék) legalább egyszer idén is elutazik pihenni. Az elmúlt évvel összehasonlítva a nyaralók életkori összetételében figyelhető meg a legjelentősebb változás: bár a fiatalok még mindig valamivel nagyobb arányban nyaralnak, már nem látható jelentős eltérés a legfiatalabb és a legidősebb korosztály között, hiszen az előbbiek 64, míg az utóbbiak 56 százaléka pihen ebben az évben.
A nyaralók több mint a fele (51 százalék) a nyári főszezonban június és augusztus között, legtöbbjük júliusban vagy augusztusban kapcsolódik ki. Háromnegyedük belföldön inyaral, elsősorban a Balatonnál, 35 százalékuk pedig külföldre (főleg európai országokba) is eljut.
Az utazások időtartama átlagosan nyolc nap. A nyaralók kétharmada két- vagy háromfős, negyedük pedig négyfős vagy annál is nagyobb társaságban kapcsolódik ki. Aki nem megy nyaralni, az elsősorban a pénzhiányra hivatkozott (75 százalék), egyharmaduk pedig szabadidő híján hagyja ki idén a pihenést.
Az elmúlt évhez képest nem változott a nyaralásra szánt összeg sem: háztartásonként továbbra is átlagosan 147 ezer forintos költségkerettel kalkulálnak az utazók (ami nagyjából 8.200 forint/éj/fő kiadást jelent). A válaszadók 31 százaléka viszont 200 ezer forintnál is többet fordít erre, elsősorban a külföldön vagy a hosszabb ideig nyaralók. Háromnegyedük az előre spórolt pénzét (76 százalék), harmaduk (35 százalék) pedig az aktuális havi jövedelmét is felhasználja a költségek finanszírozására.
Az adóváltozások nyomán a cafeteria elemek, mint a SZÉP kártya és az Erzsébet-utalvány aránya azonban jelentősen csökkent a pihenés finanszírozásában. Idén ugyanis a korábbi 26 százalék helyett csak 19 százalék használja fel ezeket ilyen célra, és a kiadások mindössze kilenc százalékát fedezik ebből. A válaszadók hat százaléka hitelt is igényel a szükséges összeg pótlására.
A válaszadók több mint felével (56 százalék) előfordult már, hogy többet költött az előre eltervezett keretnél. A plusz költségeket jellemzően az étkezések (57 százalék), a programok és belépőjegyek (52 százalék), valamint a szórakozásra (44 százalék) fordított kiadások okozták. A többletkiadást a válaszadók közel kétharmada (71 százalék) a tartalék készpénzéből fedezte, míg 36 százalékuk a betéti vagy a hitelkártyájáért nyúlt.
A kutatásban megkérdezettek harmada számít a nyaraláson kívül más nagyobb kiadásra is idén nyáron. Többségük (51 százalék) lakásfelújítást és -korszerűsítést, 24 százalékuk pedig valamilyen háztartási gép vagy szórakoztató elektronikai termék vásárlását tervezi. A felmerülő költségeket elsősorban megtakarításaikból, valamint aktuális havi bevételükből fedezik, 17 százalékuk pedig bankhitelt is igénybe vesz ehhez.
„2014 óta vizsgáljuk, miként alakulnak a hazai lakosság nyaralással kapcsolatos kiadásai és költési szokásai. Az eredmények évről évre azt mutatják, hogy a magyarok a pihenést elsősorban a spórolt pénzükből vagy aktuális havi bevételükből fedezik, illetve hogy a bankkártyás fizetésnél egyre inkább előtérbe kerül az érintés nélküli technológia, nem csak itthon, hanem már külföldön is” – mondta a felmérés kapcsán Fatér Gyula, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője. „Idén először azt is megvizsgáltuk, hogy a nyaralás mellett milyen egyéb nagyobb kiadásokra számítanak még a vizsgálatban résztvevők a nyári hónapokban. A válaszadók háromnegyede lakásfelújításra és műszaki vagy szórakoztató elektronikai cikkek beszerzésére is költ, amelyekre érdemes igénybe venni a Budapest Bank által kínált személyi kölcsönök vagy a hitelkártyáinkkal kombinált áruhitelek valamelyikét.”
Forrás: Budapest Bank